A Szcientológia Egyház már a kezdeteitől fogva felismerte, hogy a vallásszabadság alapvető emberi jog. Egy olyan világban, ahol a konfliktusok gyakran vezethetők vissza a mások vallásos hite és gyakorlatai irányában tanúsított tolerancia hiányára, az egyház immár több mint 50 éve egyik elsődleges ügyének tekinti a vallásszabadság fenntartását.
Ezen alapvető emberi jogunk megőrzésének egyik létfontosságú összetevője annak megértése, mi is a vallás- és világnézeti szabadság valójában, s hogy mindez milyen jelentéssel bír az egyetemes emberi jogi alapelvek és a nemzetközi emberi jogi törvények szempontjából.
A fentiek okán a Szcientológia Egyház új információs füzetet készített Mi a vallásszabadság? címmel, amelyben részletes adatok segítségével tájékoztatja a nagyközönséget a vallásszabadság jogának komplex természetéről, és amelyet minden felekezet hívei és vallásos szervezetei haszonnal forgathatnak.
A vallási kisebbségek üldöztetésétől kezdve a vallásos áhítatot, hittételeket, rítusokat, kifejezést, társulást, öltözködést, szimbólumokat, oktatást, bejegyzést és a munkahelyi diszkriminációt érintő témákig, a vallásszabadsággal kapcsolatos ügyek kiemelt helyet kapnak az újságok címlapjain. Ennek ellenére sokan nem értik, hogy milyen jogok esnek a vallás és a meggyőződés szabadságának hatókörébe, illetve hogy maga a kifejezés mit is jelent valójában.
NEMZETKÖZI EMBERI JOGI STANDARDOK
A VALLÁSSZABADSÁGRA VONATKOZÓ FŐ RENDELKEZÉSEK
A vallásszabadsággal kapcsolatos pontos emberi jogi standardokat olyan nemzetközi emberi jogi egyezmények részletezik, mint Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata; a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya; az Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről; a Nyilatkozat a valláson vagy hiten alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről című ENSZ-dokumentum; a Helsinki záróokmány; a Bécsi dokumentum; az Iránymutatások a vallási közösségek jogi személyét illetően, valamint a Vallással kapcsolatos törvények EBESZ-dokumentumok; továbbá A vallás vagy meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló európai uniós iránymutatások.
A dokumentum elolvasásaA SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ
ÉS A VALLÁSSZABADSÁG
A vallásszabadság világosan megfogalmazódik, valamint utalásokon keresztül megerősítést kap a Szcientológia-írásokban. A Szcientológia Egyház lelkészeinek képzésük részeként meg kell ismerkedniük a nagy vallásokkal. Ezenfelül az egyház Hitvallása – amely röviddel azután született, hogy 1954. februárjában Kaliforniában megalakult az első Szcientológia-egyház – kijelenti, „hogy minden embernek elidegeníthetetlen joga van létrehozni, kiválasztani, segíteni vagy támogatni saját szervezeteit, egyházát és kormányát”. Ugyancsak 1954‑ben a Szcientológia alapítója, L. Ron Hubbard kiadta a Szcientológus kódexet, amelyben útmutatásokkal szolgált az új egyház tagjainak az emberi jogok és az igazságosság ügyéért folytatott, társadalmi reformintézkedések révén megvalósított küzdelmet illetően. A kódex minden szcientológusra vonatkozóan kijelenti: „Támogatom a vallásszabadságot.”
Nem létezhet igazi szabadság felelősség nélkül. Éppen ezért az egyház elvei közé tartozik, hogy a vallási szervezeteknek joguk és kötelességük, hogy jótékony munkát végezzenek a társadalom javára. Sőt, L. Ron Hubbard úgy tartotta, hogy a vallásos kihatás hanyatlása a civilizáció kulturális romlásának előjele:
„Amikor a vallásnak nincs befolyása a társadalomban, vagy megszűnik befolyásosnak lenni, az államra hárul a közerkölcsök, a bűnözés és az intolerancia egész terhe – írta. – Ezután büntetést és rendőrséget kell használnia. Ettől persze nem várhatunk sok sikert, hiszen ha az erkölcsösség, az integritás és az önbecsülés nincsenek eleve jelen az egyénnél, akkor nem lehet ráerőltetni azokat. Csak a szellemi tudatosság segítségével és ezen tulajdonságok szellemi értékének megtanításával remélhetünk sikert. Ahhoz, hogy valaki erkölcsös stb. legyen, a jelen lévő józan megfontolásnak és érzelmi motivációnak meg kell haladnia az emberi fegyelmezés fenyegetését.”
A vallásszabadság Szcientológia Egyház általi támogatása felöleli annak elismerését, hogy a vallásszabadságnak magában kell foglalnia az arra való hajlandóságot, hogy megengedjük másoknak, hogy továbbra is az általuk választott vallást kövessék, illetve hogy megváltoztassák a vallásukat. Ez csakis egy olyan társadalomban lehetséges, amely elismeri az egyház és az állam közti különbséget, és ahol nem engedik meg, hogy valamely vallás domináns szerepet vegyen fel a kormányzás ügyeinek intézésében. A 2003 szeptemberében kiadott, Nyilatkozat a vallásról, emberi jogokról és a társadalomról című dokumentumban az egyház szavakba foglalta a vallásszabadsággal kapcsolatos definícióit, valamint azt a felelősséget, amely a kormányokra hárul e jogot illetően:
„A vallás vagy meggyőződés szabad kifejezésre juttatásának bárminemű korlátozása csak akkor engedhető meg, ha a) azt törvény írja elő, és b) szükséges ahhoz, hogy megvédjük a közbiztonságot, közrendet, közegészségügyet és közerkölcsöt, valamint c) a lehető legkevésbé korlátozó mértékben alkalmazzák, annak biztosítására, hogy az ne sértse a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való egyéni és csoportos jogokat. Az államok nem élhetnek vissza rendészeti vagy szabályozó hatalmukkal azon intézkedések igazolására, amelyek közvetlenül vagy közvetve megsértik a vallásos hitet vagy gyakorlatot. A rendészet álcája alatt tett kísérletek arra, hogy a vallásuk gyakorlása okán vádat emeljenek egyének vagy csoportok ellen, eretnekpernek számít, amely alapvető szabadságjogokat sért.”
E kijelentések alapját az egyház saját tapasztalatai alkotják, valamint az általa tett megfigyelések azt illetően, hogy más vallási szervezetek milyen megpróbáltatásoknak voltak kitéve a történelem folyamán. Mára már számos ország ismerte el hivatalosan a Szcientológia vallásos mivoltát. Vallásos természetét bírósági és adminisztratív döntések százai erősítették meg szerte a világon. Ez nem mindig volt így. A kezdeti időkben a Szcientológia Egyház vad gyűlölködéssel találta szembe magát az olyan érdekeltségek részéről, akik úgy érezték, hogy az élet problémáira megoldásokat kínáló új vallás kialakulása valamiképpen fenyegetést jelent a saját tevékenységeikre. Így az egyháznak küzdenie kellett azért, hogy elnyerje a vallásszabadság jogát. Ennek megvalósítása során az egyház fenntartotta minden vallás jogait, és győzelmei révén olyan utat tört, amelyet mások is követni tudnak.
A vallásszabadság természetesen minden demokratikus nemzet alkotmányának, továbbá számos nemzetközi emberi jogi dokumentumnak is részét képezi. Ám az írott megerősítésnél többre van szükség. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 2004. januárjában tartott 60. ülésének adott jelentésében a vallás és meggyőződés szabadságával foglalkozó különmegbízott felhívta a figyelmet arra, hogy „…számos esetben az országok nem tettek eleget emberi jogi kötelezettségeiknek a vallásszabadság terén”, és hangsúlyozta, hogy e kötelezettségek „nem korlátozódnak arra a negatív kötelezettségre, hogy tartózkodjanak a vallás vagy meggyőződés szabadságának megsértésétől; hanem beletartozik az a pozitív kötelezettség is, hogy a joghatóságuk alatt álló személyeket megvédjék a jogsérelmektől, az olyanoktól is, amelyeket a kormányon kívül álló személyek vagy csoportok követnek el”.
Korunkban az interkontinentális utazás és az azonnali nemzetközi kommunikáció eredményeképp a jövő a multikulturális és sokvallású társadalmak jövője kell legyen. A vallási, faji és etnikai csoportoknak meg kell tanulnia tisztelni egymást és békében és barátságban együtt élni. Ahol nézeteltérés alakul ki, ott a vallási szervezeteknek közbe kell lépniük, hogy segítsenek áthidalni az akadályokat és megoldani a konfliktust. Ez olyan felelősség, amelyet a Szcientológia Egyház komolyan vesz, és megalakulása óta arra törekedett, hogy teljesítse e szerepet.
További források a vallásszabadság témájában
Az alábbiakban egy összefoglalót talál a vallásszabadsággal kapcsolatos nemzetközi emberi jogi standardokról, amelyeket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európai Parlament és az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadsággal Foglalkozó Kormánybizottságának kiadványai tartalmaznak.
Iránymutatások a vallási vagy hitalapú közösségek jogi személyét illetően
Kiadta: Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
Dátum: 2015. február 4.
Iránymutatások a vallásra vagy meggyőződésre vonatkozó törvények felülvizsgálatához
Kiadta: Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
Dátum: 2004. szeptember 28.
A vallás vagy meggyőződés szabadsága: A vallási közösségek strukturálását befolyásoló törvények
Kiadta: Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
Dátum: 1999. szeptember 16.
A vallás vagy meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló európai uniós iránymutatások
Kiadta: Európai Unió Tanácsa
Dátum: 2013. június 24.