Megjegyzéseim arra a kérdésre irányulnak, hogy a Szcientológia definiálható-e vallásként azon kritériumok szerint, amelyeket a társadalomtudósok hagyományosan alkalmaznak, amikor általuk vallásosnak tartott jelenségeket vizsgálnak.
A társadalomtudósok által a vallásra használt fogalomalkotások és definíciók terén jelentős eltérések tapasztalhatók. A fogalomalkotás és definíció megválasztása tükrözi mind a társadalmi valóság természetével kapcsolatos alapfeltevések széles változatosságát, mind pedig annak eltéréseit, hogy milyen céllal történik a vallással kapcsolatos fogalomalkotás vagy a definiálása. Tekintve a társadalomtudomány kutatási módszereinek túlnyomórészt objektív, mérnöki (és messze nem elfogultságra hajlamos vagy becsléseken alapuló) jellegét, nem meglepő, hogy a fogalmak és a definíciók nem az alapján kerülnek megítélésre, hogy igazak vagy hamisak-e, hanem inkább a viszonylagos használhatóságuk alapján. Leginkább az, hogy milyen differenciálóképességgel tudnak világosan elkülöníteni egy adott jelenséget más jelenségektől olyan módon, hogy a különbségek kimutathatóan lényeges tényeket tárjanak fel: ez a fő értékmérője az egymással versengő definíciók és fogalomalkotások használhatóságának.
A célok birtokában a definíciók1 már különbözhetnek, de ez nem jelenti, hogy teljes viszonylagosság vagy anarchia van. A pszichológusok, a szociológusok és az antropológusok két fő definíciótípust használnak a vallásra: funkcionalista és szubsztantív definíciót. Mindkét típusban további altípusok léteznek. Azt mondanám, hogy szcientológusokkal való személyes kapcsolatfelvételek alapján és a Szcientológia tanításainak, gyakorlatainak, szervezetének és követői életére gyakorolt következményeinek tudományos kutatása alapján úgy hiszem, kézenfekvőbb vallásként definiálni, mint bármilyen más fajtájú vállalkozásként.
1 Stilisztikai okokból ezentúl nem említem a „fogalomalkotást”, de ez ténylegesen egy elkülöníthető analitikai folyamat, amely általában megelőzi a jelenségek definiálásának folyamatát.
