Következtetések

Fenti tüzetes vizsgálatunk megmutatta, hogy egy modern világban, ahol számos új vallás van, nyitottabbnak kell lenni a vallással és annak globális változatosságával kapcsolatban, mint a latin „religio” értelmezésein alapuló szűk látókörű definíciók, amelyeket még mindig gyakran hajtogatnak bizonyos kormánytisztviselők. Az öt változó, amelyet bele kell foglalni a vallás kategóriájába, 1. az intellektuális, 2. az emocionális, 3. a cselekvési, 4. a szociális, illetve 5. a kulturális tényező, amelyeket fentebb először általánosan, azután kimondottan a Szcientológia esetében megvizsgáltunk.

Véleményünk szerint számos oka van annak, amiért a Szcientológia új vallásnak tekinthető. Különösen beleillik a kategorizálásába az a tény, hogy modern, Nyugaton született vallás, a „vallás” szó nagyon is nyugatias jelentésében. Világosan annak a fajta új „vallásosságnak” a megnyilvánulása, amely úgy jelent meg a nyugati világban, hogy vallási üzenetét modern szociokulturális hálózatok közvetítésével juttatta el a szélesebb néprétegeknek.

A kiterjedt hálózatainak felhasználására tett nagyra törő erőfeszítései miatt vált korunk egyik leginkább „modern” és „vitatott” vallásává.

A kiterjedt hálózatainak felhasználására tett nagyra törő erőfeszítései miatt vált korunk egyik leginkább „modern” és „vitatott” vallásává.

Számos úgynevezett új vallásra jellemző, hogy a tudósok aggatták rá a „vallás” megjelölést, nem pedig maguk az azt gyakorló emberek. Számos új vallási mozgalom ahelyett, hogy szilárdan rendszerezett formalitásokat hozna létre, szeret inkább viszonylag szervezetlen csoport maradni. Például nagyszámú neohindu jóga- vagy meditációs csoportnak nincs semmilyen szervezete, és utálják, ha a legkisebb mértékben is „vallásosnak” tekintik őket. Fejlődésük későbbi szakaszában, ha szükséges, némelyikük lehet, hogy „bejegyezteti” magát, esetleg akár „tudományos” társaságként, a „vallásos” társaságok és alternatív csoportok szóban forgó országokban való megalakítására vonatkozó szövetségi vagy nemzeti törvényeknek megfelelően.

1954-es megalakulása óta a Szcientológia Egyház azon kevés új vallás egyike volt, amely mindig vallási csoportként azonosította a szervezeteit, és komoly erőfeszítéseket tett arra, hogy megszerezze számukra a vallási elismerést. Sőt a Szcientológiát világszerte különféle kultúrákban számos hivatalos szerv ismerte el „egyházként” és „vallásként”.

A doktrínái és maga a Szcientológia Egyház összefüggnek azzal, hogy egy modern amerikai férfi látomásán alapulnak, aki a 20. században született, és aki inkább írt, és nyilvános előadásokat tartott, mint hogy prédikálta volna az üzenetét. A vallás elképzelése nem volt látható L. Ron Hubbard első írásaiban és tanításaiban, amelyek próbáltak kísérleti és pszichofilozófiai jelleget megtartani. A Dianetika tehát csak akkor alakult át Szcientológiává, amikor Hubbard további kutatásai során felfedezte a spirituális dimenzióját és a szellemi kapcsolódásait az ősi világvallásokhoz.

A Szcientológia tanításai különféle vallási és filozófiai hagyományokban gyökereznek. Az új „könyves vallás” üzenete, amelyet az Alapítója fejlesztett és jelentett be, hűen fel van jegyezve és meg van őrizve a szent írások teljes gyűjteményében. Ezek összességükben forrásként szolgálnak vallási tapasztalatokhoz, a rituáléhoz és egyéb cselekedetekhez, valamint az Egyház szociális struktúrájához, a kulturális mintáival együtt.

A Szcientológia Egyház átfogó szociális szervezete – az összes hálózatával és kulturális infrastruktúrájával – fontos tanúságtétel a természetéről mint olyan társaság, amelyet nagyon is „vallási” csoportosulásnak lehetne mondani. A vallási rendjének, a Sea Organizationnek a tengerészeti mitológiája alkotja a szociális struktúrájának alapját mindazok számára, akik eldöntötték, hogy az életüket teljesen és mindörökre az Egyház céljainak szentelik.

Annak alapján, hogy kapcsolatba léptünk az Egyház néhány tagjával az Egyház európai és nemzeti székhelyein a skandináv országokban, felismertük, hogy e személyek számára az Egyház olyan mintákat kínál az életvitelükhöz, illetve olyan tapasztalatokat is, amelyek a rokonszenvi és az akarati szinten vallásosnak nevezhetők.

Tehát úgy találtuk, hogy a Szcientológia vallás.

X. A Szcientológiával kapcsolatos forrásokról
DOKUMENTUM LETÖLTÉSE