A Szcientológia L. Ron Hubbard munkáin alapul. A szcientológusok úgy ismerik el az alkotójának, L. Ron Hubbard filozófusnak és humanitáriusnak a munkáit és kutatásait, mint a vallás írásainak egyedüli forrását.
A Dianetikával (lásd Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya, 1950) indulva, a Szcientológia fejlődése nagy hasonlóságokat mutat a vallások többségéhez, beleértve a kereszténységet, a judaizmust, az iszlámot és a buddhizmust. A történetét az alapvető „filozófiai igazságok” felfedezése, illetve rendszerezett „kinyilatkoztatása” jellemzi, amelyek lépésről lépésre haladnak, és egy teljes hitelvi rendszer felépüléséhez vezetnek.
A Dianetikával az alapítója arra törekszik, hogy megszabadítsa az embert azoktól a szenvedésektől, amelyeket az elme idéz elő az emberek testében és életében.
Néhány éven át a Dianetika volt a követői által alkalmazott eszköz a Clear állapot eléréséhez. Ez az állapot, amelyet maga a könyv definiál, jelentős előrehaladást jelez a nemkívánatos szenvedés állapotainak felszámolásában, és olyan állapotba emeli fel az emberi lényt, amelyben jobban megélheti saját szellemi természetét (amelyet Thetánnak neveznek). Ha ezt mélységében elemezzük – a misztikus tapasztalásokat, a nirvánát és a legtöbb vallásban leírt egyéb szellemi állapotokat –, ők ugyanazt a szellemi állapotot kereshették, amelyet a szcientológusok keresnek a Clear állapotban.
Később Hubbard, amikor sok olyan ember megnyilatkozásait tanulmányozta, akik elérték a Clear állapotot, felfedezte, hogy világos bizonyíték van egy szellemi lény létezésére, továbbá hogy a személy maga egy szellemi lény, aki halhatatlan, és óriási adottságokkal rendelkezik, amelyeket érvénytelenítettek az élet, a test halála, új test sorrendben következő „állandó spirál” szenvedései és tapasztalásai.
Olyan szellemi, lelki technológiát alakított ki, amely oda vezet, hogy „megszabadítják” az emberi lényt (a thetánt) ettől a spiráltól, és visszaadják a teljes tudatosságát és a szellemi szabadságát. Ily módon kifejlesztette a lelki tanácsadás (amelyet auditálásnak hívnak) elveit és gyakorlatait, amelyek a tudatosság és a lét legmagasabb, OT-szinteknek nevezett állapotaihoz vezetnek (OT: Operatív Thetán, mivel nincs meg a kényszerítő szükség a számára, hogy testben legyen, és nélküle is tud érvényesülni).
Mindez világos lépésekben van kifejtve, amelyek vázlatosan szerepelnek a „Teljes Szabadsághoz” vezető úton (a Híd). Fontos, hogy a hangsúlyt valamennyi Írásban a lényre, valamint az életre, Istenre és az embernek az azokkal a különböző univerzumokkal fennálló kapcsolataira vonatkozó tudás kapja, amelyekben cselekszik (az anyagi vagy fizikai univerzum, illetve a szellemi vagy thétauniverzum).
Ebből a hitből ered a szcientológusok két alapvető tevékenysége a lelki üdvözüléshez vezető pályájukon: az élet igazságainak tanulmányozása a Szcientológia Írásai szerint (képzés) és a megszabadítás (auditálás) azoktól a szenvedésektől és aberrációktól, amelyek megakadályozzák a thetánt, hogy úgy cselekedjék, mint önmaga, és amelyek ésszerűtlen és ártalmas cselekedetekre bírják rá önmagával és másokkal szemben. (Lásd Mi a Szcientológia?)
Eltekintve a Szcientológia Egyház lelkészei számára rendelkezésre álló szakmai anyagok hatalmas tömegétől, anyagok és referenciakönyvek terjedelmes listája létezik e vallás tanulói számára is. Különösen fontosak, és a Szcientológia alapvető igazságait írják le az alábbi könyvek:
Szcientológia: A gondolkodás alapjai
Szcientológia 0-8
Szcientológia 8-8008
Szcientológia: Az Ember története
Dianetika 55!
Szcientológia: Az élet egy új nézőpontból
A túlélés tudománya
A Szcientológia kézikönyve
Alapvető aspektus, hogy a szcientológusok így határozzák meg vallásukat: „alkalmazott vallási filozófia, amely lehetővé teszi a személy számára, hogy többet tudjon meg önmagáról és az életről”.
L. Ron Hubbard az életet felosztotta nyolc alapvető megnyilvánulásra, amelyek mind egy-egy impulzus a személy túlélése felé, vagyis az az életerő a személy részéről, amely valamilyen jobbítási cél felé irányul. Ezeket a „nyolc dinamikának” nevezte, mert ezek az élet dinamikus impulzusai:
Az első dinamika a személynek a személy önmagaként való túlélése felé irányuló impulzusa.
A második dinamika a szexuális értelemben vett túlélés felé irányuló impulzus: a házaspár, a család, valamint a gyerekek felnevelése és oktatása.
A harmadik dinamika a csoportok túlélésére vagy a csoportként való túlélésre irányuló impulzus, beleértve azokat a csoportokat (barátok, szakma, klub, nemzet), amelyekben az egyén egy részt alkot.
A negyedik dinamika az emberiség túlélésére vagy az emberiségként való túlélésre irányuló impulzus.
Az ötödik dinamika az élő fajok (állatok, növények) túlélésére vagy az élőlényként való túlélésre irányuló impulzus.
A hatodik dinamika a fizikai univerzum túlélésére vagy a fizikai univerzumként való túlélésre irányuló impulzus.
A hetedik dinamika a szellemi lények túlélésére vagy a szellemi lényként való túlélésre irányuló impulzus.
A nyolcadik dinamika a végtelen túlélésére vagy a végtelen részeként való túlélésre irányuló impulzus. A szcientológusok számára ez a Legfelsőbb Lény vagy Isten dinamikája.
Az életnek e nyolc megnyilvánulásában találhatók azok a területek, ahol a személynek lelkileg előre kell haladnia, és cselekednie kell, a lelki, szellemi jobbulás elérése érdekében etikus viselkedést (amely nem árt a dinamikáknak) fenntartva. A jót és a rosszat a szcientológusok azon előny és kár függvényében határozzák meg, amelyet ezek a dinamikáknak okoznak. Az abszolút jó az lenne, ami valamennyi dinamikán segít, az abszolút rossz pedig az, ami valamennyinek árt. Természetesen lennének a jónak és a rossznak olyan közbenső pontjai is, amelyek egy fokozatos skálán helyezkednek el, annak mértékében, hogy mekkora előnyt vagy kárt okoznak egyes dinamikáknak, azt figyelembe véve, hogy valamennyi dinamika ugyanolyan fontos. (Lásd Bevezetés a Szcientológia-etikába)
Az etikával és az erkölcsi aspektusokkal való foglalkozás rendkívüli fontosságú a Szcientológia tantételeiben. A különböző segédkönyvekben megszámlálhatatlanok az e fogalmakra tett utalások, és komplett kiadványokat is szenteltek e témának. Ilyen például az előbb említett könyv, illetve Az út a boldogsághoz, a Becsületkódex, az Auditorkódex és a Szcientológus kódex. (Lásd Preclearek kézikönyve)
Úgy érzik [a szcientológusok], hogy képességeik növekedtek, érzékeik javultak, és hogy megújult tudásuk van magukról, az életről és Istenről.
Számításba véve, hogy a szcientológusok számára a személy egy szellemi és halhatatlan lény, a viselkedése minden egyes különböző életében nagy jelentőséggel bír, nemcsak a dinamikái javát nézve, hanem abból a szempontból is, hogy képes legyen teljes szellemi jobbulást elérni. „Azért vagyunk ezen a világon, hogy kivívjuk üdvözülésünket” – ez L. Ron Hubbard megállapítása, amely a Bevezetés a Szcientológiába című videofelvételen hangzik el.
A szcientológusok maguk kijelentik, hogy igazi jobbulást és szellemi szabadságot tapasztaltak mind a tanuláson (képzés), mind a szellemi tanácsadáson (auditálás) keresztül. A „nyereségeiket” úgy írják le, mint igazi megszabadulást a tömegtől, a konfliktusoktól, a tudatlanságtól, valamint a nemkívánatos magatartásoktól és érzelmektől. Úgy érzik, hogy képességeik növekedtek, érzékeik javultak, és hogy megújult tudásuk van magukról, az életről és Istenről.
A Szcientológia Egyház hitvallása meghatározza azt a saját hitrendszerét, amely az élet végső értelmével egyesíti híveit. Ez a hitvallás aláhúzza az ember méltóságát, az elidegeníthetetlen és elvitathatatlan jogait; meghatározza az ember természetes testvériségét, és elismeri az egyén szellemi, lelki természetét a végtelen felé irányuló törekvésében, csak Istent jogosítva fel arra, hogy az emberek szabadsága és bölcsessége felett ítélkezzék.
Ez a hitvallás világos célt nyújt az auditálási és képzési gyakorlatokhoz mint eszközhöz a lelki üdvözülés eléréséhez, amelyet a szcientológusok a hitvallásukban hirdetnek.
