Hogyan maradj egészséges | Eszköztár a megelőzéshez

Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata és az Emberi jogok nemzetközi törvénye

A vallásszabadságért folytatott küzdelem már több ezer éve tart. Mindazonáltal a nemzetközi emberi jogokkal kapcsolatos jogi kötelezettségek meghatározása és e jogok védelme addig nem történt meg, amíg 1948-ban el nem fogadták az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát („Egyetemes Nyilatkozat”), amely a 18. cikkében kinyilvánítja: „Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához.”

Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata a II. világháború alatti holokauszt borzalmaira válaszul született meg. A holokausztot megelőzően sokan azzal érveltek, hogy az emberi jogok témája belügy, minden országban magának a kormánynak kell felügyelnie és betartatnia. Ez a nézőpont megváltozott, amint a világ tudomást szerzett az elkövetett szörnyűségek nagyságrendjéről, és ez egy mozgalmat eredményezett a nemzetközileg védett, egyetemes és elidegeníthetetlen emberi jogokért.

A globális közösség az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatával elfogadta, hogy a vallásszabadság alapvető fontosságú emberi jog. Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata a bevezetőjének első mondatában kijelenti, hogy „az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon”. Az emberiség veleszületett méltóságának ez az elismerése lett a hajtóerő a vallásszabadság és az összes emberi jog védelméhez és ismertté tételéhez.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1966-ban elfogadott egy jogilag érvényesíthető szerződést, a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát (Egyezségokmány), amelyet kibővítettek a vallásszabadság vagy a meggyőződés szabadságának jogával, és az Emberi Jogi Bizottságot (független emberi jogi szakértők testülete) bízták meg azzal, hogy felügyelje az Egyezségokmány bevezetését. Ez a szerződés 1976-ban lépett hatályba. Az Egyezségokmány az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatával és a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányával (ICESCR) együtt alkotja az Emberi jogok nemzetközi törvényét.

A valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló ENSZ-nyilatkozat – amelyet az ENSZ Közgyűlése 1981-ben fogadott el – arra szolgál, hogy szavakba foglalja azt a tényt, hogy az ENSZ erőteljesen ellenez mindenfajta vallási diszkriminációt és intoleranciát. Emellett részletezi a vallásszabadság hatálya alá tartozó számtalan jogot arra, hogy az illető kinyilváníthassa vallásos hitét.

Egy egyetemes emberi jog

A vallásszabadság vagy a meggyőződés szabadsága minden egyes emberi lény alapvető joga. Olyan egyetemes emberi jog, amely mindenhol egyformán érvényes minden személyre, függetlenül attól, hogy ki ő, hol él, mennyi idős, függetlenül a nemétől, illetve faji vagy etnikai hovatartozásától és attól, hogy miben hisz vagy nem hisz. [3]

A vallásszabadság vagy meggyőződési szabadság a jogok széles körét jelenti, amely különálló, de mégis egymással összekapcsolódó ügyek széles spektrumát öleli át. A vallásszabadság vagy a meggyőződés szabadsága magába foglalja a lelkiismereti szabadságot, a vallási elkötelezettséget és a bármibe vetett meggyőződést. [4] Ez nem egy kormány által biztosított kiváltság, hanem az egyén veleszületett joga. Ahogy az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatában megemlékeznek róla: „Az emberek méltósággal és lelkiismerettel vannak felruházva.”

A vallásszabadság vagy a meggyőződés szabadsága eredendően és elválaszthatatlanul összefonódik más alapvető jogokkal – beleértve a jogot az önkifejezés és vélemény szabadságára, a társulás szabadságára –, valamint a diszkriminációmentesség és az egyenlő bánásmód mindenkire vonatkozó egyetemes alapelveivel.

A vallásszabadság vagy a meggyőződés szabadsága mindenkinek a javára válik. Ez egy eszköz arra, hogy vallási alapú akciókkal demokratizálódást, pluralitást és biztonságot valósítsunk meg; a vallásszabadság pedig a szegénységet is csökkenti az általa lehetővé váló gazdasági és társadalmi fejlődésen keresztül. Ez az egyik leglényegesebb a demokratikus elvek közül, amelyek hozzájárulnak egy szabad és nyitott társadalomhoz, az erkölcsösséghez, az átláthatósághoz, a jogállamisághoz, mások etikus kezeléséhez, a békéhez és más emberi jogok előmozdításához.

Ezzel ellentétben a vallásszabadság jogának korlátozása a közösségek polarizációjához és diszkriminációhoz vezet, aláássa a demokratizálódást és a biztonságot, valamint bátorítja a szélsőséges csoportokat.

Globális támadások növekvő áradata

Ma a vallásszabadságot, illetve a meggyőződés szabadságát világszerte támadják. A közelmúltban a Pew Kutatóközpont készített egy 197 országra és területre kiterjedő világméretű tanulmányt, amely felöleli a világ népességének 99,5%-át. Úgy találták, hogy megközelítőleg 5 milliárd ember, a világ népességének 75%-a olyan országokban él, ahol a kormányzat erősen korlátozza a vallásokat, vagy nagyon erős a vallásellenesség a társadalomban, amelynek gyakran a vallási kisebbségek a célpontjai.

Riasztó, hogy ezek a vallásszabadságot érintő súlyos megszorítások világszerte erősödnek. A jelentés kézzelfogható bizonyítékkal szolgál arra, hogy a világnak mind az öt jelentősebb régiójában fokozódnak a vallásszabadságot érintő korlátozások. [5]

Messzire mutató és mélyreható

A vallásszabadság vagy meggyőződési szabadság joga messzire mutató és mélyreható. Ez egy alapvető szabadság, amely kiterjed az összes vallásra és meggyőződésre. Védelmezi az istenhívő és a nem istenhívő meggyőződéseket, továbbá azt a jogot is, hogy valaki semmilyen vallást se gyakoroljon. [6]

Ahogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága az ENSZ jogi alapokmányában foglalt vallásszabadsághoz való jog határozott értelmezésében kifejtette, a meggyőződés és a vallás fogalmait nagy általánosságban kell értelmezni. Ezek nem korlátozódnak a hagyományos vallásokra vagy azokra a vallásokra és meggyőződésekre, amelyeknek az intézményes jellege vagy vallásgyakorlata hasonlít a hagyományos vallásokhoz. A meggyőződési szabadsághoz való jog felöleli az újonnan alapított vallásokat és vallási kisebbségeket, amelyekkel szemben ellenséges lehet egy meghatározó jelentőségű vallási közösség. [7]

Egy általánosan elterjedt hibás meghatározás megköveteli az Istenbe vetett hitet ahhoz, hogy valamit vallásnak tekintsen. A legnyilvánvalóbb ellenpéldák a klasszikus buddhizmus, amely nem istenhívő, és a hinduizmus, amely többistenhitű. Egy ilyen szűk meghatározás ellentmond az alapvető emberi jogoknak. [8]

Abszolút és feltétel nélküli jog a meggyőződéshez

Az egyénnek abszolút és feltétel nélküli joga van arra, hogy bármilyen vallást vagy meggyőződést kövessen. A meggyőződést semmilyen körülmények között nem lehet korlátozni. [9]

A nemzetközi emberi jogi törvények nem engedélyezik semmilyen korlátozását annak a szabadságnak, hogy valaki a saját választása szerint kövessen vagy felvegyen egy vallást vagy meggyőződést. Ez a szabadság feltétel nélküli védelmet élvez, hiszen mindenkinek joga van ahhoz, hogy saját véleménye legyen, anélkül hogy ebben bárki megpróbálná megakadályozni. Ezekkel a jogokkal összhangban, senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy felfedje a vallási vagy meggyőződésbeli hovatartozását. Hasonlóképpen, senkitől sem lehet elvárni azt a kijelentést, hogy nem követ valamilyen vallásos hitet, azért, hogy megszerezzen egy állást, vagy más társadalmi vagy gazdasági előnyhöz jusson. [10]

Két dimenzió

A vallásszabadságnak két dimenziója van. Magában foglalja az egyének és a vallási közösségek jogát arra, hogy gyakorolják vagy kimutassák a vallásukat, nyilvánosan vagy magányosan, „imán, megfigyelésen, gyakorlaton és tanításon keresztül”. [11]

Az első dimenzió foglalkozik az egyének jogaival arra, hogy szabadon kinyilvánítsák a vallásukat vagy meggyőződésüket. A második dimenzióba tartoznak a hittestvérek közösségét képviselő vallási csoportok jogai arra, hogy vallási szertartásokon és közösségi gyakorlataikon keresztül gyakorolják a vallásukat, és hogy jogi entitásokon és intézményeken keresztül megszervezhessék saját belső vallási ügyeiket.

[3] Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, 18. cikk; Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, 18. cikk; az Európai Unió iránymutatásai a vallás vagy meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről, 16. §.

[4] Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 22. általános megjegyzése, 1. §.

[5] „Egyre növekszik a vallási korlátozások száma”, 2012. szeptember, Pew Kutatóközpont.

[6] Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 22. általános megjegyzése, 1. §.

[7] Ugyanott, 2. §.

[8] Útmutatások a törvényhozás felülvizsgálatára a vallással vagy meggyőződéssel kapcsolatban, amelyet az EBESZ/ODIHR szakértői bizottsága állított össze, a Velencei Bizottsággal egyeztetve.

[9] Az Európai Unió iránymutatásai a vallás vagy meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről, 12. §.

[10] Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 22. általános megjegyzése, 3. §.

[11] Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, 18. cikk; Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, 18. cikk; Emberi jogok európai egyezménye, 9. cikk.

X. A szülők és a gyerekek jogai
PDF LETÖLTÉSE