XI. A vallás ismérveinek alkalmazása a Szcientológiára

XI.I. A kulturális előítéletek kiküszöbölése

Új vallási mozgalmak értékelésekor számos különböző nehézséggel kell szembenéznünk. Az egyik az, hogy a legtöbb társadalomban kimondatlan előfeltevések élnek a vallással kapcsolatban, amelyek fontosnak tartják az ősiséget és a hagyományt. A vallási szokásokat és megnyilatkozásokat gyakorta a hagyományra való konkrét hivatkozással szentesítik. A vallási ügyekben bevezetett újításokat nem egykönnyen támogatják vagy fogadják el. A második probléma (különösen a zsidó-keresztény-muszlim hagyományokban) az ortodoxia merev, normatív állásfoglalása, amely elítéli az elhajlásokat, és amely gyakran nagyon pejoratív szóhasználattal jellemzi őket („szekta”, „kultusz”, „nonkonformizmus”, „szakadárság” stb.). A harmadik problémát már érintettük a korábbi részekben, nevezetesen, hogy azoknak, akik egy adott társadalomba asszimilálódtak, és akik egy adott vallási tradícióban nőttek fel, különösen nehéz megérteniük mások meggyőződésrendszerét, elfogadniuk vallási törekvéseiket, és elismerniük megnyilatkozási módjuk jogosultságát. A vallási nézetekben betokosodva jelen vannak bizonyos kulturális elfogultságok és szemellenzős álláspontok is. De ha egy olyan mozgalmat szeretnénk értelmezni, mint például a Szcientológia, akkor elengedhetetlen e gátak felismerése és leküzdése. Ez nem jelenti azt, hogy igazként el kell fogadni egy vallási gondolatrendszert, de szükségszerű bizonyos pozitív összehangolódást elérni, ha kellő tiszteletben szeretnénk részesíteni más hitekhez tartozók meggyőződéseit.

XI.II. Mi történt ez idáig?

Az előbbi fejtegetések szükségszerűen szerteágazóak és csapongóak: futólag tettünk egy más vallási mozgalmakkal való összehasonlítást, és áttekintettük a szcientológusok által létrehozott irodalmat és a tudósok által a Szcientológiáról közzétett irodalmat. Röviden megnéztük a Szcientológia történetét, doktrínáit, gyakorlatait, vallási szerveződését és erkölcsi implikációit, különös figyelemmel azokra a tényezőkre, amelyek manapság a mozgalom vallási státusának megítélésekor leginkább előtérben állnak. Egy ilyen értékelés, amelyben sok érvényes megfontolást vonultattunk fel, megfelelően igazolja azt az állítást, hogy a Szcientológia vallás. Ugyanakkor, mivel absztrakt általánosítás formájában már megkíséreltük felsorolni (fenti II.I. rész) azokat a jellemzőket és funkciókat, amelyek széles körben elterjedtek – és ezért nagy valószínűséggel megvannak – a vallási rendszerekben, most helyénvalónak tűnik, hogy tudatosan használjuk ezt a modellt, hogy mérhetően megítéljük a Szcientológiának azt az állítását, hogy a Szcientológia vallás. Jelentős eltérések figyelhetők meg a Szcientológiában használt terminológia és a modellben megadott követelmények között, de ez legalább bizonyos mértékben ugyanígy van sok – talán az összes – vallási mozgalom esetén. Mindazonáltal, az alkalmazott absztrakt fogalmak általánosságát figyelembe véve, minden bizonnyal túlságos nehézség nélkül és az egyet nem értés lehetőségét kizárva belátható, hogy milyen mértékben tesz eleget a Szcientológia az általunk készített leltár kívánalmainak.

XI.III. A Szcientológia a vallás ismérveinek fényében

Most összehasonlítjuk a Szcientológia jellemzőit a fenti II.I. részben felvázolt, vallási jellemzőket és funkciókat bemutató valószínűségi leltárral. Azoknak a tételeknek a jelölésére, amelyeknek a Szcientológia megfelel, a „Megfelelés”, illetve „Korlátozott megfelelés”, amelyeknek nem felel meg, a „Nem megfelelés”, illetve „Korlátozott nem megfelelés”, a többi esetnél pedig a „Határozatlan” kifejezést használjuk.

(a) A thetánok olyan hatóerők, amelyek meghaladják a szokványos észlelhetőséget. Azt is meg kell jegyezni, hogy a Szcientológia megerősíti egy legfelsőbb lény létezését. Megfelelés.

(b) A Szcientológia posztulálja, hogy a thetánok hozták létre a természeti rendet. Megfelelés.

(c) A thetánok emberi testeket foglalnak el, ami folyamatos beavatkozást jelent az anyagi világba. Megfelelés.

(d) A thetánok már az emberi történelem előtt kifejtették működésüket, és állítólag ők teremtették a fizikai univerzumot, testeket foglalnak el a saját örömükre, identitásként és játék kedvéért. Ez azonban egy körülhatárolatlan cél, és a Legfelsőbb Lény a Szcientológiában nem úgy jelenik meg, mint aminek meghatározott céljai vannak. Korlátozott megfelelés.

(e) A thetánok tevékenysége és az emberi lények tevékenysége azonos. A thetán jövőbeli életeit jelentősen befolyásolja, ha megszabadul a reaktív elmétől, ezenkívül nagy hatással van rá ugyanez a folyamat a jelen életében. Megfelelés.

(f) Az auditálás és a képzés olyan eszközök, amelyekkel az egyén képes befolyásolni a sorsát, ebben az életben feltétlenül, és azoknak a testeknek az életében is, amelyeket esetleg később majd elfoglal. Megfelelés.

(g) A vallási imádat hagyományos értelmében vett szimbólumként felfogható rituálék (pl. katolikus mise) a Szcientológiában csak minimálisan, csökevényes formában vannak jelen, mint ahogy a kvékerek között is, de azért léteznek. Ennek ellenére, hogy konzervatív álláspontba helyezkedjünk, ezt a tételt úgy értékelhetjük, hogy Határozatlan.

(h) Az engesztelő cselekedetek (pl. áldozat vagy penitencia) hiányoznak a Szcientológiából. Az egyén bölcsességre és szellemi megvilágosodásra törekszik. Nem megfelelés.

(i) A természetfeletti erőknek szóló áhítat, hála, hódolat és engedelmesség megnyilatkozásai hiányoznak, kivéve a Szcientológiában előírt átmeneti rítusokat. Nem megfelelés.

(j) Bár a Szcientológia rendelkezik megkülönböztető nyelvezettel, amely eszközt nyújt a csoporton belüli értékek megerősítésére, és az Írásokat, vagyis L. Ron Hubbard tanításait, a fogalom populáris értelmében szentnek tartják, mégsem lehet azt állítani, hogy ez megfelel a „szent” technikai értelmének („különleges célú és tiltott dolgok”). Nem megfelelés.

(k) Az ünneplésre vagy kollektív vezeklésre szolgáló aktusok nem erős jellemzői a Szcientológiának, bár az utóbbi időben a mozgalmon belül számos megemlékezési alkalom jött létre: Hubbard születésnapja, a Szcientológusok Nemzetközi Szövetségének megalapítási évfordulója, illetve egy nap, amikor az auditorokat ünneplik meg az elkötelezettségük miatt. Korlátozott megfelelés.

(l) A szcientológusok viszonylag kevés kollektív rítusban vesznek részt, de a mozgalom tanításai teljes világképet nyújtanak, ennélfogva a mozgalom tagjait áthatja a közösségi érzés, a közös identitás érzete. Korlátozott megfelelés.

(m) A Szcientológia nem nagyon erősen moralista vallás, de az erkölcsi kérdések egyre növekvő hangsúlyt kaptak, ahogy felismerték metafizikai premisszáinak teljes körű implikációit. 1981 óta a szcientológusokkal szembeni erkölcsi elvárásokat tisztán megfogalmazzák: ezek erősen emlékeztetnek a tízparancsolat előírásaira, és explicitebbé teszik a régóta meglévő akaratot az „ártó tettek” csökkentésére. A reaktív elméhez és a reinkarnációhoz kapcsolódó doktrínák a buddhizmuséihoz hasonló etikai nézeteket takarnak. Megfelelés.

(n) A Szcientológia nagy hangsúlyt fektet a szándék komolyságára, a kitartó elkötelezettségre és az egész életen át tanúsított lojalitásra a szervezettel és tagjaival szemben. Megfelelés.

(o) A Szcientológia lélekvándorlással kapcsolatos tanításai teljesen kielégítik ezt a kritériumot. A halmozódó jellegű reaktív elme megfelel a thetán érdemtelenné válásának, és ez az érdemtelenné válás csökkenthető a Szcientológia technikáinak alkalmazásával. Megfelelés.

(p) A Szcientológia rendelkezik funkcionáriusokkal, akik elsősorban „gyóntatópapként” (auditorok) szolgálnak, és káplánokkal is, akiknek feladata elsősorban magyarázó és lelkipásztori. Az auditorok, a tanfolyam-felügyelők és a káplánok (azaz lényegében minden munkatárs) arra törekszenek, hogy a Szcientológia elméletét és gyakorlatát megóvják a beszennyeződéstől, és ilyen értelemben őrzőként szolgálnak. Megfelelés.

(q) Az auditorok, a tanfolyam-felügyelők és a káplánok fizetést kapnak. Megfelelés.

(r) A Szcientológia rendelkezik metafizikai doktrínák rendszerével, amely magyarázatot ad az élet értelmére és céljára, egy jól kidolgozott elmélettel szolgál az ember pszichológiájára, valamint számot ad a fizikai univerzum eredetéről és működéséről. Megfelelés.

(s) A Szcientológia jogalapja egy L. Ron Hubbard által kinyilatkoztatott formában van. Hubbard saját forrásai közé tartozik a Kelet ősi bölcsességének említése, de állítólag szinte kizárólagosan kutatásból származnak. Az, hogy összekeveredve hivatkoznak a hagyományra, a karizmára és a tudományra, megtalálható más modern vallási mozgalmakban, különösen a keresztény tudományban. Korlátozott megfelelés.

(t) A Szcientológia egyes doktrínáinak igazságtartalmára vonatkozó állítások túlmutatnak egy empirikus vizsgálaton, de az auditálás hatásossága állítólag pragmatikusan bizonyítható. A Szcientológia céljai a doktrínák metafizikai vonatkozásaiba vetett hiten nyugszanak, még akkor is, ha az eszközök állítólag empirikusan tesztelhetők. Korlátozott megfelelés.

XI.IV. Az összehasonlítás áttekintése

A Szcientológia előbbi értékelése, amely a vallás valószínűségi leltárát veszi alapul, a következő eredményt hozza: tizenegy tételnél megfelelés van; öt tételnél korlátozott megfelelés; három tételnél nem megfelelés; és egy tétel van, amely határozatlan. Természetesen nem feltételezhető, hogy ezeknek a különböző vallási jellemzőknek és funkcióknak egyenlő a súlyuk, és figyelni kell arra is, hogy a puszta számok ne hozzanak létre túlságosan mechanisztikus alapot az értékeléshez. Néhány tétel – például a specialisták fizetése –, bár közös a vallásokban, ugyanakkor nem korlátozódik pusztán a vallásokra, ennélfogva kevésbé tekinthető fontosnak, mint néhány másik tétel. Hasonlóan, az engesztelő elem, amely közös a vallásokban, tekinthető pusztán a korábbi kvázimágikus függőségi sémák maradványának is, amelyek alól az újabban alapított vallási szervezetek felszabadították magukat. Bár a legtöbb hagyományos vallás kielégítené e követelmények többségét, számos eléggé elismert felekezet nem felelne meg némelyiknek. Ezt fedeztük fel a kvékereknél a vallási imádatra vonatkozóan, illetve a keresztény tudománynál a legitimációt illetően. Az unitáriusok számos kritériumnak nem felelnek meg: vallási imádat, rituális jelentőség létrejötte, a bűn és az erény hagyományos fogalmai és talán a metafizikai tanítás jelentősége. A vallási specialisták megfizetésére vonatkozó kritériumnak sem a krisztadelfiánusok, sem a kvékerek nem felelnek meg.

XI.V. A szcientológusok vallásnak tekintik meggyőződéseiket

A fenti leltár alkalmazása nem szabad, hogy olyan benyomást keltsen, miszerint a jelen állásfoglalásban felmutatott eredmények pusztán formális vagy absztrakt érvelésen alapulnak. A leltár egy alap, amelyhez hozzámérjük az empirikus bizonyítékokat – azaz a megfigyelt viselkedést. Sok szcientológus erős érzésként éli meg vallásos elkötelezettségét. Vallásként tekintenek meggyőződéseikre és gyakorlataikra, és sokan az elkötelezettség olyan fokán állnak, amely meghaladja a hagyományos egyházak hívői között általában megfigyelhető elkötelezettséget. Ebben a tekintetben sok szcientológus hasonlóan viselkedik a keresztény szekták tagjaihoz, akik általában sokkal elkötelezettebbek vallásuk iránt, mint a régi alapítású egyházak és felekezetek tagjainak zöme. Mint szociológus úgy tekintek a Szcientológiára, mint hiteles vallási meggyőződés- és gyakorlatrendszerre, amely a hívőiben mély és komoly elkötelezettséget hív életre.

Számomra egyértelmű, hogy a Szcientológia hiteles vallás, és akként kell tekinteni rá.

XI.VI. A vallás mint olyan jelenkori változása

Említettük, hogy a vallások kivétel nélkül evolúción mentek keresztül: az idők során változnak. Az is megállapítható, hogy maga a vallás mint olyan változásokon megy keresztül. Mint társadalmi termék a vallás sokat merít annak a társadalomnak a jellegéből és karakteréből, amelyben működik, és az újabb mozgalmak – legalábbis keletkezésük idejében – olyan jellemzőket mutatnak, amelyek a régebbi mozgalmakban nem voltak fellelhetők. Manapság a vallásban végbemenő új folyamatok nyilvánvalóvá teszik, hogy az emberek kevesebbet törődnek az „odafent” leszögezett objektív valóságával, és az érdeklődés a szubjektív tapasztalat és a pszichés jólét (well-being) felé fordul; ennélfogva kevésbé foglalkoznak a vallási imádat hagyományos formáival, és többet azzal, hogy más forrásokból szerezzenek bizonyságot (ami maga a megváltás egyik típusa), nem pedig abból a vélt kényelemből, amelyet egy távoli megváltó isten nyújt. Számítanunk kell tehát arra, hogy az általunk modellként használt leltárban megmutatkozik ez a hangsúlyeltolódás. A modell tükröz sok mindent, ami fennmarad a vallásban, de ami ősi gyakorlatból származik. Az újabb vallások – még az olyan régiek is, mint a nagy protestáns felekezetek – nem lesznek összhangban az összes elemmel: annak az evolúciós szakasznak a jellemzőit tükrözik, amelyben létrejöttek. El kell fogadnunk tehát, hogy a modern mozgalmak nem felelnek meg a (viszonylag időtlen) modellünk összes elemének. Mindezekkel együtt számomra egyértelmű, hogy a Szcientológia hiteles vallás, és akként kell tekinteni rá.

Bryan Ronald Wilson
1995. február

XII. Bryan Ronald Wilson
DOKUMENTUM LETÖLTÉSE