A Szcientológia világvallás a legmagasabb szintű európai bíróság döntése szerint
Az Emberi Jogok Európai Bírósága egyhangú és mérföldkő jelentőségű 2007. április 5‑i ítélete a Szcientológia vallás javára megerősíti a szcientológusok és vallási szervezeteik jogát a vallásszabadság gyakorlására az Európa Tanács 47 országában, amelyek aláírták és ratifikálták az Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről (röviden: Emberi jogok európai egyezménye, EJEE) című, 1950‑ben elfogadott dokumentumot. Azáltal hogy a Szcientológia Egyház javára döntött, a bíróság megerősített egy fontos elvet, amelynek támogatása mellett az Orosz Föderáció elkötelezte magát, nevezetesen a vallásszabadság jogát nemcsak a szcientológusok, hanem minden vallás számára szerte Európában.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Szcientológia Egyház Moszkva kontra Oroszország (18147/02) esetben felülbírálta a moszkvai önkormányzat elutasító döntését a Moszkvai Szcientológia Egyház vallási szervezetként való bejegyzését illetően. A bíróság megállapította, hogy Oroszország megsértette a Szcientológia Egyház jogait az EJEE 11. cikke (a gyülekezés szabadságának joga) értelmében „a 9. cikk olvasatában” (a vallásszabadság joga), amikor megtagadta a Moszkvai Szcientológia Egyház újrabejegyzését.
Konkrétan, a bíróság megállapította, hogy a Moszkvai Szcientológia Egyház bejegyzésének megtagadásakor a moszkvai hatóságok „nem jóhiszeműen cselekedtek, és elhanyagolták a semlegesség és elfogulatlanság kötelezettségét a kérelmező vallási közössége irányában”. A bíróság továbbá 10 000 € kártérítést is megítélt az egyházat ért nemanyagi károkért, valamint 15 000 €‑t költségekre és kiadásokra.
Ez az eset rendkívül jelentős, mert megerősíti, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy tekinti, hogy a Szcientológia Egyház hiteles vallási szervezet, amelyet ugyanazok a jogok illetnek meg az Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről alapján, mint bármely más vallási szervezetet.
Emberi Jogok Európai Bírósága
Az Emberi Jogok Európai Bíróságát azzal a céllal alapították meg, hogy legyen egy mechanizmus az azon államok elleni emberi jogi panaszok orvoslására, amelyek aláírták az Európa Tanács által 1950‑ben elfogadott Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről dokumentumot. A bíróság a franciaországi Strasbourgban található, és jelenleg 47 európai állam felett rendelkezik illetékességgel, és minthogy ezekben az államokban több mint 800 millió polgár él, jogosan mondható, hogy ez a legfontosabb nemzetközi bíróság.
A bíróság küldetése érvényt szerezni az Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről dokumentumnak azáltal, hogy ítéletet hoz az egyezményt aláíró államok elleni, emberi jogi sérelmekre vonatkozó olyan panaszok ügyében, amelyeket más aláíró államok vagy a fennhatóságuk alá tartozó egyének hoznak a bíróság elé. Az államok vállalják, hogy tiszteletben tartják a bíróság végső ítéletét bármely olyan jogesetben, amelynek részesei, az egyezmény 46. cikke értelmében. A végső ítéletet átküldik a miniszteri bizottságnak, amely felügyeli a végrehajtását.
A bíróság döntései nemcsak arra az államra vonatkoznak, amely az ítélet alanya, hanem a legmagasabb szintű közvetlen bírósági precedenst képezik mind a 47 tagállam számára. Ezért a bíróság ítéletének a Moszkvai Szcientológia Egyház kontra Oroszország perben, valamint a ténynek, hogy a Szcientológia Egyházat olyan „vallási közösségként” kezelte, amely jogosult az ilyen közösségeket megillető alapvető emberi jogok teljes skálájára, közvetlen vonatkozása van és fontos és kötelező érvényű jogi precedenst képez szerte Európában és az eurázsiai kontinensen.
A Moszkvai Szcientológia Egyház egy vallási közösség, és mint ilyet hivatalosan bejegyezték 1994 januárjában. 1997. október 1‑jén hatályba lépett egy új Törvény a lelkiismereti szabadságról és a vallási közösségekről (Vallási törvény). Ez a Vallási törvény előírta, hogy minden korábban jogi személyiséget nyert vallási közösségnek összhangba kell hoznia az alapszabályait az új Vallási törvénnyel, majd új bejegyzésért kell folyamodnia az Igazságügyi Minisztériumhoz 2000. december 31. előtt. Az újrabejegyzés megszerzésének esetleges elmulasztása a határidő lejárta előtt az egyházat bírósági határozat általi feloszlatás veszélyének tette ki.
A Moszkvai Szcientológia Egyház ezt követően 1998 augusztusa és 2005 májusa között tizenegy alkalommal kérvényezte az újrabejegyzését az Igazságügyi Minisztériumnál. Az minden egyes folyamodványt elutasított.
A moszkvai egyház Vallási törvény szerinti bejegyzésének önkényes megtagadása a jogi státusát veszélyeztette. A törvény értelmében a vallási szervezetként való be nem jegyzés következményei az egyházra és tagjaira nézve szélsőségesek voltak. Komoly veszélybe kerültek az egyház és híveinek jogai arra, hogy a lehető legminimálisabb szinten túl vallási tevékenységeket folytassanak, ideértve a jogot a vallásos irodalom beszerzésére, behozatalára és terjesztésére, a képességet a jótékonysági tevékenységek folytatására, a jogot vallási épületek birtoklására és fenntartására, a jogot az oktatási intézmények fenntartására és működtetésére – beleértve a teológiai iskolákat –, valamint a jogot, hogy külföldi állampolgárokat hívjanak meg prédikálni és vallási szolgáltatásokat tartani.
Következésképpen a Moszkvai Szcientológia Egyház az illetékes elsőfokú bíróságon pert indított, amelyet meg is nyert. A bíróság a határozatában világosan kijelentette, hogy a kormány trükköket használt arra, hogy elkerülje az egyház újrabejegyzését. A kormány azonban megkerülte a bírósági végzés betartását, és további két év jogi huzavonát követően 2002‑ben az egyház kérvénnyel fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy az hallgassa meg az emberi jogi és diszkrimináció miatti panaszát az orosz állam ellen.
A bíróság konkrét állásfoglalásai
Amikor a Moszkvai Szcientológia Egyház javára ítélkezett, a bíróság arra a kiforrott ítélkezési gyakorlatra utalt, miszerint a 9. cikkben védett gondolati, lelkiismereti és vallásszabadság a demokratikus társadalom egyik pillére az Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről értelmében. Vallási dimenzióját tekintve ez az egyik leginkább létfontosságú elem, amely hozzájárul a hívők identitásához és életfelfogásához, ugyanakkor becses érték az ateisták, agnosztikusok, szkeptikusok és a semlegesek számára is. Az évszázadok alatt drágán elnyert demokratikus társadalomtól elválaszthatatlan pluralizmus múlik rajta.
Ez az átfogó megközelítés összhangban áll azzal, ahogyan a bíróság érvényt szerez az európai közösség vallásszabadsági kérdésekre vonatkozó alapvető emberi jogi irányelvének: „annak szükségessége, hogy biztosítsuk a valódi vallási pluralizmust, amely egy demokratikus társadalom elképzelésének szerves jellegzetessége”. A bíróság hasonlóképpen kihangsúlyozta, hogy mekkora fontossága van „a pluralizmusnak, toleranciának és liberalizmusnak, amelyek nélkül nincs demokratikus társadalom”. A bíróság kiemelte, hogy mivel a vallási felekezetek szervezett struktúrákba tömörülnek, „a vallási közösségek autonóm létezése a pluralizmus nélkülözhetetlen összetevője egy demokratikus társadalomban és így a 9. cikk által biztosított védelem központi témája”.
A bíróság a határozatában leszögezi, hogy ezeket az elveket alkalmazni kell a Szcientológia Egyházra, és hogy meghiúsítaná a „valódi vallási pluralizmus” elvét, továbbá önkényt és tisztességtelen diszkriminációt eredményezne, amennyiben a Szcientológia Egyházzal másként bánnának, mint bármely más vallási közösséggel. A bíróság ezután megerősítette a vallási közösségek és köztük a Szcientológia Egyház jogát az állam általi önkényes beavatkozástól való mentességre.
A bíróság ítéletét a következőképpen zárta:
A bíróság fenti megállapításainak fényében, miszerint Moszkva Igazságügyi Minisztériuma által a kérelmező fiókszervezet újrabejegyzésének megtagadására idézett és az orosz bíróságok által helybenhagyott okoknak nem volt jogi alapja, arra következtethetünk, hogy a Moszkvai Szcientológia Egyház bejegyzésének megtagadásakor a moszkvai hatóságok nem jóhiszeműen cselekedtek, és elhanyagolták a semlegesség és elfogulatlanság kötelezettségét a kérelmező vallási közössége irányában. Az előzőek fényében a bíróság úgy tekinti, hogy a kérelmező vallás- és egyesülési szabadságra vonatkozó jogába való közbeavatkozás nem volt indokolt. Így tehát az egyezmény 9. cikkének olvasatában a 11. cikk megsértése forog fenn.
További EJEB-ítéletek a Szcientológia javára
Kimla és mások kontra Oroszország
2009. október 1‑jén az Emberi Jogok Európai Bírósága egy újabb a vallásszabadságot védelmező mérföldkő jelentőségű ítéletet hozott a Szcientológia Egyház egy másik, Kimla és mások kontra Oroszország (76836/01 és 32782/03 beadványok) nevű esetében. A bíróság egyhangúlag két oroszországi Szcientológia vallási csoport javára döntött, miután megállapította, hogy az orosz törvények szerint joguk van a vallási szervezetként való bejegyzéshez. Az ítélet megállapította, hogy a Szurguti Szcientológia Egyház és a Nyizsnyekamszki Szcientológia Egyház csoportjainak és alapítóinak joguk van a vallásszabadsághoz és az egyesülés szabadságához az Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 9. és 11. cikke alapján.
Az ítélet meghozásakor a bíróság „megállapította, hogy a kérelmezők nem tudtak elismerést nyerni, és nem tudtak hatékonyan élni a vallásszabadságra és bármilyen szervezeti formában történő egyesülésre való jogukkal. Az első kérelmező nem tudta bejegyeztetni a Szcientológia-csoportot nemvallásos jogi személyként, mert az orosz hatóságok vallási közösségnek tekintették azt. A vallási szervezetként való bejegyzés iránti kérelmeket, melyeket az első és második kérelmező nyújtott be vallásos csoportjuk alapítóiként és a harmadik kérelmező nevében, azon az alapon tagadták meg, hogy a csoportok nem léteztek elegendő ideig. Végül, a vallási csoport korlátozott státusa – mely követelményeinek megfeleltek, és amely státusban a harmadik kérelmező létezett – nem nyújtott gyakorlati vagy tényleges előnyöket, minthogy egy ilyen csoport meg van fosztva a jogi személyiségtől, tulajdonjogtól és tagjai érdekeinek jogi védelmétől, és súlyosan akadályoztatva van vallási működése legalapvetőbb vonatkozásaiban is. Ennek megfelelően, a bíróság megállapítja, hogy illetéktelen beavatkozás áll fenn a kérelmezők 9. cikk alapján garantált jogaiba a 11. cikk olvasatában.”
Szentpétervári Szcientológia Egyház és mások kontra Oroszország
Az Emberi Jogok Európai Bírósága az orosz kormány döntését vizsgálta, amelyben az visszautasította, hogy egy Szcientológia vallási csoportot az 1997‑es Vallási törvény szerint vallási szervezetként jegyezzen be a Szentpétervári Szcientológia Egyház és mások kontra Oroszország (beadványszám: 47191/06) ügyben. A szentpétervári Szcientológia-csoport bejegyzését azon az alapon tagadták meg, hogy nem létezett tizenöt éven át a regisztrációt megelőzően, ahogy azt az 1997‑es Vallási törvény megköveteli.
A Szcientológia vallási csoportokkal kapcsolatban a Kimla-perben hozott ítéletére utalva az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a korlátozott státus, amelyet azok a vallási csoportok kapnak, akik nem tudják bejegyzésüket foganatosítani az 1997‑es Vallási törvény alapján, „nem teszi lehetővé egy ilyen csoport tagjainak, hogy hatékonyan éljenek a vallásszabadság jogával, ezáltal e jogot illuzórikussá és elméletivé, semmint gyakorlativá és alkalmazhatóvá téve”. Ennek megfelelően a bíróság megállapította, hogy az orosz kormány részéről annak visszautasítása, hogy a Szcientológia vallási csoportot vallási szervezetként bejegyezze, beavatkozást jelentett annak vallásszabadságra vonatkozó jogába, amelyet az Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 9. cikke garantál az egyezmény 11. cikke által garantált egyesülési jog olvasatában.
A Moszkvai Szcientológia Egyház kontra Oroszország ítélettel együtt, ezek a döntések hangsúlyozzák a tényt, hogy a Szcientológia vallás, és a Szcientológia vallási szervezeteit ugyanazok a jogok és védelmek illetik meg, mint más vallásokat és vallási szervezeteket a nemzetközi emberi jogi szerződések, mint például az Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről, az EBESZ Helsinki záróokmánya és az ENSZ Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya értelmében.
Következtetés
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának e három ítélete, mely elrendeli négy Szcientológia vallási csoport vallási szervezetként való bejegyzését, megerősíti és végérvényesen kijelenti, amit emberi jogi szakértők, tudósok és számos ország bíróságai már megállapítottak: miszerint a Szcientológia Egyház egy vallási közösség, és jogosult az ilyen szervezeteket és híveiket megillető emberi jogi és vallásszabadság jelentette védelmek teljes sorára. Bármely olyan próbálkozás kormányok részéről, amelyben megkísérelnek egy Szcientológia-egyházat más bánásmódban részesíteni, nem áll ki egy tüzetes vizsgálatot.
Ezek az EJEE alapján hozott ítéletek mérföldkő jelentőségű döntéseket képviselnek, amelyek Európa-szerte megerősítik a vallásszabadságot. Az ítéletek hatással vannak minden olyan felekezet vallási jogaira, amelyek az Emberi Jogok Európai Bírósága fennhatósága alatt álló negyvenhét államban működnek.