Hogyan maradj egészséges | Eszköztár a megelőzéshez

XIX/a Sokszínűség a vallások között: egy modern példa

Az istenség, vallási imádat, megváltás és más vallási kérdések témájával kapcsolatos elképzelések változatossága még nyilvánvalóbbá válik, amikor a főbb ókori vallási tradíciókon túl kiterjesztjük ezeket a modern vallásokra. Az új vallási mozgalmak nemcsak nagyszámúak, de egymás között is jelentős eltérések mutatkoznak. Némelyek keresztény tradíciókból fakadnak; némelyek keleti eredetűek; mások próbálnak misztikus tradíciókat feléleszteni; megint mások a „New Age” tanítások spiritualista metafizikáját teszik magukévá. Csak így hirtelen, hogy szemléltessük a vallásosság kifejeződéseinek széles skáláját, megvizsgálhatunk egy bizonyos új vallást, amely minden felsorolttól különbözik: a Szcientológiát. Bizonyos szempontokból a Szcientológia látszólag nem sokban különbözik a buddhizmustól, a dzsainizmustól és a hinduizmus szánkhja iskolájától, de a premissza, amelyen az üdvözüléstana nyugszik, gyakorlati és módszeres terápiás technikákból áll. A követőinek a szellemi megvilágosodás fokozatos ösvényét kínálja. Állítása szerint megszabadítja követőit a múltbeli traumák kellemetlen hatásaitól, akár a jelenlegi, akár előző életekben szerezték ezeket. Dogmáktól mentes, és bár absztrakt módon – a „nyolcadik dinamikaként” – a Szcientológia elismer egy legfelsőbb lényt, e legfelsőbb lény tulajdonságainak leírására mégsem tesz kísérletet. Könyörgés vagy odaadás tárgyának sem tekinti. Az embert szellemi képződménynek, thetánnak tekinti, amely egymást követő életek során anyagi emberi testeket foglal el. Bár nem része a fizikai univerzumnak, a thetán e vallás szerint belegabalyodott a fizikai univerzumba, és ennek során szerezte azt a reaktív elmét, amely irracionálisan és emocionálisan reagál bármire, ami fájdalmas és traumatikus tapasztalatokat idéz fel. A megváltás az a folyamat, amellyel redukálják és végül eltüntetik ezt a reaktív elmét, lehetővé téve, hogy az egyén a teljes potenciáljával éljen. Így, míg a dolgok buddhista karmikus sémájában a fel nem idézett múltbeli tettek menthetetlenül meghatározzák a jelen életbeli tapasztalatokat, a Szcientológia technikáiról úgy tartják, hogy képessé teszik az egyént arra, hogy felidézze a múlt szerencsétlen eseményeit, konfrontáljon velük, és legyőzze vészterhes hatásaikat. A végső cél az, hogy a thetán a fizikai birodalmon és így a testen kívül létezzen – egy olyan állapotban, amely valamennyire megfelel a megmentett lélek keresztény fogalmának, bár ezt az állapotot nagyon különböző eljárásokkal érik el, és nagyon más kifejezésekkel írják le.

Bizonyos szempontokból a Szcientológia látszólag nem sokban különbözik a buddhizmustól, a dzsainizmustól és a hinduizmus szánkhja iskolájától, de a premissza, amelyen az üdvözüléstana nyugszik, gyakorlati és módszeres terápiás technikákból áll. A követőinek a szellemi megvilágosodás fokozatos ösvényét kínálja.

A Szcientológia radikálisan különbözik mind a keresztény, mind a buddhista üdvözüléstani sémától, ugyanis kijelenti, hogy szabványosította és észszerűsítette a megváltáshoz vezető technikákat. Modern technikai módszereket alkalmaz szellemi célokra, igyekezve bizonyosságot és pragmatikusan igazolt rendszert vinni a spirituális gyakorlatokba. Olyan időszakban bukkant fel, amikor a szekuláris világban egyre nagyobb súlyt kapott a tudomány, és a Szcientológia szintén tartja magát ahhoz az elképzeléshez, hogy a spirituális felvilágosodáshoz és megváltáshoz az embernek racionálisan kell gondolkodnia, és uralkodnia kell a zavaró emócióin. A vallásos kifejezésmód jelenkori sokszínűségében, amely pluralista vallási kultúránk része, az egyik lényeges folyamatot képviseli.

XX. Sokszínűség a vallási tradíciókon belül
DOKUMENTUM LETÖLTÉSE