Hogyan maradj egészséges | Eszköztár a megelőzéshez

IV.
A SZCIENTOLÓGIA ÉS A VALLÁS
ANALITIKUS DEFINÍCIÓI

Egy másik formája annak, ahogy a vallást jelenleg a társadalomtudományokban definiálják, az analitikus módszer, vagyis azokkal a különféle módokkal való jellemzése, ahogy a vallás megnyilvánul. Ebből a perspektívából az összes vallás között jelentős konszenzus létezik azokat a formákat illetően, amelyekkel a vallásos személy kifejezi vallásosságát, és amelyek által lehetővé válik azokat a szempontokat megállapítani, amelyek az ilyen vallásosságot alkotják. E szempontok közé tartoznak az alábbiak:

a) a csoport hitelveinek rendszerét képező meggyőződések átvétele; b) rituálékban és ájtatossági cselekedetekben való részvétel; c) a végső valósággal való közvetlen kapcsolat megtapasztalása; d) vallási információk megszerzése; valamint e) változások vagy eredmények megtapasztalása az e világi életben a vallásosság más vonatkozásaiból eredően (Stark és Gluck 1985).

Ebből a nézőpontból annak a kérdésnek a feltevése, hogy vallás-e a Szcientológia, egyenértékű annak vizsgálatával, hogy a Szcientológia Egyház mint intézmény elvárja-e, hogy hívei vallásosak legyenek, vagyis vallásosságot mutassanak azokon a különböző módokon, amelyeket egyetemesnek tekintenek.

IV.I. HITELVEK RENDSZERÉNEK ÁTVÉTELE

Megállapításra került, hogy a vallási intézmények elvárják, hogy a híveik magukévá tegyék hitelveiket. (Stark és Gluck 1985:256) Ebben a tekintetben megfigyelhető, hogy a Szcientológia Egyház egy összefüggő egészet kínál fel, amely világosan van felépítve, hogy a hívei magukévá tegyék a hitelvek rendszerét. Valójában a Szcientológia gyakorlata egyenlő részben áll az auditálásból és az elveiből kapott képzésből. Az Egyház azt állítja, hogy miközben az auditálás lehetővé teszi az egyén számára, hogy lássa, hogyan történik valami, a képzés megtanítja, hogy miért.

A képzési tanfolyamokon használt anyag könyvekből, kiadványokból, filmekből és az Egyház alapítójának felvett előadásaiból áll, amelyek tanulmányozása előre meghatározott sorrendben történik. Az anyagnak a hagyományos vallások szentírásaival megegyező státusa van: nem értelmezik vagy magyarázzák. Ehelyett nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a tanítvány az alapító szavait „tiszta formában” kapja. A szcientológusok úgy hiszik, hogy Hubbard pontos és működőképes utat talált a lelki üdvözüléshez: ha a Szcientológia alapítójának valamelyik eljárását követve az egyén nem éri el a várt eredményt, annak az az oka, hogy nem helyesen értette vagy alkalmazta. Így nem merül fel az a lehetőség, hogy Hubbard szavainak eredeti változatában hiba lehet.

A Szcientológiában történő képzést irányítókat „felügyelőknek” hívják, akik elismert szakemberek a tanulás technológiája területén, és megfelelő képzettséggel és jártassággal rendelkeznek azoknak az akadályoknak a megtalálásában és leküzdésében, amelyekkel a tanulók szembekerülhetnek. A felügyelő szerepét úgy is definiálják, hogy ő biztosítja, hogy a hitelveket megfelelően adják át, és ne keletkezzenek más változatok vagy eltérő értelmezések. A felügyelő nem tart előadásokat, és nem indítványoz a diákoknak a témával kapcsolatos saját változatokat. A felügyelőnek a legkisebb részletekbe menően tilos bármilyen jellegű szóbeli értelmezést indítványoznia az anyagokhoz, hogy megelőzzék az eredeti anyag megváltoztatását.

IV.II. RITUÁLÉKBAN ÉS ÁJTATOSSÁGI
CSELEKEDETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL

Egy másik forma, ahogy a vallások, úgy látszik, elvárják híveiktől vallásosságuk bemutatását, a rituálékban és ájtatossági cselekedetekben való részvétel. E tekintetben elsőként azt lehet megfigyelni, hogy a Szcientológia Egyház is celebrálja ugyanazokat a rituálékat, mint más vallási intézmények, például vasárnapi szertartásokat, esküvőket, temetéseket és újszülött gyerekek névadó szertartásait.

Nem csak ezek azonban azok a kizárólagos tevékenységek, amelyek a Szcientológiában rituálisan rendszeresítve vannak. Az auditálás, a Szcientológia központi gyakorlata rituális tevékenység abban az értelemben, amelyet egy antropológus ad ennek a kifejezésnek: egy rendkívül strukturált folyamat, amely szigorú szabályoknak felel meg, és aprólékosan ismétlendő. Valójában az auditálás az Egyház alapítója által kidolgozott, gondosan lefektetett lépések sorozatán keresztül valósul meg, amely lépéseket változtatás nélkül kell követni. A Szcientológia Egyházban az auditálás egy meghatározott pályát, egy pontos útvonalat követel meg magasabb tudatossági állapotok elérésére. Az auditálást precíz tevékenységként határozzák meg, amely precízen rendszerbe van foglalva, és pontos eljárásmódokat követ:

„Az auditálás processzeket használ – pontos kérdés- vagy utasítássorokat, amelyeket egy auditor ad a személynek, hogy segítsen neki rájönni dolgokra önmagával kapcsolatban, és javítani az állapotán. Sok-sok különböző auditálási processz létezik, és mindegyik fejleszti az egyén képességét, hogy szembenézzen létének egy részével, és kezelje. Amikor bármelyik processz pontosan meghatározott célját elérik, akkor a processznek vége, és egy másikat lehet használni, hogy a személy életének egy másik részét célozzák meg.

Persze korlátlan számú kérdést lehetne feltenni – és ezek vagy segítenek a személynek, vagy nem. A Dianetika és a Szcientológia vívmánya az, hogy L. Ron Hubbard elkülönítette a pontos kérdéseket és utasításokat, amelyekkel mindig elérhető a szellemi szabadság.” (Mi a Szcientológia? 1992:156)

Tehát megfigyelhető, hogy az auditálás egy pontos rituálé, és az e rítusban való ismételt részvétel feltétel az egyén számára, hogy szcientológusnak tekintsék.

IV.III. A VÉGSŐ VALÓSÁG KÖZVETLEN MEGTAPASZTALÁSA

Úgy tartják, hogy a legtöbb hagyományos vallás elvárja, hogy a hívei bizonyos időn belül elérjék a végső valóság valamennyire közvetlen megtapasztalását. A vallásosságnak ez a dimenziója összefügg a vallás lényegi definícióival, és erről volt már szó a vallás lényegi definícióinak tárgyalásánál. Ezért megemlítettük, hogy az olyan vallásos tapasztalatoknak, amelyek nem szokásosak vagy nem hétköznapiak, központi helyük van a Szcientológiában. Mint más vallásoknál, az ilyen tapasztalatok bátorítást élveznek, a vallás hitelveinek megfelelően, és ezek szerint értelmezve, továbbá bizonyságként szolgálnak arra, hogy a csoport kozmikus víziója helyes.

A Szcientológia úgy tünteti fel magát, mint fokozatos, világosan meghatározott és biztos utat a tudatosság tökéletesítéséhez, amely az egyéneket a lelki vakság állapotából a lelki létezés boldogságához vezeti. Hívei számára azt ígéri, hogy végül e megnövekedett tudatosság lehetővé fogja tenni számukra, hogy tudatára ébredjenek halhatatlanságuknak, teljes szabadságot, mindentudást érjenek el, és közvetlenül megértsék az élet, a halál és a világegyetem értelmét.

A Szcientológia úgy tünteti fel magát, mint fokozatos, világosan meghatározott és biztos utat a tudatosság tökéletesítéséhez, amely az egyéneket a lelki vakság állapotából a lelki létezés boldogságához vezeti.

A Szcientológia kitűzött célja az egyén mint halhatatlan szellemi lény veleszületett adottságainak maradéktalan és teljes rehabilitációja. Ezek az adottságok teljes tudással rendelkező okká tennék őt az anyag, az energia, a tér, az idő, a gondolkodás és az élet felett. Ennek az állapotnak az elérésével az egyén képes lenne a végtelen közvetlen megértésére:

„Az Operatív Thetán szintjén az egyén mint szellemi lény saját halhatatlanságával foglalkoznak. Magával a thetánnal foglalkoznak az örökkévalóság viszonylatában; de nem a mögötte található örökkévalóságról, hanem az előtte álló örökkévalóságról van szó.” (Mi a Szcientológia? 1992:222)

Ezért megjegyezhetjük, hogy a Szcientológia Egyház azt várja, hogy a hívei a gyakorlataiban való részvétel és a hitelveiből kapott képzés által a tudatosság fokozatos tökéletesedését érjék el, ami végül a végső valóság közvetlen megtapasztalásához vezet.

IV.IV. VALLÁSOS ISMERETEK

A vallás analitikai definíciói szerint a vallási intézmények elvárják, hogy a híveik rendelkezzenek egy kevés információval a hitük, a rítusaik, a szentírásaik és a hagyományaik alapvető posztulátumairól. E várakozással összefüggésben megjegyezzük, hogy a Szcientológia gyakorlata egyenlő részben auditálásból és képzésből áll. A híveitől elvárt kötelezettségvállalás abból áll, hogy a hívek elsajátítsák a fő hitelveit. E tekintetben az Egyház leszögezi:

„Az auditáláson keresztül az egyén szabaddá válik. Ezt a szabadságot azonban fokozni kell annak ismeretével, hogy hogyan lehet szabadnak maradni. A Szcientológia az axiómáiban tartalmazza a reaktív elme anatómiáját, valamint az élet törvényeinek kezeléséhez és kontrollálásához szükséges hitelveket és szakértelmet. A Szcientológia gyakorlata tehát egyenlő részben áll az auditálásból és a Szcientológia alapelveiből kapott képzésből, amely magában foglalja ezek alkalmazásának technológiáját is. Ha ismerjük azokat a mechanizmusokat, amelyek által a szellemi szabadság elveszíthető, ez már önmagában is szabadság, mivel az ember kikerül a befolyásuk alól.

Az auditálás megmutatja az egyénnek, hogyan történt valami, a képzés megtanítja, miért.” (Mi a Szcientológia? 1992:164)

Ennélfogva megjegyezhető, hogy mint a legtöbb vallási hagyomány esetében, a mozgalom tanításainak átadását a Szcientológia Egyház kedvezőnek tekinti. A vallási információk megszerzését ugyanezek a hitelvek biztosítják azok jelképes jutalmazásán keresztül, akik megpróbálják ezt elérni: aki elsajátítja az elveinek az ismeretét, úrrá tud lenni az élet törvényein, és megszabadulhat a szellemi szabadságát fenyegető veszélyektől.

IV.V. A MINDENNAPI ÉLETBEN JELENTKEZŐ KÖVETKEZMÉNYEK

Megfigyeltük, hogy a legtöbb vallási intézmény azt várja, hogy a vallásos meggyőződéseinek, a szertartásokon való részvételnek, a vallásos tapasztalatnak és a fő hitelvek ismeretének következményei lesznek hívei mindennapi életében. Ahogy a vallás funkcionális definícióira utalva taglaltuk, a Szcientológia azt posztulálja, hogy a gyakorlásán és a belőle kapott képzésen keresztül az emberek megszabadulnak az irracionális félelmektől, a pszichoszomatikus betegségektől, nyugodtabbak lesznek, jobb egyensúlyi állapotot, energiaszintet érnek el, jobban kommunikálnak, helyrehozzák és új életre keltik a másokkal való kapcsolataikat, személyes célokat érnek el, elhagyják kételyeiket és gátlásaikat, önbizalomra tesznek szert, örömet éreznek, és világosan megértik, hogy hogyan érjék el a boldogságot.

Egy másik változás, amelyet a Szcientológia Egyház a híveitől elvár, az, hogy segíteni fognak másokon olyan állapotok megváltoztatásában, amelyeken javítani kívánnak, buzdítva őket, hogy auditorok legyenek:

„Óriási szükség van az auditorokra, mivel világos, hogy az egyéneket csak egyesével lehet megmenteni. Más vallásoktól eltérően, ez a Szcientológiában végső soron az auditor és a preclear között négyszemközt történik. Sok szcientológus vesz részt képzésben, hogy auditorrá váljon, és bárki megteheti ezt, aki szeretne segíteni társainak. De nem kevésbé fontos, hogy az egyén nagyobb jártasságot érhet el az élet kezelésében, mint amit bármikor lehetségesnek vélt. Nincs értékesebb cél, mint segíteni társainkat, és nincs jobb mód ennek a célnak az elérésére, mint auditorrá válni. Az auditorok arra használják, amit megtanultak, hogy az auditálással segítsenek másoknak, és megváltoztassák az állapotokat, bárhol is látják, hogy azok javításra szorulnak.

Ez a képzett szcientológus küldetése, és megértésében, segítő szándékában és jártasságában rejlik minden, amit valaha egy jobb világról álmodtunk.” (Mi a Szcientológia? 1992:169)

Megfigyelhető tehát, hogy mint a legtöbb vallási intézmény, a Szcientológia Egyház is úgy véli, hogy a hitelveinek terjesztése, a rituáléiban való részvétel, a végső valóság közvetlen átélése és a fő hitelveinek ismerete következményeket von maga után a híveinek mindennapi életében. Ezek a következmények magukba foglalják a saját életük kezelésére való képesség javulását, a saját képességeik javulását, valamint nagyobb hajlandóságot és képességet mások segítésére.

A Szcientológia Egyház elvárja, hogy a hívei vallásos személyek legyenek abban az értelemben, amelyet a vallás analitikus definíciója kölcsönöz ennek a kifejezésnek. Lényegében: keretrendszert biztosít, hogy a hívei magukévá tehessék a fő hitelveit, és azt várja, hogy azok, akik részt vesznek, elérjék a végső valóság közvetlen megtapasztalását, információkat szerezve a hitük alapelveiről, és a mindennapi életükben következményeket tapasztaljanak meg. Ennélfogva a vallás analitikai definíciói szerint a Szcientológia Egyház vallási intézményt alkot, mivel a híveivel szemben támasztott várakozások megfelelnek annak, amit az ilyen intézmények a vallásos egyénektől elvárnak.

V. A Szcientológia és a vallás „emic” definíciói
DOKUMENTUM LETÖLTÉSE