Hogyan maradj egészséges | Eszköztár a megelőzéshez

Egy vallás vagy meggyőződés kinyilvánításának szabadsága

A vallás vagy meggyőződés kinyilvánításának szabadsága istentiszteleten, szertartáson, gyakorlaton és tanításon keresztül megnyilvánulva nagyszámú és változatos tevékenységet foglal magában, és ezek mind az egyének, mind a vallási közösségek esetében védelmet élveznek. Az ilyen cselekedetek valláshoz vagy meggyőződéshez fűződő kapcsolatát külön-külön kell megvizsgálni. [12]

A vallás következő megnyilvánulásait tekintik nemzetközi szinten elfogadott vallási tevékenységnek, így ezek a vallásszabadság hatálya alá esnek, és annak védelmét élvezik. Az ilyen cselekedetek közé tartoznak, de nem kizárólagosan, a következő szabadságok:

  • Istentiszteletet tartani, vagy összegyűlni egy vallással vagy meggyőződéssel kapcsolatban, valamint ilyen célokra létrehozni és fenntartani helyeket;
  • Vallásos, jótékonysági vagy humanitárius intézményeket alapítani és fenntartani;
  • Megfelelő mennyiségben létrehozni, beszerezni és használni a vallás vagy meggyőződés rítusaihoz vagy szokásaihoz kapcsolódó szükséges cikkeket és anyagokat;
  • Releváns kiadványokat írni, kiadni és terjeszteni;
  • Olyan helyeken tanítani a vallást vagy meggyőződést, amelyek alkalmasak erre;
  • Önkéntes pénzügyi és egyéb hozzájárulásokért folyamodni, és elfogadni ezeket;
  • Kiképezni, kinevezni vagy kiválasztani vezetőket, papokat és tanítókat, ahogy azt az adott vallás vagy meggyőződés követelményei és standardjai megkívánják;
  • Megszentelni a pihenőnapokat, valamint megtartani az ünnepeket és szertartásokat, az adott vallás vagy meggyőződés szabályaival összhangban;
  • Országos és nemzetközi szinten szabadon kommunikálni egyénekkel és közösségekkel a vallásról és meggyőződésről. [13]

A vallásgyakorlás fogalma kiterjed a rituális és szertartásos cselekedetekre, amelyeken keresztül közvetlenül kifejeződik a meggyőződés, valamint az ilyen tettek szerves részét képező gyakorlatokra, beleértve a vallásgyakorlás helyéül szolgáló helyek felépítését, a rituális eljárásmódok, vallási ereklyék és tárgyak használatát, valamint a szimbólumok nyilvános ábrázolását.

A vallás vagy meggyőződés szertartásaiba és gyakorlatába nemcsak szertartási cselekedetek tartozhatnak, hanem olyan szokások is, mint az étkezési előírások, a megkülönböztető ruházkodás vagy a test eltakarása, bizonyos életszakaszokhoz kapcsolódó rituálékban való részvétel és az adott csoport által szokásosan beszélt nyelv használata. Ezenfelül, mivel a vallás vagy meggyőződés gyakorlásába és tanításába beletartoznak olyan cselekedetek, amelyek alapvető fontosságúak a vallásos csoportok alapvető ügyeinek intézéséhez, idetartozik a szemináriumok vagy vallásos iskolák alapításának szabadsága, valamint vallásos szövegek és kiadványok szabad elkészítése és terjesztése. [14]

A vallás vagy meggyőződés kinyilvánításának szabadsága magában foglalja a jogot arra, hogy valaki békésen megoszthassa a vallását vagy meggyőződését másokkal, anélkül, hogy ehhez az állam vagy egy másik vallási közösség hivatalos jóváhagyását kellene kérnie. A vallás vagy meggyőződés kinyilvánítási szabadságának bármilyen korlátozása csak kivételes lehet, és összhangban kell lennie a nemzetközi követelményekkel. [15]

A vallási kisebbségek jogai

Minden vallás vallási kisebbséget alkot valahol. A vallásszabadságba vagy a meggyőződés szabadságába az is beletartozik, hogy kellő figyelmet és tiszteletet adunk a vallási kisebbségekhez tartozó személyeknek. Ezeknek a személyeknek joguk van arra, hogy magukban és nyilvánosan, szabadon, bármilyen közbeavatkozás és a diszkrimináció bármilyen formája nélkül élvezzék a saját kultúrájukat, hogy megvallhassák és gyakorolhassák a saját vallásukat, és hogy használhassák a saját nyelvüket. Az államoknak tehát meg kell védeniük a területükön élő kisebbségek létezését és vallási identitását, és olyan körülményeket kell teremteniük, amelyek előmozdítják ezt az identitást. 

A szülők és a gyerekek jogai

A civilizáció történelme és kultúrája visszatükrözi a szülői törődésnek azt az erős hagyományát, hogy a szülők gondoskodni akarnak a gyerekeikről, és fel akarják nevelni őket. A szülők szerepe elsődleges fontosságú a gyerekeik felnevelésében, és erről most már vitán felül megállapították, hogy maradandó és egyetemes jog. [16]

Az Emberi jogok nemzetközi törvénye egyértelműen kimondja, hogy a szülőknek joguk van arra, hogy a gyerekeiket a vallásukkal vagy meggyőződésükkel összhangban neveljék fel. A Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya és a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya megköveteli, hogy az állam tiszteletben tartsa a szülő, illetve adott esetben a gyermek törvényes képviselőjének arra vonatkozó döntését, hogy a saját meggyőződésével összhangban biztosítsa gyereke vallásos és erkölcsi nevelését. [17]

A gyerekek jogosultak arra, hogy a szüleik vagy gyámjuk kívánságával összhangban hozzájussanak a vallás vagy meggyőződés terén nyújtott oktatáshoz. Megfordítva, a gyerekeket nem lehet arra kényszeríteni, hogy a szülők vagy gyámok akarata ellenére tanítsák őket egy vallásra vagy meggyőződésre, mivel a gyerek legjobb érdekét kell szem előtt tartani. [18]

Az oktatással és tanítással kapcsolatos bármely funkciójának ellátása során az államnak tiszteletben kell tartania a szülők jogát annak biztosítására, hogy az oktatás és tanítás összhangban legyen a saját vallásukkal és filozófiai meggyőződésükkel. [19] Tilos vallási kisebbséghez tartozó gyerekeket arra kényszeríteni, hogy a többséghez tartozó vallási nevelésben vegyenek részt, vagy olyan képzéseken, amelyek a saját vallásuk ellen nevelik őket.

A nemzetközi emberi jogi törvények hatálya alatt az államok nemcsak kötelesek tiszteletben tartani a vallásszabadságot vagy a meggyőződés szabadságát, hanem meg is kell védeniük ezt a szabadságot a harmadik felek szükségtelen beavatkozásától. Emellett az államoknak az iskolákban szorgalmazniuk kell a tolerancia légkörét és a vallási sokféleség elfogadását. Az iskolai oktatás képes hozzájárulni és hozzá is kell járulnia az olyan negatív sztereotípiák eltörléséhez, amelyek rendszeresen mérgezik a közösségek közötti viszonyt, és a vallási kisebbségekre gyakorolt hatásuk különösen romboló. [20]

[12] Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 22. általános megjegyzése, 4. §; az Európai Unió iránymutatásai a vallás vagy meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről, 13. §.

[13] Az ENSZ 1981-es nyilatkozata a vallásos hiten vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és diszkrimináció minden formájának kiküszöböléséről, 6. cikk

[14] Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 22. általános megjegyzése, 4. §.

[15] Az Európai Unió iránymutatásai a vallás vagy meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről, 40. §.

[16] Lásd pl. Wisconsin kontra Yoder, 406 USA 205, 1972.

[17] Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, 18. cikk (4); Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya, 13. cikk (3) – az Emberi jogok nemzetközi törvényéből.

[18] Az ENSZ 1981-es nyilatkozata a vallásos hiten vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és diszkrimináció minden formájának kiküszöböléséről, 5. cikk; Egyezmény a gyermek jogairól, 14. cikk (2); Útmutatások a vallásokat vagy meggyőződéseket illető törvényhozás felülvizsgálatához, előkészítette az EBESZ/ODIHR szakértői bizottsága, egyeztetve a Velencei Bizottsággal, 13.

[19] Emberi jogok európai egyezménye, 1. jegyzőkönyv, 2. cikk; Kézikönyv az európai diszkrimináció­ellenes törvényekről, Alapvető Jogok Európai Uniós Hivatala, összefogva az Emberi Jogok Európai Bíróságával.

[20] Az ENSZ vallásszabadságért és meggyőződési szabadságért felelős különleges referensének jelentése, 27–29. §, HRC 16/53, 2010. december 15.

XI. Mentesség a kényszerítéstől
PDF LETÖLTÉSE