A Szcientológia rendelkezik a vallások jellemzőivel. Van egy technológiája, amely olyan gyakorlatokból áll, amelyek lehetővé teszik minden emberi lény spirituális részének elérését, van egy „nagyon bürokratizált” egyházi struktúrája, és vannak vallási rítusai. Számos korábbi szerző nem kételkedik a vallási jellegében, még a legkritikusabb szemléletűek sem: Michel de Certeau, Roy Wallis, Bryan Wilson, Harriet Whitehead, Lonnie D. Kliever, Frank K. Flinn.
Az alábbi jellemzőket találjuk:
(1) Vannak technikái, amelyek célja, hogy „ép testben ép lélek”-ként utat biztosítsanak a szabadság felé. L. Ron Hubbard és a szcientológusok nagyon messzire juttatják a vallásos élet racionalizálását és ennek instrumentalizálását. Igen gyakran hasonlítják össze – jogosan – a buddhizmussal. Egyesek „technológiai buddhizmusként” írják le. Másokat az auditálás (lelkipásztori tanácsadás) szisztematikus jellege miatt a metodizmusra emlékeztet.
(2) Lehetővé teszi, hogy a követő kozmikus, történelmi és személyes eseményekben értelmet találjon; azt a meggyőződést kínálja a hívőnek, hogy a személyes és csoportos üdvözülés megoldásának birtokában van; lehetővé teszi, hogy az egyén okozó legyen az életében, ne pedig külső okok okozata.
L. Ron Hubbard nem próféta, aki kinyilatkoztatásból származó üdvözülési utat hirdetett; olyan spirituális kutatóként tűnt fel, aki progresszív módon alakított ki egy üdvözülési módszert, amely utat mutat az „eredményekhez”.
(3) L. Ron Hubbard nem próféta, aki kinyilatkoztatásból származó üdvözülési utat hirdetett; olyan spirituális kutatóként tűnt fel, aki progresszív módon alakított ki egy üdvözülési módszert, amely utat mutat az „eredményekhez”.
(4) Személyes, némileg misztikus tapasztalatokon nyugszik, ami lehetővé teszi a személy számára, hogy kapcsolatot teremtsen saját spirituális természetével. „Vallásos virtuozitást” sejtet, azaz jelentős elköteleződést, ennélfogva nem tömeges imádatot folytató vallás.
(5) A Szcientológia jellegzetesen „e világi” vallás, amely emlékeztet a Szóka Gakkaira, ahol a becsületesen elért üzleti siker a pozitív spirituális fejlődés egyik jele. Ezenkívül párhuzamot lehet vonni a Szcientológia etikája és a hagyományos protestantizmus etikája között is. Utóbbi esetben az e világi ügyekben elért siker a kegyelmi állapot bizonyítéka, előző esetben pedig a személy saját személyiségével kapcsolatban végzett munkájának külső megnyilvánulása – egy olyan személyes vallási és erkölcsi kódexé, amely elsősorban pszichológiai felszabadítási technikákból áll, amelyek spirituálisan szabadítják fel az egyént, valamint egy nagyon konkrét erkölcsi rendszer alkalmazásából.
(6) Nem szekta – nem exkluzív, és a követője nem köteles feladni korábbi vallását, jóllehet a legtöbben kizárólagosan a Szcientológiát gyakorolják.
(7) A Nemzetközi Szcientológia Egyház 1994-ben, az egyház fennállásának 40. évfordulója alkalmából megjelent kiadványa szerint a Szcientológia Egyházról az 50-es évek eleje óta állítják, hogy vallásos jellegű. A Los Angeles-i központú Nemzetközi Szcientológia Egyházat mutatják be az anyaegyházként (mint amilyen a bostoni anyaegyház a keresztény tudománynál). Van utalás a hívekre és a vallásos testvériségre, a lelkipásztori szolgáltatásokra és az egyházhoz kapcsolt jótékonysági tevékenységekre. Másrészt a szcientológusokkal készített legutóbbi interjúink során egyre nagyobb hangsúlyt kapott a vallási dimenzió. A Szcientológia azáltal, hogy egyre inkább hirdeti a vallási jellegét, vonzza azokat az embereket, akik vallás után kutatnak, míg kezdetben a személyes problémáikra megoldást kereső embereket vonzotta. Ahogy a Szcientológia fejlődött, a Dianetika integrálódott a folyamat egészébe.
(8) A Szcientológia utópikus elemeket is tartalmaz: L. Ron Hubbard megálmodott egy utópikus projektet „a bolygó Clearré tételére”, amely egy olyan társadalmat vetít elénk, ahol nincs elmebaj, nincsenek bűnözők és háborúk, ahol a tehetség virágozhat, a tisztességes lények jogai megadatnak, és az Ember szabadon szárnyalhat egyre magasabbra. A spontán módon alkalmazott etika (bergsoni nyitott erkölcs) ki fogja küszöbölni a lét összes igazságtalanságát, és a visszanyert thétán keresztül erősödni fog. A szcientológusok számának növekedésével a világnak javulnia kell.
(9) A Szcientológia modern környezetben született. Ebből átvesz bizonyos elemeket (technikai szemlélet, jól megfogalmazott, módszeres megközelítés, a kommunikáció fontossága, jólét, a szervezés megértése, személyes tapasztalat), amelyek ókori spiritiszta hagyományokkal keverednek.
L. Ron Hubbard és a szcientológusok egy misztikus ösvény, egy önátalakítás és egy világátformálás szolgálatában kiterjesztik a racionalitás eszközeinek használatát. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a Szcientológia egyedülállónak tűnik a vallások között.
Régis Dericquebourg
1995. szeptember 22.
