X. A Szcientológia és más vallások

X.I. Bizonyos hasonlóságok a Szcientológia és más vallások között

A Szcientológia radikálisan különbözik a hagyományos keresztény egyházaktól és szakadár szektáktól, az ideológiáját, a gyakorlatát és a szervezetét tekintve. Ám az általános képet tekintve, amely egy multikulturális és többvallású társadalomban elkerülhetetlen, nyilvánvaló, hogy a Szcientológia minden lényeges elem szempontjából nagyon közel áll olyan más mozgalmakhoz, amelyek vitathatatlanul vallások. Ideológiailag jelentős hasonlóságot mutat a hinduizmus szánkhja iskolájával. A gyülekezeti tevékenységeit illetően, amelyek szerepe egyébként jóval kevésbé központi, mint a nonkonformista mozgalmak esetében, mindazonáltal vannak olyan hangsúlyos pontok, amelyek nem igazán különböznek némelyik nonkomformista szervezetétől. A megváltástani céljai hangsúlyosan metafizikaiak, és bizonyos tekintetben hasonlítanak a keresztény tudomány céljaira.

X.II. Kettős tagság

A Szcientológia megkülönböztető jellemzője, hogy a tagjaiktól nem várják el egyéb vallási hitük és kötődésük elhagyását a Szcientológiához való csatlakozás után. Ebből lehetne arra következtetni, hogy a Szcientológia megelégszik azzal, hogy pusztán további vagy kiegészítő meggyőződés- és gyakorlatrendszer legyen, de indokolatlan ilyen következtetést levonni. Beszéltem magas rangú egyházi vezetőkkel és egyéni szcientológusokkal is a Szcientológiának erről az oldaláról, és a reakciójuk az volt, hogy bár az exkluzivitás nincs megkövetelve, az a gyakorlat során természetes módon létrejön. Szerintük, ahogy valaki egyre inkább részt vesz a Szcientológiában, elkerülhetetlenül elveti a korábbi hitét. Például az a tapasztalatom, hogy egy zsidó, akiből szcientológus lesz, kulturális okokból továbbra is kötődhet a judaizmushoz, és megünnepelheti a zsidó ünnepeket a családjával és a barátaival, de nem fogja gyakorolni a zsidó teológiát, és nem fog hinni benne. Az én tudósi nézőpontomból ez a magyarázat helyesnek látszik. A szcientológusok a hitüket hiánytalan vallásnak tekintik, amely elvárja tagjaitól az elkötelezettséget.

Továbbá, bár a zsidó-keresztény-muszlim tradícióra jellemző a vallási elkötelezettség kizárólagossága, és hogy a kettős vagy többszörös tagságot nem tolerálják, ez az alapelv távolról sem általános a vallások között. A hinduizmus és a buddhizmus legtöbb ágában ez nem követelmény. A Buddha nem tiltotta a helyi istenek tiszteletét. A hinduizmus toleráns a többszörös kötődés tekintetében. Japánban nagyszámú ember tekinti magát buddhistának és sintoistának is egyben. A vallások szimbiózisa jól ismert jelenség, és bizonyos szempontból előfordult a kereszténységen belül is (például a spiritizmus és a pünkösdizmus eltűrése bizonyos anglikán püspökök részéről, bár ezek a meggyőződésrendszerek nem lettek konkrétan beépítve a hivatalos doktrínákba). Az a tény, hogy a Szcientológia másmilyen pozíciót foglal el a kettős vagy többszörös hovatartozással kapcsolatban, mint ami hagyományosan a nyugati kereszténység álláspontja, nem jogalap a vallási státus megtagadásához.

X.III. Exoterikus és ezoterikus elemek a Szcientológiában

A Szcientológia nagyközönség felé mutatott képe nem felel meg a vallások általános sztereotípiáinak. Az irodalma felosztható egy széles körben terjesztett közérthető (exoterikus) irodalomra és egy ezoterikus irodalomra. Az exoterikus irodalom elsősorban a Szcientológia metafizikájának alapelveivel és annak során való gyakorlati alkalmazásukkal foglalkozik, ahogy segítenek az embereknek elboldogulni a problémáikkal a kommunikáció és a kapcsolatok terén, az intelligencia fenntartásában, továbbá az élet racionális és pozitív orientációjában. A bizalmas ezoterikus irodalom, amely csak a Szcientológia haladó tanulói számára hozzáférhető, egyrészt teljesebb beszámolót ad a vallás metafizikájáról, másrészt haladóbb auditálási technikákat mutat be. Részletesebben tárgyalja a théta (a szellem ősgondolata) elméletét; a leromlását, ahogy belekeveredik az anyagból, energiából, térből és időből álló anyagi univerzumba az előző életek során; és jelzi azt az utat, amelyen az ember természetfeletti képességeket sajátíthat el – pontosabban szerezhet vissza. Csak a megfelelően haladó szintre jutott szcientológusokat tartják képesnek arra, hogy felfogják a meggyőződésrendszer ezen elemeinek a fontosságát, és hogy teljesen megértsék az ezoterikus irodalomban megadott magasabb szintű auditálási eljárásmódokat.

Az exoterikus és ezoterikus tanítások megkülönböztetésével a Szcientológia semmi esetre sem egyedi a vallások között. A Jézus által kijelentett elv alapján: „Még sok mondani valóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok” (János 16:12), amihez kapcsolódva Pál is megkülönböztette a tapasztalt hívőknek való kemény eledelt a kisdedeknek való tejtől (I. Kor. 3:1–3; és Zsidók 5:12–14), a különféle keresztény mozgalmak is megkülönböztették az alapvető és a haladó doktrínákat és gyakorlatokat. A kereszténység peremterületein működő általános gnosztikus tradíció határozottan tartotta magát az ezoterikus tantételek megőrzéséhez, és a hittudósok által néha „gnosztikus típusú” szektákként besorolt jelenkori mozgalmak általánosan használnak ilyen megkülönböztetést. Egy példa a keresztény tudomány, amelynek általános tanításai kiegészülnek a kijelölt tanítók által speciális osztályokban (amelyek tartalma bizalmas) olyan személyeknek tanított tárgyakkal, akik elismert praktizálóvá akarnak válni. Eltekintve ezektől az esetektől, az utolsó napok szentjeinek egyháza csak azokat a mormonokat engedi be a speciális szertartásaira, akik jó viszonyban állnak az egyházzal, és engedélyt kapnak a püspöküktől: ez többek között azt is jelenti, hogy teljesítették azt a vállalásukat, hogy a jövedelmük 10%-át befizetik az egyháznak – mások nem láthatják ezeket a rituálékat. A protestantizmus fő áramlatának közelében álló pünkösdisták gyakran csak erre kijelölt szertartásokon fedik fel „a Lélek ajándékára” vonatkozó tanításuk és gyakorlatuk teljes jelentéstartalmát, nem pedig azokon a találkozókon, amelyek a nem pünkösdista nagyközönség érdeklődésének felkeltésére szolgálnak. Az ilyen különbségtétel igazolása egyben oktatási alapelv – haladó anyag csak azok számára érhető el, akik alávetették magukat a korábbi és elemibb szintű oktatásnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy elsajátítsák a magasabb szintű ismereteket. Ezt az elvet vallja a Szcientológia is, amelynek tanításai a tanulók koncentrált és módszeres erőfeszítéseit követelik meg.

XI. A vallás ismérveinek alkalmazása a Szcientológiára
DOKUMENTUM LETÖLTÉSE