Hogyan maradj egészséges | Eszköztár a megelőzéshez

Jogszerű vallásos entitások kialakítása, regisztrációja vagy elismerése

Az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Emberi Jogok Európai Bírósága és a kapcsolódó regionális szervezetek már régóta felismerték annak a fontosságát, hogy a vallási szervezetek a vallásszabadsághoz vagy meggyőződési szabadsághoz való joguk részeként jogi személyiséggel és entitásstruktúrával rendelkezhessenek.

Amikor szóba kerül a vallásszabadság vagy a meggyőződés szabadsága, sokkal valószínűbb, hogy az egyén azon jogára gondolunk, hogy higgyen, és hogy a meggyőződését istentiszteleten, tanításon, szertartásokon és gyakorlatokon keresztül élje meg. De végiggondolva a dolgot, az egyének nem képesek teljes mértékben gyakorolni a vallásszabadságot, hacsak nem engedik meg nekik, hogy jogi létesítményeket hozzanak létre, és hogy működtessék a vallási közösségeiket.

A vallási közösségek létrehozását, működtetését és vallási közösségként való elismerésüket szabályozó törvények jelentik a vallási közösségek éltető elemét. Jogi személy státus nélkül egy vallási közösség még az olyan legelemibb dolgokat sem hajthatja végre, mint az istentisztelet helyszínéül szolgáló hely birtoklása vagy bérlése, bankszámla fenntartása, munkatársak felvétele, szolgáltatókkal történő szerződéskötés, a vallási szövegek kiadása és terjesztése, valamint oktatási és közösségsegítő jótékonysági szolgáltatások megalapozása.

A jogi személyiséghez jutást szabályozó törvényeket úgy kell felépíteni, hogy támogassák a vallásszabadságot vagy a meggyőződés szabadságát. Az a minimum, hogy a jogi személyiség alapvető jogaihoz minden nehézség nélkül hozzáféréssel kell rendelkezniük. [28] Az államoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a jogi személyiségekre vonatkozó és vallási regisztrációs eljárások gyorsak, átláthatóak, tisztességesek és diszkriminációmentesek legyenek, és mindenkire egyaránt vonatkozzanak. [29]

Az ilyen státus megtagadása súlyos és megengedhetetlen terhet ró a vallásszabadság jogára. [30] Egy adott államban a vallásszabadság szintjének felmérésében ezért jelentenek fontos mérföldkövet a vallásos szervezetek megalapításának és regisztrációjának törvényei.

Sok esetben ezeket a törvényeket az állam fegyverként használja a vallásos közösségek korlátozására, ahelyett hogy elősegítené a vallásszabadságot. Az olyan törvények, amelyek kötelezővé teszik a vallási regisztrációt, és büntetőjogi szankciókkal fenyegetik a be nem jegyzett vallási tevékenységet, drákói módszerek, amelyeket az állam az emberi jogok megsértésével a vallásszabadság elnyomására használ.

Az ilyen módszereket egységesen elítélte az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, [31] az ENSZ vallásszabadságért felelős referense, [32] az EBESZ Vallásszakértői Bizottsága, egyeztetve a Velencei Bizottsággal, [33] az Európai Unió [34] és az Emberi Jogok Európai Bírósága. [35]

Az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy döntött, hogy ha egy állam elutasítja a jogi személy státus megadását egyének egy szövetsége számára, legyen az vallási vagy más csoport, az beavatkozás az egyesülési szabadság jogának gyakorlásába. Amikor egy vallási közösség szerveződéséről van szó, és visszautasítják ennek jogi entitásként való elismerését, akkor ez egyben beavatkozást jelent a vallásszabadság jogába, mind magát a vallási közösséget, mind annak egyéni tagjait illetően. [36]

Az EBESZ Vallásszakértői Bizottsága és a Velencei Bizottság további problémás területeket azonosított a vallási regisztráció és a jogi személyiség létrehozásának területén, amelyekkel a vallásszabadság vagy meggyőződési szabadság biztosításához foglalkozni kell:

  • Az egyéneknek és a csoportoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy ha úgy kívánják, regisztráció nélkül gyakorolhassák a vallásukat.
  • Nem szabad megengedni, hogy magas minimális taglétszámot követeljenek meg a jogi személyiség megszerzéséhez.
  • Nem helyénvaló hosszas jelenlét megkövetelése az állam területén a regisztráció engedélyezése előtt.
  • Minden más, a jogi személyiség elnyerését túlzottan megterhelő korlátozást vagy időbeli késleltetést meg kell kérdőjelezni.
  • Olyan rendelkezéseket, amelyek túlzott kormányzati jogot adnak az elfogadás elbírálásához, nem szabad megengedni.
  • A vallásszabadság korlátozásának hivatali jogkörét, akár homályos rendelkezésekből, akár máshonnan ered, gondosan korlátozni kell.
  • Megengedhetetlen a vallás belügyeibe való beavatkozás, ha az egyházi struktúrák lényegi felülvizsgálatával, bürokratikus felülvizsgálatok ráterhelésével vagy a vallási kinevezéseket illető korlátozásokkal és hasonló dolgokkal történik.
  • A visszamenőleges hatályú vagy az anyagi érdekeket nem védő rendelkezéseket (például vallásos entitások újraregisztrálásának megkövetelése új feltételek mellett) meg kell kérdőjelezni.
  • Új szabályok bevezetése esetén megfelelő átmeneti szabályokat kell biztosítani.
  • Az autonómia alapelveivel összhangban, az állam nem dönthet úgy, hogy egy meghatározott vallási csoport alá legyen rendelve egy másik vallási csoportnak, vagy hogy a vallásokat hierarchikus mintát követve kell felépíteni. (Egyetlen regisztrált vallási entitás sem rendelkezhet vétójoggal bármely más vallási entitás regisztrációjával kapcsolatban.) [37]

[28] Útmutatások a vallásokat vagy meggyőződéseket illető törvényhozás felülvizsgálatához, készítette az EBESZ/ODIHR vallásszabadsági szakértői bizottsága, konzultálva a Velencei Bizottság ülésével, 16.

[29] Az ENSZ vallásszabadságért és meggyőződési szabadságért felelős különleges referensének jelentése, 25. §, HRC 19/60, 2011. december 22.

[30] A vallásszabadság vagy a meggyőződés szabadsága: A törvények hatása a vallási közösségek strukturálódására, EBESZ Felülvizsgálati Konferencia, 1999. szeptember.

[31] Emberi Jogi Bizottság kiadványlistája, Kazahsztán, CCPR/C/Kaz/Q/1, 2010. szeptember 2.

[32] Az ENSZ vallásszabadságért és meggyőződési szabadságért felelős különleges referensének jelentése, 25. §, HRC 19/60, 2011. december 22.

[33] Lásd pl. az EBESZ és a Velencei Bizottság útmutatásai, 16.

[34] EU-iránymutatások, 40–41. §.

[35] Lásd pl. Besszarábiai Metropolita Egyház és mások kontra Moldova (App. 45701/99), 2001; Moszkvai Szcientológia Egyház kontra Oroszország (App. 18147/02), 2007.

[36] Moszkvai Jehova Tanúi kontra Oroszország, 101–102. § (App. 302/02), 2010. június 10.

[37] Lásd az EBESZ és a Velencei Bizottság útmutatásai, 16–17.

XV. Szigorúan értelmezett korlátozások
PDF LETÖLTÉSE