LEÍRÁS ELŐSZÓ I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XIX/A XX. XXI. XXII. XXIII. XXIV. XXV. XXVI. XXVII. XXVIII. XXIX. XXX. XXXI. XXXII. XXXIII. A SZERZŐRŐL

DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

TARTALMA:

A TANULMÁNYRÓL

Ebben az 1995-ös cikkében Bryan Ronald Wilson professzor a vallás definiálása során felmerülő módszertani kérdéseket boncolgatja, különös tekintettel arra a problémára, hogy modern korunkban új vallások bukkantak fel, mint amilyen a Szcientológia, hogy megfeleljenek a modern spirituális igényeknek. Ez azt jelenti, hogy egyes új vallások a teológiájukat és a gyakorlatukat esetleg a hagyományos vagy normalizált vallási megnyilatkozási formáktól eltérő módon juttatják kifejezésre. Ám ez nem jelenti azt, hogy ezek bármiképpen kevésbé őszinte vallási formák. Sőt inkább türelmet, tiszteletet és védelmet érdemelnek, ugyanúgy, mint bármely olyan vallási megnyilatkozási forma, amelyet nemzeti és nemzetközi törvények védenek. Dr. Wilson számára a Szcientológia az egyik példa a „világigenlő” új vallásokra, amelyeknek „a világhoz való általában pozitív orientációjuk” van, továbbá „olyan küldetésük is, hogy szorgalmazzák a társadalmi reformot, különösen az életnek azokon a részein, mint például az egészségügy, az oktatás és a vallásszabadság”. „A Szcientológia – ahogy magyarázza – radikálisan különbözik mind a keresztény, mind a buddhista üdvözüléstani sémától, ugyanis kijelenti, hogy szabványosította és észszerűsítette a megváltáshoz vezető technikákat. Modern technikai módszereket alkalmaz szellemi célokra, igyekezve bizonyosságot és pragmatikusan igazolt rendszert vinni a spirituális gyakorlatokba. Olyan időszakban bukkant fel, amikor a szekuláris világban egyre nagyobb súlyt kapott a tudomány, és a Szcientológia szintén tartja magát ahhoz az elképzeléshez, hogy a spirituális felvilágosodáshoz és megváltáshoz az embernek racionálisan kell gondolkodnia, és uralkodnia kell a zavaró emócióin. A vallásos kifejezésmód jelenkori sokszínűségében, amely pluralista vallási kultúránk része, az egyik lényeges folyamatot képviseli.” Dr. Wilson végül azt a következtetést vonja le, hogy „ha fenn akarjuk tartani a meggyőződések és gyakorlatok szabadságának alapvető emberi jogát, elengedhetetlen, hogy megváljunk az arra vonatkozó régi sztereotípiáktól, hogy mi is alkotja a vallást”. A Szcientológia-egyház egyetért ezzel, és emiatt támogatja és terjeszti az ENSZ Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, hogy valóra váltsa az emberi jogokat. Ebbe beletartozik a Nyilatkozat 18. cikke: „Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.”

ÉLETRAJZ

Bryan Ronald Wilson Ph. D. (1926–2004) a szociológia címzetes docense volt az Oxfordi Egyetemen. 1963-tól 1993-ig az oxfordi All Souls College munkatársa volt, majd 1993-ban nyugalmazott munkatárssá választották. Több mint ötven éven át kutatta a kisebbségi vallási mozgalmakat Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Ghánában, Kenyában, Belgiumban, Japánban és más országokban. Dr. Wilson a szociológiai doktorátusát 1955-ben szerezte a London School of Economicsban, több tucat cikk szerzője volt, és több tucat könyvet írt, illetve szerkesztett, amelyek többek között: Sects and Society: The Sociology of Three Religious Groups in Britain (1961); Patterns of Sectarianism (edited, 1967); Religious Sects (1970, fordításban is megjelent franciául, németül, spanyolul, svédül és japánul); Magic and the Millennium (1973); Contemporary Transformations of Religion (1976, fordításban is megjelent olaszul és japánul); The Social Impact of the New Religious Movements (edited, 1981); Religion in Sociological Perspective (1982); The Social Dimensions of Sectarianism (1990); és A Time to Chant: the Soka Gakkai Buddhists in Britain (1994). Kiadott munkáit 1984-ben az Oxfordi Egyetem a díszdoktori cím (D. Litt.) adományozásával ismerte el. 1992-ben a belga Leuveni Katolikus Egyetem tiszteletbeli doktorrá avatta. 1994-ben a Brit Akadémia tagjává választották.

Előszó

Szcientológia, társa­dalom­tudomány és a vallás definíciója

James A. Beckford, szociológiaprofesszor Warwicki Egyetem, Anglia

Társadalmi változás és új vallási mozgalmak

Bryan R. Wilson, Ph. D.,
a szociológia nyugalmazott docense, Oxfordi Egyetem

A Szcientológia Egyház

Juha Pentikäinen, Marja Pentikäinen, Helsinki Egyetem, Finnország

Kapcsolat a Szcientológia és más vallások között

Fumio Szavada, a Josida‑sintó titkainak nyolcadik őrzője; elnök, Ahlul‑Bait Központ

A Szcientológia vallásos természete

Geoffrey Parrinder, metodista lelkész, professzor, összehasonlító vallástudomány, Londoni Egyetem

Vallási filozófia, vallás és egyház

G. C. Oosthuizen, a vallástudomány professzora, Durban-westville-i Egyetem, Natal, Dél‑Afrika

Szcientológia – Egy új vallás

M. Darrol Bryant, Vallástudományi Tanszék, Renison College, Waterlooi Egyetem, Ontario, Kanada

A hitehagyottak és az új vallási mozgalmak

Bryan R. Wilson, Ph. D.,
a szociológia nyugalmazott docense, Oxfordi Egyetem

Szcientológia: vallási rendszereinek és hitelveinek elemzése és összehasonlítása

Bryan R. Wilson, Ph. D.,
a szociológia nyugalmazott docense, Oxfordi Egyetem

Milyen megbízhatók a hitehagyottak beszámolói az új vallási mozgalmakról

Lonnie D. Kliever, Ph. D., a vallástudományok professzora

A Sea Organization és szerepe a Szcientológia Egyházon belül

Frank K. Flinn, Ph. D., a vallástudományok adjunktusa

A Szcientológia vallásos természetének rövid elemzése

J. Gordon Melton, Baylor Egyetem, Samuel Hill, Gary Bouma, Irving Hexham

A Szcientológia Egyház gyülekezeti szertartásai

Bryan R. Wilson, Ph. D.,
a szociológia nyugalmazott docense, Oxfordi Egyetem

Vallás-e a Szcientológia?

Alan W. Black, a szociológia docense, New England-i Egyetem, Armidale, Új‑Dél‑Wales, Ausztrália

Vallás-e a Szcientológia?

Dean M. Kelley, Krisztus Egyházai Amerikában Nemzeti Tanácsa

A vallási türelem és a vallási sokszínűség

Bryan R. Wilson, Ph. D.,
a szociológia nyugalmazott docense, Oxfordi Egyetem

Szcientológia – Egy Dél‑Afrikában jelen lévő vallás

David Chidester, az összehasonlító vallástudomány professzora, Fokvárosi Egyetem, Dél‑Afrika

Szcientológia: egy igazi vallás

Urbano Alonso Galán, a teológia és filozófia professzora, Gergely Egyetem, Róma

Szcientológia: egy módszer a szellemi önazonosításra

Mihail Szivercev, Orosz Tudományos Akadémia

Szcientológia: egy szertartásos közösség

Lonnie D. Kliever, Déli Metodista Egyetem

A Szcientológia és a vallásra jelenleg használt definíciók a társadalomtudományokban

Alejandro Frigerio, a szociológia docense, Katolikus Egyetem, Buenos Aires, Argentína

A Szcientológia és az iszlám – Összehasonlító tanulmány

Hadzsi Muhammad al‑Kaaim Szafa Szavada, elnök, Ahlul‑Bait Központ

A Szcientológia és a vallás

Christiaan Vonck, összehasonlító vallástörténeti tanszékvezető, Antwerpeni Egyetem, Belgium

Szcientológia – összehasonlítás a keleti és nyugati vallásokkal

Per‑Arne Berglie, vallástörténész professzor, Stockholmi Egyetem

A Szcientológia kozmológiája, antropológiája, etikai rendszere és módszerei

Régis Dericquebourg, a vallásszociológia professzora, III. Lille‑i Egyetem, Franciaország

A Szcientológia történeti-morfológiai vonatkoztatási rendszerben

Dario Sabbatucci, vallástörténész professzor, Római Egyetem

A Szcientológia igaz természete

Harri Heino, teológiaprofesszor, Tamperei Egyetem, Finnország

Szcientológia: vallási jellemzők

Frank K. Flinn, a vallástudományok adjunktusa, Washington Egyetem
DOKUMENTUM LETÖLTÉSE