Hogyan maradj egészséges | Eszköztár a megelőzéshez

XXVIII. Világigenlés az új vallásokban

A világigenlő vallások annak ellenére intoleranciával találkoznak, hogy úgy általában támogatják a felvilágosult világi értékeket. A világhoz való általában pozitív orientációjuk mellett lehet olyan küldetésük is, hogy szorgalmazzák a társadalmi reformot, különösen az életnek azokon a részein, mint például az egészségügy, az oktatás és a vallásszabadság, amelyek a maguk sajátos értékeinek középpontjában állnak. Az általuk tapasztalt ellenzés fő eleme az, hogy ezt a fajta vallást olyan előnyök megvalósításának eszközeként mutatják be, amelyeket a mindennapi sikerrel kapcsolnak össze az egészség, a kompetencia, a hatékony munkavégzés, az alkalmazott intelligencia, sőt valószínűleg még a jómód területén is – ami általában az élet jobb megtapasztalását jelenti a világban. A tradicionalisták számára az ilyen dolgok túlságosan hétköznapinak tekintendők ahhoz, hogy egy vallás foglalkozzon velük – innen származik az a vád, hogy az ilyen típusú mozgalmak „egyáltalán nem is vallások”. Ezek a vallások általában elvetik a fő áramú kereszténység tradicionális és érzelmi vonatkozásait. Általában a spiritualitás szisztematikusabb és észszerű megközelítése jellemzi őket, és folytonosságot látnak a spirituális tudás és a személyes körülmények mindennapos javítása között. Természetesen, mivel ezek különféle vallások, különféle technikákat alkalmaznak a spirituális energiák felszabadítására, és különféle kifejezésekkel, a saját tantételeikre hivatkozva magyarázzák a sikereiket. De szociológiailag – és persze a vallásszabadság és az emberi jogok szempontjából – az ilyen vallások az élet és a szellem jellegzetes értelmezését kínálják az embereknek. Rendszerint törvényként fektetik le, hogy olyan módszert kínálnak a magasabb szellemi állapotok elérésére, amelynek hatása gyakorlatias, mindennapi lelki és anyagi előnyökben mutatkozik meg. Néhány korai világigenlő vallás keresztény összképet használt az orientációjának ismertetésére: példa ezekre a keresztény tudomány és a különféle Új Gondolat csoportosulások, mint például az Egység (Unity) és az Isteni Tudomány. Azok a frissebb vallások, amelyek világigenlőnek tekinthetők, nem a keresztény tradíciókban gyökereznek. Közéjük lehet sorolni a Szcientológiát, míg más esetekben a világigenlő orientáció keleti vallásból származik, mint a Szóka Gakkai (Nicsiren-buddhizmus) és a Maharishi-féle transzcendentális meditáció esetében.

XXIX. A jelenkori új vallások eszmeisége
DOKUMENTUM LETÖLTÉSE