1. “Truth vs. Small-minded Religious Dogma” in “Self-Realization,” U.S.A., Winter 1995, Vol. 67, No. 1. p. 32
2. A keresztény tudományt a Szcientológiához hasonló körülmények között alapították, a mentális gyógyítással kapcsolatban felmerülő kérdésekkel kezdve. Mary Baker Eddy fő alapelve az volt, hogy Isten az Elme és a Szellem, és hogy Ő jó. És mivel Ő jó, az Ő munkái (teremtései) szintén jók. Más szóval, az anyag, a bűn, a betegség és a halál valójában nem létezik. Aki elfogadja ezt, az megvilágosodott. Annak, aki Jézus tanításai szerint él, jó fizikai és szellemi élete lesz.
3. A tagság, a házasság és más formalitások a Barátok Vallásos Társaságához (kvékerek) hasonlóan nélkülözik a rögzített liturgiát, bár bizonyos felállított mintákra előfordulnak példák, a kulturális környezettől függően. Lásd például a Barátok Vallásos Társaságának éves londoni találkozóján az „egyházi kormányzatról” elhangzottakat. (Friends Book Centre, London 1968.)
4. Hasonlóan Hubbard írásaihoz a Szcientológiában, E. Swedenborg írásai szentek (revelációs tapasztalatok), és a követőknek a szerző által előírt lépések szerint kell használniuk őket. Vannak használatban fordítások, de az alapvető hitelvekhez vissza kell menni az eredeti nyelvhez. E központokban mindenütt szótárak láthatók. Bizonyos új jeruzsálemi templomokban, például Hágában, az eredeti latin szövegekből olvasnak fel (Swedenborg latinul írt), és a lelkész a lehető legalaposabb magyarázatokat fűzi hozzájuk. Csak latinul olvasni tudókat lehet lelkésszé szentelni. L. Ron Hubbard eredeti írásait is hasonló gondossággal használják. (“The Religion of Scientology,” 1994, page 5.)
5. (Père) Louis-Joseph Antoine (1845–1912) belga bányász volt, aki A. Kardec Livre des Esprits című könyvének elolvasása után számos (templomnak nevezett) egyházat alapított (Belgiumban, valamint Németországban, Franciaországban, Lengyelországban, illetve afrikai és dél-amerikai országokban), ahol gyógyítási ceremóniák zajlottak. Nem volt keresztény. Mint strukturális teozófus (ő saját magát az „új spiritualizmus” alapítójának nevezte) nyitott volt mindenféle vallásos doktrína – különösen a Keletről származók – iránt. Tanítása: „Toute matière est illusion; le mal n’existe pas en soi mais est un produit de notre imagination. Le bonheur consiste à être dépouillé de tout désir, provoqué par la vue des formes changeantes et illusoires de la matière. De réincarnation en réincarnation, notre esprit atteindra un jour la libération.” A The Dictionary of Religions (University Press of France) ezt a vallást egyfajta primitív buddhizmusnak nevezi. Betegek szellemi gyógyítása miatt 1901-ben és 1907-ben bíróság elé került (mind a papság, mind az orvosi törvényi hatóságok vádolták), ahol hosszadalmas viták után ártatlannak találták. Lényegében ugyanez történt Mary Baker Eddyvel, George Foxszal és Emmanuel Swedenborggal is. A Szcientológia hasonló zaklatást szenvedett el néhány területen.
6. The tradition of barbarism, The Phoenix Lectures, p. 33. (Publications Organization World Wide, 1968.)
7. A. Malinsky rabbi „a technikai tudományok haladásáról és az ember hanyatlásáról”, „Acta Comparanda II”, Antwerpen, 1987, 7. oldal.
8. The Phoenix Lectures, p. 33.
9. A pszichoanalízisben például az analitikus nem fogadja el, amit a személy mond, hanem interpretálja, értékeli az állapotát számára, stb. Ez a Szcientológia-auditálás antitézise, ahol az auditornak („aki meghallgat”, a latin audire = „meghallgatni” szóból) kifejezetten tilos értékelést adnia a személynek. A személy megtalálja a saját válaszait. (Mi a Szcientológia? Bridge Publications, 1992, p. 163.)
10. Éltünk-e már jelenlegi életünk előtt? Bár a karma kifejezés eredeti jelentése egyszerűen az volt, hogy „tett”, az okozás elméletével kapcsolatban népszerűen úgy kezdtek el erre tekinteni, mint egyfajta lehetséges erőre, amely minden múltbeli tett eredményeként jön létre. Azaz minden múltbeli cselekedet jót vagy rosszat, szenvedést vagy kellemes dolgot eredményez, a cselekedettől függően, és befolyásoló ereje van a jövőre nézve, és ezt tekintik az ember karmájának. Úgy hiszik, hogy ha egy jótettet megismételnek, akkor a jó felhalmozódik, és a lehetséges ereje hatással lesz a jövőre mint jótékony befolyás. (Lásd pl.: “The Teaching of the Buddha,” Bukkyo Dendo Kyokai, Tokyo 1966, p. 300).
11. The Phoenix Lectures, p. 315.
12. A legfontosabb objektív tények („dogmák”) a Szcientológián belül Hubbard írásai, kezdve a Dianetikával. Ezekkel a tanulónak kell szembesülnie, és neki kell megoldania őket. Az auditor vagy a tanfolyam-felügyelő feladata kizárólag segíteni a hívőnek.
13. “The Church of Scientology,” p. 2.