III. Következtetés

A következtetésem az, hogy a Szcientológia, bár meggyőződései, gyakorlatai és szervezeti struktúrái világosan eltérnek a keresztény egyházak, felekezetek és szekták többségétől, ennek ellenére eleget tesz azoknak a kritériumoknak, amelyeket a társadalomtudósok hagyományosan alkalmaznak, amikor különbséget tesznek vallás és nem vallás között.

A következtetésem az, hogy a Szcientológia, bár meggyőződései, gyakorlatai és szervezeti struktúrái világosan eltérnek a keresztény egyházak, felekezetek és szekták többségétől, ennek ellenére eleget tesz azoknak a kritériumoknak, amelyeket a társadalomtudósok hagyományosan alkalmaznak, amikor különbséget tesznek vallás és nem vallás között.

Az a tény, hogy a Szcientológia vallás anyagi háttere üzlethez hasonló alapon szerveződik, nem befolyásolhatja a vallási státusát. Egy műalkotás többé már nem műalkotás, ha eladás vagy elcserélés céljából hatékonyan történik a létrehozása? Naiv dolog azt gondolni, hogy bármely új vallási mozgalom túlélhetne a modern világban a működését elősegítő üzleti jellegű pénzügyi alapok nélkül, és ahogy Canon Drury rámutatott, manapság még a régi keresztény egyházak sem húzódoznak üzleti útra lépni azért, hogy fenntartsák vagy reklámozzák a szolgáltatásaikat meglévő és leendő tagjaik számára. Örökölt ingatlanvagyon, dotáció, pártfogók vagy születési jogon alapuló tagság előnyeinek hiányában az új vallási mozgalmak vagy üzleti jelleggel működnek, vagy megszűnnek.

James A. Beckford
1980. december

A szerzőről

1980-ban, a „Szcientológia, társadalomtudomány és a vallás definíciója” című cikk megírásakor Beckford professzor senior előadó volt szociológiából a Durhami Egyetemen. Jelenleg szociológiaprofesszor a Warwicki Egyetemen.

DOKUMENTUM LETÖLTÉSE