Vallásszabadság: Egy alapvető jog

A vallásszabadság vagy a meggyőződés szabadsága minden egyes emberi lény alapvető joga mindenhol. De a vallásszabadság a világban mindenfelé támadás alatt áll, az elmúlt évtizedben súlyos korlátozásokkal sújtották a bolygó mind az öt főbb régiójában.

A vallásszabadsággal szembeni visszaélések széles körben elterjedtek, és világszerte hatással vannak az emberekre. A vallási szervezeteknek és vallási közösségekhez kapcsolódó egyéneknek egyre fokozódó elnyomáson kell felülkerekedniük, amikor kinyilvánítják a meggyőződésüket, vagy nyilvánosan gyakorolják a vallásukat.

A jó szándékú emberek együtt sokat tudnak tenni azért, hogy megfordítsák a vallások elnyomásának egyre erősödő hullámát, és mindenki számára megerősítsék a vallásszabadság egyetemes jogát. Először is, ők képesek megérteni a vallásszabadsághoz való jog természetét, és lépéseket tehetnek ennek a jognak a folyamatos fenyegetése ellen. Másodszor, képesek bevezetni a vallásszabadság itt megfogalmazott alapelveit azáltal, hogy bárki ellen irányuló diszkrimináció nélkül tiszteletben tartják valamennyi hitvallás és meggyőződés jogait. Végül képesek együtt dolgozni bármilyen vallású emberekkel, hogy elősegítsék és megvédjék a vallásszabadságot és a toleranciát mind a hazai, mind a nemzetközi szinten.

Növekvő társadalmi vallásellenesség a médiában

A Pew Kutatóközpont világméretű tanulmánya a vallások korlátozásának növekvő mértékéről úgy találta, hogy megközelítőleg 5 milliárd ember, a világ népességének 75%-a él olyan országokban, ahol a kormányzat erősen korlátozza a vallásokat, vagy nagyon erős a vallásellenesség a társadalomban, amelynek gyakran a vallási kisebbségek a célpontjai. [41]

Nem kérdés, hogy világszerte alapvetően a média – a sajtó minden formája, beleértve a nyomtatott, audiovizuális és elektronikus médiát is – a vallási csoportokra irányuló erőteljes társadalmi ellenségesség fő oka. Világszerte sok olyan eset van, amikor egy ország sajtójában valamilyen vallás a propaganda, elfogultság, sztereotípiák, téves elképzelések, félreértések és gyűlöletkeltés célpontja.

Az a 2005-ös eset, amikor Mohamed prófétát kigúnyoló képregények jelentek meg – és ezt az egész iszlám világban erőszakos reakciók követték –, ráirányította a nemzetközi közösség figyelmét a vallásokkal és meggyőződésekkel kapcsolatos félreértésekre és információhiányra a médián belül. A sajtóban ennek ellenére továbbra is jelen vannak a pletykák és helytelen információk, tovább táplálva a vallási diszkriminációt, és tovább szítva a célba vett vallásokkal szembeni ellenségességet. [42]

Jelenleg nem léteznek univerzális alapelvek, szabályok vagy standardok ezen a kritikus területen arra vonatkozóan, hogy meddig mehet el a média a vallások vagy meggyőződések kigúnyolásával kapcsolatban. Az ilyen alapelvek és standardok világos megfogalmazása nélkül nincsenek hatékony módszerek annak eldöntésére, hogy az újsághírek megsértik-e az egyetemes emberi jogi standardokat, miközben diszkriminációt idéznek elő, vagy vallásos kötődésük miatt akár erőszak célpontjává tesznek egyéneket.

Elérkezett az idő olyan standardok megfogalmazására, amelyekből összeáll a vallásszabadság joga, hogy e standardok iránymutatóul szolgáljanak a média számára a vallás és meggyőződés területén. Ahhoz, hogy kezdjünk valamit ezzel a nyomasztó és sürgős kérdéssel, a következő rész tartalmaz egy javasolt Újságírói Etikai Chartát a vallás vagy meggyőződés tiszteletben tartásához („Charta”), eszközként a média felvilágosítására a vallásszabadsághoz való joggal kapcsolatban, és a vallási tolerancia megfelelő standardjainak lefektetésére a vallási témákról szóló tudósításokhoz.

E Charta készítésénél figyelembe vettek több mint 40 nemzeti újságírói etikai kódexet, több mint 300 hivatásos újságírói kódexet és az EBESZ, az Európa Tanács és az ENSZ e kiadványban is megjelenő standardjait tartalmazó dokumentumokat. A Charta figyelembe veszi a szólásszabadság és a vallásszabadság legfőbb alapelveit, és megkísérli fenntartani a megfelelő egyensúlyt, amely biztosítja mindkét alapvető szabadságot.

[41] „Egyre növekszik a vallási korlátozások száma”, 2012. szeptember, Pew Kutatóközpont.

[42] Lásd pl. Koppenhágai Dán Nemzetközi Tanulmányok Intézete, Rytkonen, Helle, „Meghúzni a vonalat: vitatott karikatúrák Dániában és az USA-ban”, 2007; Islamic Monthly, „Amerika legutóbbi kívülállói: a vallási kisebbségek a történelemben”, 2013. március 13; Bahá’í Világszintű Sajtóügynökség: „Esettanulmány a vallási gyűlöletről”, 2013. december 7.; Megjegyzés: „A Guardian jóváhagy egy bizonyos mértékű antiszemitizmust”, 2011. november 10.

XVIII. Újságírói Etikai Charta a vallásos hit vagy meggyőződés tiszteletben tartásáról
PDF LETÖLTÉSE