A Szcientológia szó a latin scio (a szó legteljesebb értelmében vett tudás) és a görög logosz (-tan vagy tudás) szóból származik. Szó szerint azt jelenti: tudni, hogyan tudjunk. A Szcientológia nagy gondot fordít a tudásra, és célja a tudás elérése, a szó legigazibb értelmében.
Az iszlámban „a tudás a legmagasabb cél”. Az iszlám prófécia tiszteli a tudást. A hadíszok (Mohameddel és társaival kapcsolatos hagyományok gyűjteménye) egyikében az áll: „Én vagyok a Tudás Városa, és Ali hozzá a Kapu.” Egy másik hadísz azt írja: „Kínába menjetek el tudásért!” Abban az időben Kína annyira távoli hely volt, hogy a világ végének tartották, mégis az volt a parancsolat, hogy oda kell menni a tudást kutatni. Az iszlám számára a tudás keresése egy nagyon magas ideál.
Ennek fényében az iszlám a legnagyobb mértékben értékeli a tudást. A tudással rendelkező személy elnevezése az iszlámban: ulemá. Az ulemá az ilm szóból ered, amelynek jelentése: tudás. Látható, hogy a Szcientológia és az iszlám ugyanabba az irányba igyekszik, így lehetnek közös jellemzőik.
Jelen írás szerzője kétszer is járt Mekkában zarándoklaton, és elismert vezető az iszlám világban. Továbbá a szerző a közelmúltban a Szcientológia vallást is tanulmányozta, elutazott ennek világszintű központjába, amelyet a saját mekkájukként emlegetnek, és meglepődött a hasonlóságok némelyikén.
Hubbard a tinédzserkorának nagy részét Ázsiában töltötte. Ott sokat gondolkodott az Ázsiában uralkodó nyomorúságon, és hogy mi az oka. A kezdetektől fogva érdekelte az ember eredetének kutatása, amely később életművévé vált, és a Szcientológia megszületésében csúcsosodott ki.
A Bevezetés a Szcientológiába videó szerint (amely egy 1966-ban felvett interjú L. Ron Hubbarddal, a Szcientológia alapítójával) Hubbard a tinédzserkorának nagy részét Ázsiában töltötte. Ott sokat gondolkodott az Ázsiában uralkodó nyomorúságon, és hogy mi az oka. A kezdetektől fogva érdekelte az ember eredetének kutatása, amely később életművévé vált, és a Szcientológia megszületésében csúcsosodott ki.
Hubbard volt az első, aki átlátta, hogy bár az emberek kulturális, faji és egyéb tekintetben különböznek, lennie kell egy közös nevezőnek, és ha ezt meg tudnánk találni, akkor az embert fel lehetne emelni. Hubbard megtalálta ezt a közös nevezőt, és ez volt a – Túlélni!
Miért volt a túlélni felfedezése ennyire fontos? Ha megnézzük egy szótárban a túlél szó jelentését, a következő definíciót találjuk: „tovább él, életben marad azután is, hogy mások, illetve más dolgok halottak”. Azonban ez nem elég a kifejezés teljes magyarázatához. Hubbard az ember közös nevezőjét fedezte fel, és ez később a Szcientológia egyik alapelve lett.
Ugyanebben a videóinterjúban L. Ron Hubbard úgy válaszolt arra a kérdésre, hogy mi a helyzet a következő élettel, hogy elmondta, hogy az ember túlélhet a halál után is, így tehát van következő élet. Ezért a túlélni kifejezés nem csupán erre az életre vonatkozik, hanem inkább az örökkévalóságra.
A Dianetika és Szcientológia Technikai szótárban a túlélés így van definiálva: 1. olyan állapot, amely ki van téve a túl nem élésnek. Ha az ember „túlél”, akkor ezzel rögtön azt is beismeri, hogy abba is hagyhatja a túlélést. Máskülönben sohasem igyekezne túlélni. 2. a túlélést úgy határozhatnánk meg, mint anyagként és energiaként az időn keresztül, a térben való fennmaradásra irányuló impulzust. 3. a túlélés az élet időn és téren, energián és anyagon keresztüli alapvető egyedüli előretörése. A túlélés nyolc dinamikára (vagy túlélésre irányuló késztetésre) osztható.
Hogyan viszonyul ez az iszlámhoz? Azt, hogy „mire teremtetett az ember, és mi az élete célja”, egy arab szó magyarázza el: kijama. A Koránt nem feltétlenül fordítják helyesen arabról, és ezt a szót nem helyesen fordították le angolra.
A kijama (főnév) a kom vagy kama szógyökből ered. Ez a kom vagy kama nagyon sok különböző jelentéssel bír, mint például: felemelkedik, feláll, visszatekint, megtámad, becsületben él, feltámad halottaiból, visszafordul, felkel, eltávozik, elhelyezkedés, megpihen, kezd, elvégez, támogat, és felelősséget vállal. Ezt átfogó gondolatként szem előtt tartva, a kijama a Koránban és a túlélés a Szcientológiában nagyon is lehetséges, hogy ugyanazt a dolgot mondja.
Egyik filozófia sem vitatkozna azzal a ténnyel, hogy az ember túlélni igyekszik, és hogy az ember minden tőle telhetőt megtesz, hogy túléljen az őt körülvevő univerzumban.
