NYILATKOZAT
a vallásról, emberi jogokról és a társadalomról

Preambulum

A vallás ma sok eszmecsere és kritika tárgya, ám civilizáló ereje soha nem volt fontosabb. A Szcientológia vallás alapítója, L. Ron Hubbard úgy vélte, hogy a közösségi érzés először a vallásban nyilvánul meg: „Amikor a vallásnak nincs befolyása a társadalomban, vagy megszűnik befolyásosnak lenni, az államra hárul a közerkölcsök, a bűnözés és az intolerancia egész terhe – írta. – Ezután büntetést és rendőrséget kell használnia. Ettől persze nem várhatunk sok sikert, hiszen ha az erkölcsösség, az integritás és az önbecsülés nincsenek eleve jelen az egyénnél, akkor nem lehet ráerőltetni azokat. Csak a szellemi tudatosság segítségével és ezen tulajdonságok szellemi értékének megtanításával remélhetünk sikert. Ahhoz, hogy valaki erkölcsös stb. legyen, a jelen lévő józan megfontolásnak és érzelmi motivációnak meg kell haladnia az emberi fegyelmezés fenyegetését.”

Aquinói Szent Tamás a szentírást tudománynak vallotta, amely olyan alapelvekből ered, melyeket egy magasabb tudomány, Isten tudománya tett ismertté, továbbá azt vallotta, hogy abból következőleg, hogy mind a hit, mind az értelem igazságot fedez fel, az ellentmondás köztük lehetetlen, minthogy mindkettő Istentől ered. Tehát, ahelyett hogy szemben állnának egymással, a vallás és a tudomány ki kell egészítsék egymást: a vallás gondos irányító kezet kell nyújtson korunk hatalmas tudományos felfedezéseinek kiaknázásában, hogy azok a békét, toleranciát és az emberi jogokat szolgálják mindenki javára.

Olyan világban élünk, ahol számos megoldás, melyeket a világ legégetőbb problémáira fejlesztenek ki, figyelmen kívül hagyja az emberiség szellemi természetét. A lélektelen pszichiáternek a pap fölé emelkedése semmit nem tett ezen problémák megoldására. Épp ellenkezőleg, a kirobbanó intolerancia, a drogfogyasztás pestise, az írástudatlanság, bűnözés és erkölcstelenség egyre burjánzó mételye, és a terrorizmus és nemzetközi konfliktus hirtelen megemelkedése demonstrálja e problémák tisztán tudományos módszerekkel való megoldási kísérleteinek hiábavalóságát.

A vallás és a meggyőződés sarkalatos szerepet játszanak a társadalomban nemcsak az egyén, hanem a társadalom mint egész számára is. A Szcientológia Egyház úgy tartja, hogy az emberi szellem elsőbbségének megerősítése civilizációnk újjáéledését fogja eredményezni. Ezen alapvetés fényében úgy hisszük, hogy az alábbi szabályok megtartása a vallásszabadság, igazság és a béke előmozdításának és az emberi jogok védelmének alapját képezi majd a világon.

Egyéni jogok

1. Minden személy, rasszra, bőrszínre, nemre vagy etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül, szellemi lény, aki tiszteletet és méltóságot érdemel.

2. Minden személynek felelőssége – a közjó érdekében –, hogy tetteivel jobbítsa családját, közösségét és az egész társadalmat. L. Ron Hubbard szavaival: „Egy lény csak annyira értékes, amennyire képes másokat szolgálni.”

3. Minden személynek joga van megválasztani saját hitét és vallását. Ez a jog magában foglalja az egyén szabadságát arra, hogy önként megváltoztassa a vallását vagy meggyőződését. Sem államoknak, sem vallási csoportoknak nem áll jogában irányítani – közvetlenül vagy közvetve – egy személy vallásos meggyőződését. Továbbá az államok nem gátolhatják a személy abbéli szabadságát, hogy társuljon vallási csoportokkal, vagy elhagyja őket.

4. Minden személynek joga van másokkal társulni, vallásos célokból szerveződni, valamint kifejezésre juttatni, gyakorolni és nyilvánosan terjeszteni vallásos hitét. A vallás vagy meggyőződés szabadsága magában kell foglalja az egyén jogát arra, hogy birtokolja választott vallásának írásait és szövegeit, hogy vallásos szertartásokat végezzen mind a magánéletben, mind nyilvánosan, valamint hogy a gyermekeit saját vallásos hagyományát követve nevelje, anélkül hogy beleavatkozna az ő saját jogukba a vallás vagy meggyőződés szabadsága terén, illetőleg ezen joguk gyakorlásába, amikor elérték az érett kort.

Felelősség az emberi jogok védelme és előmozdítása iránt

5. Az államoknak hatékonyan védelmezni kell minden állampolgár, polgári csoport, szülő és a közösség serdülő tagjai vallásszabadsághoz való jogát, gondoskodva arról, hogy a vallási kisebbségekre vonatkozó politikájuk megfelel az egyenlőség és a diszkriminációmentesség alapelveinek mind az állami, mind a magánszektorban. Az államok nem formálhatnak jogot arra, hogy befolyásolják az egyén lelkiismeretét azáltal, hogy támogatnak, kötelezővé tesznek vagy tiltanak egy bizonyos vallást vagy meggyőződést, illetőleg hogy vallási vagy meggyőződési alapon diszkriminálnak. Az államoknak ápolniuk kell a vallási kisebbségek iránti tolerancia légkörét. Amennyiben bármilyen nézetkülönbség merül fel egy állam és egy vallás között, az államnak jóhiszemű dialógust kell kezdeményeznie a vallással, és nemzeti és nemzetközi konfliktusmegelőzési intézkedéseket kell foganatosítania az ilyen nézeteltérések rendezésére.

6. A vallás vagy meggyőződés szabad kifejezésre juttatásának bárminemű korlátozása csak akkor engedhető meg, ha a) azt törvény írja elő, és b) szükséges ahhoz, hogy megvédjük a közbiztonságot, közrendet, közegészségügyet és közerkölcsöt, valamint c) a lehető legkevésbé korlátozó mértékben alkalmazzák, annak biztosítására, hogy az ne sértse a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való egyéni és csoportos jogokat. Az államok nem élhetnek vissza rendészeti vagy szabályozó hatalmukkal azon intézkedések igazolására, amelyek közvetlenül vagy közvetve megsértik a vallásos hitet vagy gyakorlatot. A rendészet álcája alatt tett kísérletek arra, hogy a vallásuk gyakorlása okán vádat emeljenek egyének vagy csoportok ellen, eretnekpernek számít, amely alapvető szabadságjogokat sért.

7. A rasszizmus, idegengyűlölet, szexizmus, az etnikai és ideológiai egyenlőtlenség és a vallási diszkrimináció minden formája a társadalom rákfenéje és elítélendő.

8. Ahogy az UNESCO, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által kiadott Nyilatkozat a tolerancia alapelveiről részletezi, a tömegkommunikációs média köteles tartózkodni a kisebbségeket becsmérlő információ terjesztésétől, beleértve ebbe a kisebbségi vallásos gyakorlatokat és hiteket is. A tolerancia fenntartja az emberi jogokat és a pluralizmust azáltal, hogy megköveteli a tiszteletet, elfogadást és megbecsülést világunk vallásainak, népeinek, etnikumainak és kultúráinak gazdag diverzitása iránt. Ez nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem jogi követelmény is. Az államoknak szigorúan semlegesnek kell maradniuk a vallási ügyekben. A kisebbségi csoportokkal kapcsolatos állami információs és tájékoztató kampányok nem lehetnek diszkriminatívak vagy rágalmazók, sem ideológiai vagy részrehajló tanoktól szennyezettek. Hasonlóképpen, a médiának konstruktív szerepet kell játszania, elkerülve az idegengyűlölet, rasszizmus, szexizmus, antiszemitizmus, kirekesztés, marginalizáció, becsmérlés és diszkrimináció bátorítását vallási és más kisebbségek irányában.

9. Az államoknak tiszteletben kell tartaniuk és elő kell segíteniük a pluralizmust és diverzitást, minthogy nélkülük az igazságosság lehetetlen. Az egyénekkel bőrszíntől, rassztól, vallástól, nemtől, etnikumtól vagy más megkülönböztető tulajdonságoktól függetlenül egyenlőként kell bánni.

10. Intolerancia és diszkrimináció fűtötte súlyos incidensek fordulnak elő a világ számos részén az emberi jogok és az alapvető szabadságok rovására. Az államoknak és a magánszektorbeli szervezeteknek be kell tartaniuk Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, az Egyesült Nemzetek 1981‑es, Nyilatkozat a valláson vagy hiten alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről című dokumentumát, a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát, az Emberi Jogi Bizottság általános megjegyzését a 18. cikkről, amely definiálja a vallást vagy meggyőződést, és megtiltja a diszkriminációt az új és a kisebbségi vallások irányában, valamint minden más nemzetközi és regionális emberi jogi dokumentumot, hogy elősegítsék a tolerancia kultúráját, és megvédjék a vallás és hit szabadságának jogát mindenki számára.

Gyermekek jogai

11. Minden gyermek jogait mindennemű diszkrimináció nélkül biztosítani és védelmezni kell, tekintet nélkül a gyermeknek vagy a szüleinek vagy gondviselőinek népcsoportjára, bőrszínére, nemére, nyelvére, vallására, politikai vagy bármely más véleményére, nemzeti, etnikai vagy társadalmi származására, vagyoni helyzetére, fogyatékosságára, születési vagy bármely más státusára.

12. Az oktatási intézményeknek aktívan és őszintén a kisebbségek és ideológiák iránti tolerancia kultúráját kell pártolni. Biztosítaniuk kell, hogy a vallási, faji és etnikai kisebbségeket kedvező fényben ábrázolják a tananyagokban, olyan tankönyvek és tanfolyamok használatával, amelyek ünneplik a pluralizmust és diverzitást.

Az egyház és állam kapcsolata

13. Az egyháznak és az államnak különállónak kell lennie. Mégis, anélkül hogy bármely hitrendszert erőltetnének, a vallási intézményeknek és az államnak együtt kell dolgozniuk, hogy megoldják a társadalmat sújtó központi problémákat. A vallási szervezeteknek joguk és felelősségük, hogy jó cselekedeteket tegyenek a társadalom javára és javítására.

14. Korunkban az interkontinentális utazás és az azonnali nemzetközi kommunikáció eredményeképp a jövő a multikulturális társadalmak jövője. A különféle vallási, faji és etnikai csoportoknak meg kell tanulnia tisztelni egymást és békében és barátságban együtt élni. Ahol nézetkülönbségek lépnek fel a közösség különféle részei között, ott a vallási szervezeteknek össze kell fogniuk, hogy segítsenek áthidalni az akadályokat és megoldani a konfliktust.

Szólásszabadság és nyílt kormányzás

15. A véleménynyilvánítási és szólásszabadság a demokrácia központi elemei. Mindenkinek joga van saját véleményalkotáshoz, beavatkozás nélkül, valamint az önkifejezés szabadságához, és ezek magukban foglalják a szabadságot arra, hogy az egyén bármilyen típusú információkat és elképzeléseket derítsen ki, kapjon és terjesszen, határokra való tekintet nélkül, akár szóban, akár bármilyen általa választott médiumon keresztül. Senki sem lehet kitéve semmilyen korlátozásnak, hátránynak vagy szankciónak véleménynyilvánítása, illetőleg meggyőződése vagy hite miatt.

16. Az államoknak tartaniuk kell magukat A nemzetbiztonságról, a véleménynyilvánítás és az információ szabadságáról szóló johannesburgi elvekhez. Az állampolgároknak könnyű hozzáférést kell biztosítani a közintézményekhez. A nyílt kormányzás gyógyír a túlzott titoktartásra és védőpajzs a korrupció ellen. Tilos visszaélni a nemzetbiztonsági megfontolásokkal, és mentségként annak megtagadására használni őket, hogy az állampolgárok hozzáférjenek kormányuk tevékenységeihez, és tüzetesen megvizsgálhassák azokat.

17. A jogállamiságot, tisztességet és igazságosságot aláaknázzák a kisebbségi csoportokkal és tagjaikkal kapcsolatos hamis információk és gyűlöletpropaganda. Az államoknak törekednie kell arra, hogy csak a pontos, semleges és szükséges információkat őrizzék meg az egyénekről és szervezetekről. Minden személynek ésszerű hozzáférést kell biztosítani a rá vonatkozó, kormány által őrzött információkhoz. Amikor ezek az információk hamisnak bizonyulnak, minden személynek joga kell legyen arra, hogy gondoskodjon a korrigálásukról.

Mentesség az embertelen bánásmódtól

18. Egyetlen személyt sem szabad kivégezni. Az államoknak el kell törölni a halálbüntetést. Egyetlen ártatlanul kivégzett személy is túl sok.

19. Soha senkit nem szabad kényszerrel elektrosokk-terápiának, pszichiátriai agyműtétnek vagy tudatmódosító szerekkel való kényszerkezelésnek alávetni. Az államoknak be kell tiltani az ilyen visszaéléseket.

Demokrácia és béke

20. A totalitárius rezsimek elfogadhatatlanok, minthogy módszeresen megtagadják az emberi jogokat, és az alapvető szabadságok elnyomására törekszenek. A kormányközi szervezeteknek, demokratikus államoknak, vallási és emberi jogi szervezeteknek együtt kell működniük egyénekkel és szervezetekkel ezekben az országokban, és kampányt kell folytatniuk a demokratikus elvek és értékek békés helyreállításáért a totalitárius államokban.

21. A háború nem megoldás. A nukleáris fegyverek korában egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy a nemzeti vagy nemzetközi vitákat fegyveres konfliktusokkal oldjuk meg. A megfelelően megalapított és elismert intézményeken, diplomácián és párbeszéden keresztüli konfliktuskezelés mérhetetlenül magasabb rendű módszert jelent a viták rendezésére, háborúhoz való folyamodás nélkül, és mint elsődleges eszközöket, ezeket kell az Egyesült Nemzeteknek és a nemzetközi közösségnek használnia, a fegyveres konfliktust elkerülendő. A vallásoknak harmóniában együtt kell dolgoznia a párbeszéd, béke és tolerancia elősegítése végett, hogy ezáltal a bizalom és megértés légkörét teremtsék meg, amely képes megoldani a történelem során újra és újra háborút és gyűlöletet szító nézetkülönbségeket.

22. A demokrácia a kormányzás legjobb kigondolt formája. Száműzi a zsarnokságot, és a kormányzatot rendeli a csoport szolgálatába, nem pedig a csoportot a kormányzat szolgálatába. Az állampolgárokat bátorítani kell, hogy részt vegyenek a közügyekben és a kormányzás folyamatában szavazás útján és azáltal, hogy petícióban kérik a kormányukat a reformokra és a sérelmek helyrehozatalára. A demokrácia igazi minősége abban mutatkozik meg, hogy a kormány hogyan biztosít teljes és egyenlő jogokat a kisebbségeknek.

Nyilatkozatunkat kiadtuk

2003. szeptember 17‑én, a Nemzetközi Szcientológia Egyház Európai Közönségkapcsolati és Emberi Jogi Irodájának megnyitása alkalmából, a rue de la Loi 91. szám alatt, Brüsszelben.