Hogyan maradj egészséges | Eszköztár a megelőzéshez

III. RÉSZ: HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁS, SZEMBEÁLLÍTVA A VALLÁSSAL

Az amerikai adóhatóság állítólag egy 13 szempontot figyelembe vevő leírást használ a vallásra, amelyet soha nem adtak ki hivatalos rendszabályként. A leírás 13 jegyet, jellemzőt vagy kritériumot tartalmaz, és az amerikai adóhatóság szíves elmondása szerint nem kell mindnek teljesülnie ahhoz, hogy egy „vallás”-t azonosítsanak. (Forrás: Bruce Hopkins, The Law of Tax-Exempt Organizations 134 (3rd Ed. 1979).)

1. „Önálló jogi létezés.” A Szcientológia Egyház hivatalosan bejegyzett szervezet számos jogrendszerben az Egyesült Államokban és másutt. (Nem úgy néhány elismert vallás vagy egyház, mint például az Episzkopális Egyház vagy az Egyesült Metodista Egyház, legalábbis országos szinten.)

2. „Elismert hitvallás és vallási imádati forma.” A Szcientológia Egyháznak van hivatalos hitvallása, amely megtekinthető az épületeiben kifüggesztve. Mint fentebb említettük, itt nincs zsidó-keresztény modell szerinti vallási imádati forma, és nem is keltenek olyan látszatot, mintha lenne.

3. „Világos és körülhatárolható egyházi kormányzat.” Mint korábban említettük, a Szcientológia Egyház rendelkezik egy jól kidolgozott helyi, országos és nemzetközi szervezési és kormányzási rendszerrel, de ennek „egyházi” volta attól azon múlik, hogy a szervezet „vallásos”-e.

4. „Egy hivatalos hitelvi és fegyelmi kódex.” Eltekintve a római katolikus kánonjogi kódextől, alig létezett valaha is olyan hatalmas „hitelvi és fegyelmi” rendszer, mint a Szcientológia hivatalos direktívái és útmutatói. Az, hogy ez az adóhatóság értelmezésében „hitelvi és fegyelmi”-e, ismét attól függ, hogy a tartalma „vallásos”-e.

5. „Elkülöníthető vallási története van.” Ez is egy önmagába visszatérő kritérium. A Szcientológiának eléggé „elkülöníthető” története van, amely tartalmazza a fejlődését a korai 1950-es évekbeli indulása óta, de hogy ez „vallási” történet-e, az attól függ, hogy „vallás”-e.

6. „Tagság, amely nem kötődik más egyházhoz vagy felekezethez.” Ez a kizárólagosság jellemző a legtöbb közelmúltbeli nyugati vallásra, de nem volt jellemző a római „misztérium”-vallásokra (kb. i. e. 200 – i. sz. 200): az egyén egyidejűleg hihetett Mithrasban, Íziszben és Oziriszben, valamint Dionüszoszban. A kölcsönös kizárólagosság nem jellemző egyes keleti vallásokra sem. A Szcientológia a legtöbb modern nyugati hittel ellentétben nem állítja magáról, hogy az „egyetlen, kizárólagos” hit, de valójában úgy tűnik, hogy betölti a hívő figyelmét: kizárja, hogy jelentősen érdeklődjön más vallási meggyőződésrendszerek iránt, és kielégíti vagy csillapítja hívei vallási érdeklődését és szükségleteit.

7. „Felszentelt lelkészek teljes szervezete, akik gyülekezetüket szolgálják, és akiket előírt tanulmányok elvégzése után választanak ki.” Ha van valami, amiben a Szcientológia bővelkedik, akkor azok a „felszentelt lelkészek”, akik „előírt tanulmányokat” végeztek. A „munkatársak” vagy teljes idős praktizálók aránya a „laikusokhoz (?)” vagy részidős praktizálókhoz képest szokatlanul magas: egy „misszióban” néhány munkatárs van, egy „egyházban” több tucat, egy olyan fontos központban pedig, mint Los Angeles vagy Clearwater, több száz. A Szcientológia lényegét az „előírt tanulmányok” adják, amelyeknek része egy „lelkészi tanfolyam”, amely mindenkinek elő van írva, aki auditor akar lenni. A „gyülekezetüket szolgálják” kifejezés nehezebben vonatkoztatható, hiszen a Szcientológiában nincs meg az a szoros személyes kapcsolat egy lelkész és egy gyülekezet között, mint ami a legtöbb protestáns felekezetben fennáll. A séma inkább egy római katolikus egyházközségre hasonlít, ahol több pap és apáca együttesen szolgál több száz vagy ezer tagot. (Másrészt számos elismert vallásban, mint a régóta létező kvékereknél és a tudós Krisztus egyházában, egyáltalán nincsenek „lelkészek”, és számos vallás nem kívánja meg „előírt tanulmányok” elvégzését a prédikátoraitól.)

8. „Saját irodalom.” Egyes vallások nem rendelkeznek ezzel a jellemzővel. A Szcientológia igen. Elegendő „saját irodalma” van, hogy mindenkit duplán is ellássanak vele – amennyiben ez „vallásos” irodalom.

9. „Kialakított vallási imádati helyek.” Sok kialakított Szcientológia-létesítmény, illetve -épület található országszerte. Ezek nem a konvencionális felfogás szerint vett „vallási imádati helyek”. Az pedig, hogy vallásgyakorlatra szolgáló helyek-e, attól függ, hogy a Szcientológia vallás-e.

10. „Állandó gyülekezetek.” A Szcientológiának vannak központjai, amelyeknek meglehetősen stabil közönségük van, akik folyamatosan járnak a Szcientológia által kínált szolgáltatásokra, főként tanfolyamokra és tanácsadásra. Nincs sok olyan jellegű közös összejövetel, ahová az összes tagot vagy a tagok többségét elvárják összevont tevékenységek céljából. Azok, akik beiratkoznak Szcientológia-tanfolyamokra, aláírnak egy nyomtatványt, amely a jelentkezőt „a Nemzetközi Szcientológia Egyház tagja”-ként írja le, és nyilvántartást vezetnek minden ilyen jelentkezőről/beiratkozóról/tagról, akiknek többsége hosszabb-rövidebb időn át halad a kimeríthetetlennek tűnő auditálási és képzési szinteken, amelyeket „Híd”-nak neveznek. A magasabb szintek csak Los Angelesben és néhány más központban érhetők el, a legmagasabbak pedig kizárólag a floridai Clearwaterben, az Egyház nyugati féltekén található központjában.

Így elmondható, hogy minden Szcientológia-központ meglehetősen stabil és állandó közönséggel rendelkezik, amelynél a csatlakozás, az elpártolás, a kitartás és a hanyatlás hasonló, mint a konvencionálisabb vallások „szokásos gyülekezeteiben”. Az, hogy ezek megfelelnek-e a konvencionális gyülekezeteknek, megint csak attól függ, hogy vallás-e a Szcientológia.

11. „Rendszeres vallási szertartások.” Ahogy korábban jeleztük, a Szcientológia viszonylag rendszeresen tart vasárnapi szertartásokat, legalábbis a válaszadók elmondása szerint. Bár ezek nem jellemezhetők „vallási imádatként”, esetleg „rendszeres vallási szertartásnak” minősülnek – amennyiben a Szcientológia vallás. A kápolnában zajló szertartások és a kápolnák – például a lelkészi öltözet, a módosított kereszt, az egyházi megszólítások és terminológia – olyanok, mintha az elterjedt és konvencionális keresztény formákból kölcsönözték volna őket, és nem magából a Szcientológiából erednének.1 Ugyanakkor számos új vallás kölcsönöz dolgokat a régebbiektől, hogy „környezethez illeszkedő színre” tegyen szert. A baptisták és a kvékerek viszont végül elérték a vallási elismerésüket anélkül, hogy visszanyúltak volna a koruk konvencionális vallási szimbólumaihoz, és élvezték volna a papság előnyeit, de ennek során súlyos üldöztetésben volt részük. Az új vallásoknak nem kellene rászorulniuk arra, hogy a régebbiek külsőségeit utánozva éljenek túl, és nyerjenek önálló elfogadást. Mindenesetre ezek a szimbolikus elemek nem játszottak semmilyen szerepet, amikor levontam a következtetést arról, hogy vallás-e a Szcientológia.

12. „A fiatalok vallási oktatására szolgáló vasárnapi iskolák.” Az erre vonatkozó bizonyítékok gyérek és ellentmondásosak. Néhány adatközlő szerint a Szcientológiában nincsenek „a fiatalok vallási oktatására szolgáló” iskolák, legalább egy pedig azt mondta, hogy vannak ilyen iskolák, és ő például elküldte a gyermekeit egy ilyenbe Detroitban. Van néhány vallás, amely kizárólag felnőtteket szólít meg, és így nincsenek ilyen iskolái. Ez is egy önmagába visszatérő kritérium, mivel az, hogy az ilyen iskolákban (ha vannak ilyenek) nyújtott oktatás „vallási oktatás”-nak minősül-e, attól a korábbi kérdéstől függ, hogy vallás-e a Szcientológia.

13. A lelkészeinek felkészítésére szolgáló iskolák.” A Szcientológia maga egyetlen óriási és végtelenül fokozatosan felépített iskola „a lelkészeinek felkészítésére”, ha az így kiképzett személyeket elfogadjuk „lelkészként”, ami azon áll, hogy vallási szolgálatot látnak-e el.

A legtöbb fent említett bizonyíték nem perdöntő, de összefügg központi kérdésünkkel: mi egy „vallás”? A Fellowship of Humanity ügyénél megadott definíciót nem vették át más bíróságok, bár az USA Legfelsőbb Bírósága valószínűleg ennek módszerét követte, és kölcsönvette az eredményeit abban, hogy a „vallás”-ként való elismerést nem a tartalma vagy struktúrája alapján, hanem a funkciója alapján végezték. (Lásd U.S. v Seeger, 380 U.S. 163 (1965), Welsh v. U.S., 398 U.S. 333 (1970), Torcaso v. Watkins, 376 U.S. 488 (1961).)

Az amerikai adóhatóság kritériumai nemcsak önmagukba visszatérőek, hanem rendkívül konvencionálisak is. Abból a dicséretes célból dolgozták ki őket, hogy kirostálják az adóelkerülés végett létrehozott, „postai úton működő lelkészi szolgálatokat”, de ahogy egy adatközlő írja:

Ezek a kritériumok hajlamosak megkövetelni egy szervezettől, hogy kiépült felekezet legyen a szerint a minta szerint, amely a legelfogadottabb fő egyházakban tükröződik. Nem ismerik el a jelentős eltéréseket ettől a struktúrától, amelyek néhány olyan vallási szervezetnél fordulnak elő, amelyek már régóta elismert amerikai egyházak... Krisztus és tanítványainak csoportja biztos, hogy nem felelt meg ezeknek a kritériumoknak... Valószínűleg soha nem bölcs dolog egy vallást a fejlettségi állapota alapján definiálni, hiszen a korai állapota nemcsak nagyon képlékeny, hanem általában a legkényesebb és legfontosabb is. Pontosan ekkor, ebben a kifejlődő állapotában van egy adott vallásnak igazán szüksége arra, hogy vallási védelemben részesüljön.

– Worthing, Sharon, “ ‘Religion’ and ‘Religious Institutions’ Under the First Amendment” in 7:2 Pepperdine Law Review 344–345

1. Saját történetéhez sokkal jobban illik a szervezetet átható tengerészeti szimbolika, amely elmondás szerint azokból az évekből él tovább, amelyeket L. Ron Hubbard a legközelebbi tanítványaival a tengeren töltött. Ez a hajós nosztalgia tovább él a „Sea Org” nevű elit társulásban, amelynek tagjai a munkájuk intézése során tengerészeti jellegű egyenruhát viselnek, és a legmagasabb vezetési szinteket töltik be az Egyházban (némiképp úgy, ahogy a szerzetesrendek a római katolikus egyház bizonyos időszakaiban.) A „Sea Org” minden tagja „egymilliárd éves” szerződést írt alá a Szcientológia szolgálatára az elkövetkező életei során. Ez lehet, hogy csak jelképes kijelentés, de a Szcientológia egyedi jellemzője, és egy időn túlmutató dimenziót kölcsönöz neki, amely nem található meg a nemvallásos szervezetekben. Más vallási tradíciók, amelyek feltételeznek valamilyen formájú reinkarnációt, és teljes idős, egész élethosszra szóló elkötelezettséget várnak a legodaadóbb elitjüktől, ezt az elkötelezettséget nem terjesztik ki az elkövetkező évezredekre.

IV. A vallás definiálása
DOKUMENTUM LETÖLTÉSE