Hogyan maradj egészséges | Eszköztár a megelőzéshez

IV. Végső gondolatok

Jelen beszámoló célja, hogy megválaszolja azt a kérdést, hogy vajon történet- és vallástudományi szempontból a Szcientológiát minden viszonylatban vallásnak kell-e tekinteni. Nem foglalkozott azzal, hogy némileg hiányzik belőle az „isteni” és az „eszkatológia”, sem azzal, hogy van kodifikált etikai rendszere vagy jobbítást célzó politikája. Ez azért van, mert sem ezen elemek hiánya, sem jelenlétük nem elengedhetetlen a tudományos elbírálás céljából.

A vallástudomány megalapításakor E. B. Taylor kizárta a vallás definíciójából azt, hogy „egy legfelsőbb lénybe vagy a halál utáni ítélkezésbe vetett hit”. Ebben a tekintetben hozzátehetjük, hogy a Szcientológia esetében nincsenek ártalmas kihagyások, viszont vannak olyan elemek, amelyek felépítenek egy olyan vallási struktúrát, amely ténylegesen túllép mind a teológián, mind a keresztény eszkatológián.

Ennek megvilágítására a következő példát hozom egy konkrét eltérésre a hagyományos eszkatológiai vonaltól: azzal az elgondolással, hogy a thetán egy halhatatlan lény, amely teljesen kívül esik egy bizonyos történelmi időszak, vagyis egyetlen élet, korlátain, a „vég”-re vonatkozó eszkatológiai tárgyalás értelmét veszti.

Jelen beszámoló minden lehető bírói kérdést megválaszol, egyértelműen kijelentve, hogy a Szcientológia vallás...

Befejezésként, a Szcientológiát az teszi vallásként elismerhetővé, hogy először is hasonlít más vallásokra (ahogy ebben a beszámolóban már megállapítottuk). Továbbá – különösen annak fényében, ahogy a Nyugaton különbséget tesznek a „világi” és a „vallási” jelenségek között – mindennek, amit a Szcientológiában mondanak vagy tesznek, csak úgy lehet – és kell, hogy legyen – értelme a mi kultúránkban, ha vallásként értelmezzük.

Ezért jelen beszámoló minden lehető bírói kérdést megválaszol, egyértelműen kijelentve, hogy a Szcientológia vallás – elméleti tartalma miatt, amely magában foglalja a megváltást; dehistorizáló rituáléja miatt; profetikus hittérítési indíttatása miatt; és egyházi szerveződése miatt, amely egyebek között meghatározza saját viszonyulását azoknak az államoknak a szervezetéhez, ahol az állampolgárok körében szívesen látott vallás.

Dario Sabbatucci
1983. december 12.

DOKUMENTUM LETÖLTÉSE