I.
BEVEZETÉS

Jelenleg független íróként, szerkesztőként, előadóként és konzultánsként dolgozom a teológia és a vallás területén. Emellett a vallástudományok docenseként működöm a Washington Egyetemen (St. Louis, Missouri állam).

Bachelor of Arts diplomámat filozófiából (1962) a Quincyi Egyetemen (Quincy, Illinois); magna cum laude Bachelor of Divinity diplomámat (1966) a Harvard Divinity Schoolban (Cambridge, Massachusetts); Ph. D.-met speciális vallástudományokból (1981) pedig a University of St. Michael’s College-ban (Toronto School of Theology, Toronto, Ontario) szereztem. A Harvard Egyetemen, a Heidelbergi Egyetemen és a Pennsylvaniai Egyetemen is folytattam haladó tanulmányokat. A Heidelbergi Egyetemen Fulbright ösztöndíjasként filozófiával és ókori közel-keleti vallásokkal foglalkoztam, 1966–67. A Pennsylvaniai Egyetemen nemzetvédelmi idegen nyelvi ösztöndíjas (Title VI) voltam sémi nyelvekből, 1968–69.

1962 óta intenzíven tanulmányozom mind az ókori, mind a modern vallási szektariánus mozgalmakat. Doktori tanulmányaim egy része konkrétan az új vallási mozgalmak megjelenésére irányult az Egyesült Államokban és másutt a II. világháborút követően. Meggyőződésrendszerük, életmódjuk, vallási nyelvhasználatuk, vezetésük, motivációjuk és őszinteségük, valamint létezésük anyagi körülményei szempontjából tanulmányoztam az új vallásokat. A Washington Egyetemen rendszeresen tartok egy kurzust „Az észak-amerikai vallási élmény” címmel, amelynek egyik része az új vallási mozgalmakról szól. A vallások iránti tudományos érdeklődés mellett hosszú személyes tapasztalatom van a vallásos életmód terén. 1958 és 1964 között tagja voltam a Kisebb Testvérek Rendjének (közismertebb nevükön ferencesek). Ebben az időszakban szegénységi, önmegtartóztatási és engedelmességi fogadalomban éltem, így megtapasztaltam a vallásos életre jellemző sokféle fegyelmet.

Jelenlegi pozíciómat megelőzően tanítottam a Maryville College-ban (St. Louis, Missouri, 1980–81); a St. Louis-i Egyetemen (St. Louis, Missouri, 1977–79), ahol a vallással és oktatással kapcsolatos posztgraduális program igazgatója voltam; a Torontói Egyetemen (Toronto, Ontario, 1976–77), ahol összehasonlító vallástudomány tanársegéd voltam; a St. John’s College-ban (Santa Fe, Új-Mexikó, 1970–75), ahol a Szent Könyvek Program tanársegédje voltam; a LaSalle College-ban (Philadelphia, Pennsylvania, 1969–73 nyarai), ahol bibliaismeretet és vallásantropológiát oktattam; a Boston College-ban (Boston, Massachusetts, 1967–68), ahol bibliaismeretet oktattam; és a Newton College of the Sacred Heart előadójaként (Newton, Massachusetts), ahol bibliaismeretet oktattam.

Az Amerikai Vallásakadémia rendes tagja vagyok, és gyakorló római katolikus a Mindenszentek Templomban University Cityben (Missouri állam).

1968 óta számos különböző új vallási mozgalomról tartottam előadást, illetve írtam, amelyek a 19. és a 20. században jelentek meg Észak-Amerikában és másutt. Az általam előadott egyetemi kurzusokon – Vallásantropológia (LaSalle College), Összehasonlító vallástudomány (Torontói Egyetem), Az amerikai vallásos élmény (St. Louis-i Egyetem) és Az észak-amerikai vallási élmény (Washington Egyetem) – olyan vallási jelenségekkel foglalkoztam, mint a Great Awakening, a shakerizmus, a mormonok, a hetednapi adventisták, Jehova tanúi, az Új Harmónia, az Oneida, a Brook Farm, az Egyesítő Egyház, a Szcientológia, a Hare Krisna és mások. Számos cikket publikáltam, és új vallásokkal foglalkozó könyvek főszerkesztője voltam. Alapelvem, hogy nem nyilatkozom egy élő vallási csoportról, ha nincs hosszú távú, első kézből származó tudásom az adott csoportról. Nyilatkoztam már az új vallások különböző vonatkozásairól az Egyesült Államok Kongresszusa, az Ohiói Törvényhozás, a New York-i Törvényhozó Gyűlés, az Illionis-i Törvényhozás és a Kansasi Törvényhozás előtt. Tartottam előadásokat az új vallások témájáról az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Kína és Európa különféle főiskoláin, egyetemein és konferenciáin.

A Szcientológia Egyházat 1976 óta tanulmányozom mélyrehatóan. Kellő mennyiségű anyagot olvastam a Szcientológia óriási irodalmából ahhoz, hogy kialakíthassam az itt kifejtett nézeteket. A következő helyeken kerestem fel Szcientológia-egyházakat: Toronto, St. Louis, Portland (Oregon), Clearwater (Florida), Los Angeles és Párizs. E helyeken megismerkedtem az Egyház mindennapi tevékenységeivel. Számos interjút lefolytattam a Szcientológia Egyház tagjaival. Ismerem a Szcientológiáról írt anyagok nagy részét is, az objektív tudományos írásoktól a sajtóbeszámolókig, kedvező és kedvezőtlen oldalról egyaránt.

Mint összehasonlító vallástudós azt vallom, hogy ahhoz, hogy egy mozgalom vallás legyen, és hogy egy csoport egyházat alkosson, három olyan jellemzőnek vagy jegynek kell megjelennie benne, amelyek a világ vallásaiban megfigyelhetők. Alább definiálom ezt a három jellemzőt:

(a) Először is, egy vallásnak rendelkeznie kell meggyőződések vagy hitelvek rendszerével, amelyek összekapcsolják a hívőket az élet végső értelmével (Isten, a Legfelsőbb Lény, a Belső Fény, a Végtelen stb.).

(b) Másodszor, a meggyőződésrendszernek vallási gyakorlatokban kell kifejeződnie, amelyek két csoportra oszthatók: 1. viselkedési normák (pozitív utasítások és negatív tiltások vagy tabuk) és 2. rítusok és ceremóniák, aktusok és egyéb szokások (szentségek, beavatások, felszentelések, prédikációk, imák, temetések, házasságkötések, meditációk, megtisztítások, írástanulmányozás, áldások stb.).

(c) Harmadszor, a meggyőződés- és gyakorlatrendszernek a hívőket vagy tagokat olyan módon kell egyesítenie, hogy azonosítható (akár hierarchikus, akár gyülekezeti jellegű) közösséget alkossanak, amelyre – összhangban azzal, ahogy a hívek az élet végső értelmét érzékelik – jellemző egy spirituális életvitel.

Nem minden vallás hangsúlyozza ugyanolyan mértékben vagy ugyanolyan módon ezeket a jellemzőket, de ezek mindegyikben érzékelhetők.

E három jegy és a Szcientológia Egyházzal kapcsolatos saját kutatásaim alapján habozás nélkül kijelenthetem, hogy a Szcientológia Egyház valódi vallást képez. Rendelkezik a világon ismert vallások összes lényeges jegyével: 1. jól körülhatárolható meggyőződésrendszer, 2. amely vallási gyakorlatokban fejeződik ki (pozitív és negatív magatartási normák, vallási rítusok és ceremóniák, aktusok és szokások), és 3. amely a hívők tömegét azonosítható vallási közösségbe tömöríti, amely megkülönböztethető más vallási közösségektől.

II. Meggyőződésrendszer
DOKUMENTUM LETÖLTÉSE