Bár néhány német kormánytisztviselő továbbra is támogatja a németországi szcientológusokra irányuló szisztematikus vallási diszkriminációt, kétség sem férhet a Szcientológia világvalláskénti legitim státusához. A Szcientológia teljesen kifejlett a teológiáját, vallási gyakorlatát és szervezetét tekintve. A vallás több mint 11 000 Szcientológia-egyházat, -missziót és kapcsolódó szervezetet fog össze a világ országaiban.
Világszerte szcientológusok milliói őszintén hisznek a vallásszabadságban és a Szcientológia vallási tanaiban és gyakorlataiban. Minden egyes ilyen egyénnek valóban a Szcientológia a vallása. Ez a legfontosabb próbája a világ bármely igazi vallásának – sőt, ez az a kritérium, amelyet számos ország legfelsőbb bírósága, így az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága is használ.
Német döntések, amelyek úgy találták, hogy a Szcientológia Egyház egy idealista egyesület, amely nem üzleti célokat szolgál
Egy idealista egyesület Németországban egy olyan szervezet, amely egy nem üzleti célt mozdít elő, és ugyanúgy a társadalomért dolgozik, mint egy jótékonysági szervezet.
A német bíróságok alaposan megvizsgálták az egyház adománygyűjtő gyakorlatait, tevékenységeit és célját, és arra az egyértelmű megállapításra jutottak, hogy az egyház vallási, illetve filozófiai célokat szolgál, amelyeket véd a Német Alkotmány.
Mintegy ötven németországi bírósági döntés ismerte el azt, hogy a Szcientológia Egyházat és tagjait megilleti a vallás és meggyőződés szabadságának védelme, amelyet a Német Alkotmány 4. cikke biztosít. E döntések közé tartoznak:
A német Szövetségi Adminisztratív Bíróság 1997‑ben mérföldkőnek számító döntést hozott a Szcientológia Egyház idealista természetét illetően, amivel fontos precedenst teremtett. A bíróság nemcsak elismerte a Szcientológia vallási jellegét, hanem a Neue Brücke Szcientológia-misszió adománygyűjtési gyakorlataiban sem talált semmi kifogásolhatót, mivel vallási célokat és meggyőződéseket szolgálnak:
Továbbá, annak megállapítása szempontjából, hogy valami üzleti tevékenység‑e, vagy sem, lényegtelen, hogy a tagok milyen formában finanszírozzák az egyesületük tevékenységeit. Az, hogy egy egyesület ellenszolgáltatást kér az általa nyújtott szolgáltatásokért, önmagában nem mutatja azt, hogy üzleti tevékenységet folytat.
A bíróság azt is megjegyezte, hogy a Szcientológia Egyház egy idealista egyesület, amely vallási, nem pedig üzleti célokat szolgál.
Az Adminisztratív Bíróság úgy határozott, hogy egy idealista egyesület attól még nem folytat üzleti tevékenységet, mert olyan szolgáltatásokat kínál a tagjainak, amelyek által megvalósul a tagság, és amelyeket más, a tagsági kapcsolattól független szolgáltató nem tud nyújtani. Ugyanis ilyen körülmények között nem történik semmilyen, vállalkozó által folytatott üzleti tevékenység.1
Ehhez hasonlóan a Hamburgi Legfelsőbb Bíróság egy 1998‑as döntésben teljesen helyénvalónak találta az egyház adománygyűjtő gyakorlatait.
[Az egyház] elismert mint vallási közösség, az adomány formájában történő hozzájárulások általi finanszírozása nem jelent üzleti tevékenységet az általános nézet szerint. […] [Az egyház] által nyújtott szolgáltatásokat tehát nem lehet a hagyományos ár‑szolgáltatás arány szemszögéből nézni.2
A Stuttgarti Adminisztratív Bíróság egy 1999. novemberi döntésében, amelyet egy a Stuttgarti Szcientológia Egyházat érintő ügyben hozott, így határozott:
A felek érvei, a terjedelmes bírósági akta tartalma és a tanúvallomások alapján a bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a felperes nem folytat üzleti tevékenységet a fent vázolt precedensek értelmében, amelyeket ez a bíróság követ.3
2002 októberében a Szövetségi Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy azokat a munkatársakat, akik egy Szcientológia-egyházban dolgoznak, idealista és szellemi célok motiválják. E döntés meghozatala során a bíróság a német Szövetségi Adminisztratív Legfelsőbb Bíróság mérföldkőnek számító, 1997‑es döntésére támaszkodott, amely úgy találta, hogy a Szcientológia vallási gyakorlatait szellemi nyereségek elérésére szánták, és vallási célt szolgálnak.4
2003 januárjában a németországi Szövetségi Pénzügyi Hivatal: 1) leveleket küldött ki, amelyekben adómentességet adott a Szcientológia-missziók Nemzetközi Szervezetének (SMI) az összes németországi Szcientológia-misszióból a SMI‑nak fizetett díjakkal kapcsolatban; és 2) leveleket küldött ki, amelyekben adómentességet adott a Nemzetközi Szcientológia Egyháznak (CSI), a Szcientológia vallás anyaegyházának azokkal a filmbérleti díjakkal kapcsolatban, amelyeket kilenc németországi Szcientológia-egyháztól kap.
2003 decemberében a Baden-württembergi Adminisztratív Fellebbviteli Bíróság megerősítette a Stuttgarti Adminisztratív Bíróság fent említett, 1999‑es döntését, amelyben úgy találta, hogy a Stuttgarti Szcientológia Egyház az adománygyűjtő gyakorlatai alapján nem üzleti szervezet:
A közelmúltban végzett, a Szcientológia-szervezet céljaival foglalkozó tudományos vizsgálatok alapján nincsenek kézzelfogható jelek, amelyek alátámasztanák azt az állítást, hogy a Szcientológia alapítójának, L. Ron Hubbardnak a tanításait csupán ürügyként használják egy üzleti tevékenységhez.
A bíróság így határozott:
A Baden-württembergi Szcientológia-közösség nevű egyesületet nem lehet megfosztani jogi státusától, mert nem folytat üzleti tevékenységet.5
2004. március 23‑án a Düsseldorfi Kerületi Bíróság bejegyezte a Düsseldorfi Szcientológia Egyházat idealista egyesületként.6
2004 júniusában Hamburg Tartomány Adminisztratív Fellebbviteli Bírósága megállapította, hogy azok a lépések, amelyeket a hamburgi önkormányzat tett, hogy diszkrimináljon egy szcientológust, sértették a szcientológus vallásszabadsághoz való jogát, amelyet véd a Német Alkotmány 4. cikke. A bíróság döntése egyértelműen megerősíti a Szcientológia Egyház tagjainak vallási jogait:
Tehát megállapítottuk, hogy a felperes nem csak egyedül, önmagában vall egy személyes, egyéni, vallási vagy filozófiai meggyőződést, hanem ezt egy közösségben megosztja másokkal is, és ezért megilleti az alkotmány 4. cikke [a vallás és meggyőződés szabadsága] által nyújtott védelem. A Német Alkotmány 4. cikkének 1. szakasza szerint a meggyőződés és a lelkiismeret szabadsága, valamint a vallási és filozófiai hovatartozás szabadsága sérthetetlen.
A Szcientológia-szervezet számos elképzelése természetfeletti kérdésekkel foglalkozik, valamint azzal, hogy mi az Ember helye és jelentése a világban. Ha hisznek L. Ron Hubbard e tanításaiban a halhatatlan lélekről mint egy életenergia (THÉTA) hordozójáról, tanításaiban a THETÁNRÓL, a thetánnak a MEST szóval megnevezett anyagi univerzummal való kapcsolatáról, valamint a léleknek számtalan életen át haladó útjáról, és ha azonosulnak az úttal, amely a létezés magasabb szintjei (CLEAR és [OPERATÍV] THETÁN) felé vezet
Hamburg Tartomány Adminisztratív Fellebbviteli Bíróságának döntését a Szövetségi Adminisztratív Legfelsőbb Bíróság megerősítette 2005. decemberi, precedenst teremtő döntésében:
A felperes, mivel gyakorló szcientológus, igényt tarthat a vallási és filozófiai hovatartozást megillető védelemre a Német Alkotmány 4. cikkének 1. szakasza értelmében. A [Hamburg] Tartományi Adminisztratív Fellebbviteli Bíróság helyesen döntött úgy, hogy az ilyen kijelentések a Szcientológia tanításaiban megfelelnek a hit vagy filozófiai hovatartozás kifejezésnek. Ezért alaptalan az az alperestől származó megrovás, hogy a fellebbezett döntés ezeknek a kifejezéseknek a helytelen értelmezésén alapul, mert megítélése szerint L. Ron Hubbardnak a világról mint egészről, valamint az emberi élet eredetéről és céljáról szóló tanításai nélkülözik a transzcendens, illetve immanens kapcsolatok elemeit.8
2005 novemberében a Bajorországi Adminisztratív Fellebbviteli Bíróság elutasította a müncheni önkormányzat keresetét egy müncheni Szcientológia-egyházzal kapcsolatban. A bíróság úgy találta, hogy az egyház idealista célok eléréséért dolgozik, amelyek nem üzleti természetűek:
Mind a régi, mind az új alapszabály szerint a felperes [Szcientológia-egyház] egy idealista cél eléréséért dolgozik, nevezetesen a Szcientológia Egyház elképzeléseinek és tanításainak terjesztéséért – ezt küldetéseként, a hitvallása alapján teszi. A felperesnek az egyesület szándékán alapuló átfogó működése nem mutat semmilyen, az egyesületi törvény értelmében vett üzleti tevékenységet, amely eltérne a céljaitól, és túllépné a „másodlagos cél” engedmény korlátait.9
A Szcientológia Egyház üzleti cél és tevékenység nélküli, teljes mértékben vallási célját alaposan megvizsgálták és megerősítették bíróságok és adminisztratív testületek Németországban és világszerte.
2009 februárjában a Berlini Adminisztratív Bíróság mérföldkőnek számító döntést hozott, amelyben megerősítette a szcientológusok jogait a vallásszabadsághoz a Német Alkotmány 4. cikke értelmében. A bíróság elrendelte, hogy azonnal távolítsák el azt a Szcientológia-ellenes propagandát, amelyet a berlini városigazgatás charlottenburgi kerületi irodája helyezett ki a Berlini Szcientológia Egyház elé. Következtetései levonása során a bíróság úgy ítélte, hogy Berlin városa nem tett eleget a vallási semlegességgel kapcsolatos kötelességének, és annak a kötelezettségének sem, hogy vallási ügyekben objektív maradjon. A bíróság továbbá kimondta, hogy a város törvénytelen lépései nem szolgáltak semmilyen igazolható célt.
Következtetés
Az egyház több mint 1500 olyan esetet dokumentált, amelyben diszkrimináció érte a híveit Németországban, és bemutatta a bizonyítékokat nemzetközi emberi jogi szervezeteknek. Az információk elég meggyőzőek voltak ahhoz, hogy – többek között – a következő személyek és szervezetek arra a következtetésre jussanak, hogy a német kormány néhány tisztviselője továbbra is fenntartja a vallási kisebbségekkel szembeni vallási intolerancia komoly problémáját: az USA külügyminisztériuma, az USA kereskedelmi képviselője, az USA Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága, számos amerikai kongresszusi képviselő, az ENSZ vallási intoleranciával foglalkozó különmegbízottja, az angliai Essexi Egyetem Emberi Jogi Központja, egy brit lordokból és tudósokból álló ad hoc bizottság, számos nem kormányzati szervezet, vallásközi csoport, emberi jogi csoport és független kutató.
A vallási diszkriminációt okozó tisztviselőknek el kell fogadniuk a számos németországi jogi döntést, amely elismeri, hogy a Szcientológia Egyházat és tagjait megilleti a vallás és meggyőződés szabadságának védelme, amelyet a Német Alkotmány 4. cikke biztosít.
Zárójegyzetek
- Németországi Szövetségi Adminisztratív Bíróság, határozatszám: BVerfG 1 C 18,95, 1997.
- Hamburgi Legfelsőbb Bíróság döntése, 330 O 169/97, 1998.
- Stuttgarti Adminisztratív Bíróság, határozatszám: 16 K 3182/98, 1999.
- Szövetségi Munkaügyi Bíróság, határozatszám: 5 AZB 19/01, 2002.
- Baden-Württembergi Adminisztratív Fellebbviteli Bíróság, határozatszám: 1 S 1972/00, 2003.
- Düsseldorfi Kerületi Bíróság, egyesületijegyzék-szám: VR 9371, 2004.
- Hamburg Tartomány Adminisztratív Fellebbviteli Bírósága, határozatszám: 1 Bf 198/00, 2004.
- Szövetségi Adminisztratív Legfelsőbb Bíróság, határozatszám: 7 C 20.04, 2005.
- Bajorországi Adminisztratív Fellebbviteli Bíróság, 2005. november.
Németországi bírósági döntések, amelyek úgy találták, hogy a Szcientológiát és a szcientológusokat védeni kell a Német Alkotmány 4. cikke értelmében
Az ezen a listán szereplő döntések olyan határozatokat tartalmaznak, amelyek szerint a Szcientológia Egyháznak és/vagy a szcientológusoknak védelmet kell nyújtani a Német Alkotmány 4. cikke értelmében, amely a vallás és a meggyőződés szabadságát védi.
- Berlini Szcientológia Egyház kontra Berlin városa, 2009. február 27., Berlini Adminisztratív Bíróság.
- B. kontra Hamburg városa, 2008. június 27., Hamburgi Adminisztratív Bíróság.
- Németországi Szcientológia Egyház, Hamburgi Szcientológia Egyház kontra Hamburg városa, 2008. március 7., Hamburgi Polgári Fellebbviteli Bíróság.
- B. kontra Hamburg városa, 2007. december 19., Hamburg Tartomány Adminisztratív Fellebbviteli Bírósága (a fenti 2. pontban történik utalás rá az 5. oldalon).
- Berlini Szcientológia Egyház kontra Berlin városa, 2006. június 29., Berlini Adminisztratív Bíróság.
- B. kontra Hamburg városa, 2006. június 15., Hamburgi Adminisztratív Bíróság.
- K. kontra Hamburg városa, 2005. december 15., Szövetségi Adminisztratív Legfelsőbb Bíróság.
- Winkler kontra Bajorország, Szövetségi Adminisztratív Legfelsőbb Bíróság, 2005. március.
- Müncheni Hírességek Központja Szcientológia Egyház kontra Felső-Bajorország kerület, 2005. november 2., Bajorországi Adminisztratív Fellebbviteli Bíróság.
- K. kontra Hamburg városa, 2004. június 17., Hamburg Tartomány Adminisztratív Fellebbviteli Bírósága.
- Düsseldorfi Szcientológia Egyház kontra Düsseldorf városa, Düsseldorfi Kerületi Bíróság, 2004. március.
- Stuttgarti Szcientológia Egyház kontra Baden-Württemberg tartomány, 2003. december 12., Baden-Württemberg Tartomány Adminisztratív Fellebbviteli Bírósága.
- Nemzetközi Szcientológia Egyház kontra Hamburg városa, 2003. április 22., Hamburg Tartomány Adminisztratív Fellebbviteli Bírósága.
- Nemzetközi Szcientológia Egyház kontra München városa, 2003. március 26., Müncheni Adminisztratív Bíróság.
- Z. kontra Berlini Szcientológia Egyház, 2002. szeptember 26., Szövetségi Munkaügyi Legfelsőbb Bíróság.
- Nemzetközi Szcientológia Egyház kontra Hamburg városa, 2002. július, Hamburg Tartomány Adminisztratív Fellebbviteli Bírósága.
- Ulmi Szcientológia-misszió kontra Kempten (Allgäu) városa, 1996. november 25., Augsburgi Adminisztratív Bíróság.
- Bajorországi Szcientológia Egyház kontra Szövetségi Munkaügyi Hivatal, 2000. január 19., Nürnbergi Társadalombiztosítási Bíróság.
- Stuttgarti Szcientológia Egyház kontra Stuttgart városa, 1999. november 17., Stuttgarti Adminisztratív Bíróság.
- H. kontra Hamburgi Szcientológia Egyház, 1998. január 5., Hamburgi Kerületi Polgári Bíróság.
- Neue Brücke Szcientológia-misszió kontra Baden-Württemberg tartomány, 1997. november 6., Szövetségi Adminisztratív Legfelsőbb Bíróság.
- Freiburg városa kontra E., 1996. február 6., Freiburgi Kerületi Bíróság.
- Neue Brücke Szcientológia-misszió kontra Baden-Württemberg tartomány, 1995. augusztus 2., Baden-Württemberg Állam Adminisztratív Fellebbviteli Bírósága.
- Hamburgi Szcientológia Egyház kontra Hamburg városa, 1995. február 16., Szövetségi Adminisztratív Legfelsőbb Bíróság.
- Hamburgi Szcientológia Egyház kontra Hamburg városa, 1994. augusztus 24., Hamburg Tartomány Adminisztratív Fellebbviteli Bírósága.
- S. kontra Nymphenburg Szcientológia-misszió, 1993. március 30., Müncheni Legfelsőbb Polgári Bíróság.
- Németországi Szcientológia Egyház kontra Baden-Württemberg tartomány/ABI, 1992. augusztus 26., Stuttgarti Adminisztratív Bíróság.
- G. kontra Frankfurti Szcientológia Egyház, 1992. május 27., Frankfurti Legfelsőbb Polgári Bíróság.
- Szcientológus kontra lapkiadó cég, 1992. június, Stuttgarti Polgári Fellebbviteli Bíróság.
- A Berlini Legfelsőbb Bíróság ügyésze kontra Berlini Szcientológia Egyház, 1991. január 22.
- Hannover városa kontra H., 1990. szeptember 19., Hannoveri Kerületi Bíróság.
- Frankfurti Szcientológia Egyház kontra Frankfurt városa, 1990. szeptember 4., Frankfurti Adminisztratív Bíróság.
- P. kontra Frankfurti Szcientológia Egyház, 1989. június 7., Frankfurti Legfelsőbb Polgári Bíróság.
- Berlini Szcientológia Egyház kontra Berlin tartomány, 1988. október 12., Berlini Adminisztratív Bíróság.
- Hamburgi Hírességek Központja Szcientológia Egyház kontra Hamburg városa, 1988. február 17., Hamburgi Legfelsőbb Polgári Bíróság.
- Frankfurti Szcientológia Egyház kontra Frankfurt városa, 1987. október 7., a Frankfurti Legfelsőbb Bíróság ügyésze.
- Ulmi Szcientológia-misszió kontra Baden-Württemberg tartomány, 1986. szeptember 3., Sigmaringeni Adminisztratív Bíróság.
- Németországi Szcientológia Egyház kontra München városa, 1985. december 10., Bajorországi Adminisztratív Fellebbviteli Bíróság.
- Hamburgi Szcientológia Egyház kontra Hamburg városa, 1985. október 14., Hamburgi Adminisztratív Bíróság.
- Németországi Szcientológia Egyház kontra München városa, 1985. június 25., Bajorországi Adminisztratív Fellebbviteli Bíróság.
- Stuttgart városa kontra K., 1985. május 20., Stuttgarti Kerületi Bíróság.
- Stuttgart városa kontra M., 1985. január 30., Stuttgarti Kerületi Bíróság.
- Németországi Szcientológia Egyház kontra München városa, 1984. július 25., Müncheni Adminisztratív Bíróság.
- X. kontra Berlin városa, 1981. február 11., Berlini Adminisztratív Bíróság.
- Németországi Szcientológia Egyház kontra Német Szövetségi Köztársaság, 1980. szeptember 25., Szövetségi Legfelsőbb Bíróság.
- S. kontra Német Szövetségi Köztársaság, 1980. augusztus 27., Frankfurti Adminisztratív Bíróság.
- X. kontra Német Szövetségi Köztársaság, 1978. december 14., Darmstadti Adminisztratív Bíróság (és az 1980. november 14‑i fellebbezés).
- F. kontra Stuttgarti Szcientológia Egyház, 1976. december 8., Stuttgarti Kerületi Bíróság.