Az emberi jogi törvény megtiltja az alkalmazott vallásos hitén alapuló diszkriminációt. Ez a diszkrimináció nemcsak a felvételre és az elbocsátásra vonatkozik, hanem az alkalmazás valamennyi feltételére, körülményére és előjogára is. [26]
A közvetlen diszkriminációba beletartozik a vallás vagy meggyőződés miatti kevésbé kedvező bánásmód. Tényszerű példa erre, amikor egy munkáltató visszautasítja, hogy alkalmazzon egy adott vallással kapcsolatban álló személyeket, vagy minden leendő alkalmazottnak tanúsítania kell, hogy nem tartozik egy bizonyos valláshoz.
Közvetett diszkrimináció következik be, amikor egy látszólag semleges rendelkezés vagy gyakorlat hátrányos helyzetbe hozza egy bizonyos hit követőit, hacsak ez a hátrányos helyzet nem igazolható. Tényszerű példa erre, amikor a férfi munkavállalóktól elvárják, hogy simára legyenek borotválva, ami diszkrimináció lehet a szikh férfiakkal szemben.
A vallási autonómia teljes tisztelete magában foglalja annak a felismerését is, hogy az egyénnek joga van a magánéletében úgy kinyilvánítania vallását, hogy önkéntesként részt vesz a vallási közösség életében, misszionáriusi tevékenységet vagy más olyan szolgálatot végezve, amely elősegíti a közösségének a vallásos küldetését. [27]
[26] Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, 18. cikk; Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezménye, 18. cikk; Emberi jogok európai egyezménye, 9. cikk; az EU foglalkoztatásban alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelve; Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 111. sz. konferenciája.
[27] Moszkvai Jehova Tanúi kontra Oroszország, 101–102. § (App. 302/02), 2010. június 10.
