A vallási diszkriminációt nemzetközi emberi jogi törvények tiltják. Egyetlen egyént vagy csoportot sem tehet ki diszkriminációnak semmilyen állam, intézmény, embercsoport vagy személy a vallása vagy más meggyőződése miatt. Ebbe beletartozik bármilyen vallás vagy meggyőződés bármilyen okból történő diszkriminációjára való hajlam is, akkor is, ha ezek újonnan alakultak, nem istenhiten alapulnak, nem hagyományosak, vagy vallási kisebbségeket képviselnek. [23] Az emberi lények vallásuk vagy meggyőződésük alapján való megkülönböztetése az emberi méltóság megsértése, valamint az ENSZ jogi alapokmányában kihirdetett emberi jogok és alapvető szabadságjogok megtagadása. Emellett akadályt jelent a nemzetek közötti barátságos és békés kapcsolatok terén is. [24] Az államok kötelesek hatékony lépéseket tenni annak érdekében, hogy a jogszolgáltatásuk hatáskörébe tartozó valamennyi embert megóvják a valláson vagy meggyőződésen alapuló diszkriminációtól, bármilyen indokkal is merüljön fel az ilyen diszkrimináció. Ebbe beletartozik az is, hogy kötelesek visszavonni a diszkriminatív törvényeket, és kötelesek olyan törvénykezést bevezetni, amely megvédi a vallásszabadságot vagy a meggyőződés szabadságát minden polgári, gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális területen. Az államoknak szakítaniuk kell azokkal a hivatalos irányelvekkel és gyakorlatokkal is, amelyek lehetővé teszik az ilyen diszkriminációt. [25]
Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a vallásszabadsághoz való jog az állam részéről szigorúan betartott semlegességet igényel. Megköveteli, hogy az állam tartózkodjon a részvételtől a vallási vitákban, valamint attól, hogy mások rovására előnyben részesítsen bizonyos vallási vagy világi csoportokat.
Az Emberi Jogi Bíróság emellett megtiltja az államnak, hogy átértelmezze, félreértelmezze, elemezze, felbecsülje vagy kivizsgálja mások vallásos hitét vagy e hitek kifejeződését. A Besszarábiai Metropolita Egyház és mások kontra Moldova (2001. december 13.) ügyben az Emberi Jogi Bíróság a következő megállapításra jutott:
Miközben az állam szabályozó erejét gyakorolja ezen a területen és a különféle vallásokkal, felekezetekkel és meggyőződésekkel kapcsolatosan, kötelessége, hogy semleges és pártatlan maradjon. Itt a pluralizmus megőrzése és a demokrácia megfelelő működése forog kockán. Lásd Haszán és Csaus kontra Bulgária, hiv. sz. 30985/96 (2000. október 26. 78. §).
A bíróság továbbá betartatja azt az alapelvet, hogy a vallásszabadsághoz való jog az Egyezmény szándéka szerint kizárja annak lehetőségét, hogy az állam kivizsgálja a vallásos meggyőződések legitimitását vagy azoknak a módoknak a legitimitását, ahogy ezek a meggyőződések kifejezésre jutnak.
[23] Az ENSZ 1981-es nyilatkozata a vallásos hiten vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és diszkrimináció minden formájának kiküszöböléséről, 2. cikk; az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 22. általános megjegyzése, 2. §.
[24] Az ENSZ 1981-es nyilatkozata a vallásos hiten vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és diszkrimináció minden formájának kiküszöböléséről, 3. cikk.
[25] Ugyanott, 4. cikk; az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 22. általános megjegyzése, 2. §.
