Hogyan maradj egészséges | Eszköztár a megelőzéshez

VI. A Szcientológia rövid ismertetése

VI.I. A Szcientológia egyház mint új vallás

A Szcientológia Egyház azok közé az új vallási mozgalmak közé tartozik, amelyek sajátosságai bizonyos tekintetben megfelelnek a nyugati vallás fő áramlatában látható egyes trendeknek (ahogy a fenti V.I.–V.IV. részekben bemutattuk). Olyan nyelvet használ, amely modern, bizalmas és nem misztikus; dogmáit objektív tényekként közli. A megváltással kapcsolatos koncepciójának egyaránt van közvetlen és végső dimenziója. Az a széles körű érdeklődés, amelyet a nyugati világ fejlett országaiban keltett, magára vonta a szociológusok és a jelenkori vallások más tanulmányozóinak figyelmét.

VI.II. A Szcientológiával kapcsolatos ismereteim

1968-ban kezdtem el olvasni a Szcientológia Egyház által létrehozott irodalmat, és valamikor terveztem is készíteni egy tanulmányt a mozgalomról. Bár végül nem vágtam bele ebbe a munkába, továbbra is olvastam a Szcientológia irodalmát. Ellátogattam a Szcientológia Egyház székhelyére (Saint Hill Manor, East Grinstead), és megismerkedtem szcientológusokkal. Azóta folyamatosan kapcsolatot tartok a mozgalommal Nagy-Britanniában, és újabb látogatásokat is tettem Saint Hill Manorban és egy Szcientológia-egyházban Londonban. Nyomon követtem a vallás fejlődését mint azok közé a jelenkori vallások közé tartozó vallásét, amelyek szociológusként számot tartanak az érdeklődésemre. Más, mulandóbb anyagok mellett elolvastam a következő munkákat, amelyek mindegyike hivatalos kiadvány, többségükben L. Ron Hubbard írásai:

Preclearek kézikönyve

Szcientológia 8-80

Szcientológia 8-8008

Az E-méter bemutatása

Dianetika: Az eredeti tézis

Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya

A teljes időnyomos felidézés tesztelése

A munka problémái

Önelemzés

Az emberi képesség megteremtése

Phoenixi előadások

A Szcientológia axiómái

Haladó eljárásmód és axiómák

Szcientológia: Az élet egy új nézőpontból

The Character of Scientology (A Szcientológia jellege)

Ceremonies of the Founding Church of Scientology (A Szcientológia Alapító Egyház szertartásai)

The Scientology Religion (A Szcientológia vallás)

A túlélés tudománya

Bevezetés a Szcientológia-etikába

Az út a boldogsághoz

A Szcientológia vallás leírása

Mi a Szcientológia?

A Szcientológia kézikönyve

Új vallásokról írt műveimben több alkalommal hivatkoztam a Szcientológiára, írtam egy rövid beszámolót erről a vallásról Religious Sects (Vallási szekták) című könyvemben (London, Weidenfeld, 1970), illetve egy hosszabb értekezést a Szcientológia vallási jellegéről The Social Dimensions of Sectarianism (A szektarianizmus társadalmi dimenziói) című későbbi könyvemben (Oxford, Clarendon Press, 1990). Az elmúlt huszonhat év alatt fenntartottam a mozgalom iránti érdeklődésemet.

VI.III. Dianetika – A Szcientológia létrejötte

Amikor 1950 májusában L. Ron Hubbard először ismertette a Dianetikát, amelyből később a Szcientológia kifejlődött, semmi sem utalt arra, hogy valamilyen vallási meggyőződés és gyakorlat mintáját teszi közzé. A Dianetika, amely egy lereagálási terápia volt, nem a hit nyelvén volt megfogalmazva. Nincs okunk azt feltételezni, hogy Hubbard akkoriban előre látta volna, hogy a Dianetikából vallási meggyőződés- és gyakorlatrendszer lesz, vagy hogy követőinek csoportja végül egyházként mutatja majd be magát, és akként szerveződik.

VI.IV. A mentális gyógyítás és a vallás

A terápiás gyakorlatban ugyanakkor gyakran benne rejlik a lehetőség arra, hogy metafizikai és vallási vonatkozások kapcsolódjanak hozzá, ahogy ezt különféle módokon látjuk a keresztény tudományban, az Új Gondolat mozgalomnál és a jógatechnikákban. Másrészről a már létrejött vallásokban időnként kialakulnak gyógyításhoz, különösen mentális gyógyításhoz kapcsolódó specialista tevékenységek, és a nagyobb egyházaknak néha erre a célra szervezett egységeik vannak. A Dianetika kezdetben nem hivatkozott semmilyen vallási elvre, de ahogy a gyakorlat elméleti alátámasztása kidolgozottabbá vált, egyre elismertebbé vált egy metafizikai dimenzió, és a felvetett gondolatok némelyikének leírása kimondottan vallási vonatkozású volt.

VI.V. Hogyan fejlődnek a vallások

Minden vallás evolúció terméke. Egyetlen vallás sem teljesen kifejlett meggyőződés- és gyakorlatrendszerként jött létre egy adott időpillanatban. Ezalól a Szcientológia sem kivétel: a terápiás elméletrendszerből egy vallás fejlődött ki. Szinte lehetetlen megmondani, hogy maga a kereszténység mikor vált vallássá: kezdetben etikai intések és alkalmi csodák laza szövedéke volt; népszerű mozgalommá vált a galileaiak között; fokozatosan zsidó szektává formálódott, és ezután vált külön vallássá. Ezután évszázadokig tartott, hogy a tanait teljes mértékben megfogalmazzák, és a rituális gyakorlata később gyakran változott. Az időben hozzánk közelebb álló mozgalmak esetén a vallássá fejlődés folyamata még nyilvánvalóbb.

Minden vallás evolúció terméke. Egyetlen vallás sem teljesen kifejlett meggyőződés- és gyakorlatrendszerként jött létre egy adott időpillanatban. Ezalól a Szcientológia sem kivétel: a terápiás elméletrendszerből egy vallás fejlődött ki.

A hetednapi adventista egyház a kezdeteit arra a Jézus Krisztus nagyon közeli eljövetelébe vetett, széles körben elterjedt hitre vezeti vissza, amelyet az 1830-as években a New York állam északi részén élő baptisták, presbiteriánusok, metodisták és mások vallottak: az egyház pedig csak 1860-ban alakult meg. Hasonlóképpen, miután (a Fox nővérek) először tapasztaltak „kopogtatásokat” (a „szellemvilág” állítólagos üzeneteit) Hydesville-ben, több évtizedig tartott, mire megalakult a spiritiszta egyház. Hasonlóképpen, Mary Baker Eddy évekig kísérletezett mentális gyógyítási rendszerekkel, mielőtt 1866-ban „felfedezte” az „elmegyógymódot”, és még néhány évvel később is azt hitte, hogy rendszerét majd beveszik a fő egyházakba, de ehelyett ez lett az alapja a tudós Krisztus egyházának, amelyet 1875-ben alapított meg. A pünkösdisták 1900-tól kezdve tapasztalnak olyan természetfeletti képességeket, mint az idegen nyelveken szólás, a jövendölés, a gyógyulások és más „ajándékok”, de külön pünkösdi egyházak csak nagyon lassan alakultak ki a következő két évtized során. E mozgalmak egyike sem indult külön egyházként, de azóta mindegyikük azzá vált. Ugyanígy a Szcientológia.

VI.VI. A Szcientológia hitelvei –
A metafizika fejlődése

Még azon az áron is, hogy később lehetséges ismétlésekbe bocsátkozunk, nagy vonalakban szükséges összefoglalnunk a Szcientológia fő tanításait, és jelezni, hogy ezek a meggyőződések milyen mértékben alkotnak összefüggő vallási rendszert. A Szcientológia egy sokkal szűkebb körű terápiás rendszerből fejlődött ki, a Dianetikából. Ez a kifejezés a dia = „keresztül” és a nousz = „elme vagy lélek” kombinációjaként jött létre, és így, bár kezdetben nem teljesen tudatosan, de vallási perspektívával rendelkezett. Azzal, hogy a Dianetika beépült a szélesebb körű Szcientológiába, egy sokkal kiterjedtebb értelmezésű átfogó metafizikai rendszer jött létre, amely nyilvánvalóvá tette ennek a filozófiának az alapvetően vallási jellegét. Miközben a Dianetika azonnali alkalmazása – ahogy Krisztus tanításaié is az életében – a mentális gyógyítás területére tartozott, a későbbi tanítások tartalma, amelyek megmagyarázták és támogatták ezt a terápiás tevékenységet, a szellemi elképzelések és értékek növekvő megértésére utalt.

A Szcientológia alapvető posztulátuma, hogy az ember lényegében egy szellemi entitás, egy thetán, amely egymás után foglal el anyagból álló emberi testeket.

VI.VII. A Szcientológia hitelvei – A thetán
és a reaktív elme

A Szcientológia alapvető posztulátuma, hogy az ember lényegében egy szellemi entitás, egy thetán, amely egymás után foglal el anyagból álló emberi testeket. A thetán a théta (az élet vagy az élet forrása) egyéni kifejeződése. Kissé szabadon definiálva a thetán a lélek, de ugyanakkor a valós személy is, a folyamatos és fennmaradó identitás, amely túlmutat a testen, amelyben lakik. Úgy mondják, hogy anyagtalan és halhatatlan, vagy legalábbis képes arra, hogy halhatatlan legyen, és végtelen teremtési potenciállal rendelkezik. Nem része a fizikai univerzumnak – de benne rejlik az a lehetőség, hogy kontrollálja ezt az univerzumot, amely anyagból, energiából, térből és időből (angolul Matter, Energy, Space és Time, ezért rövidítése: MEST) áll. A thetánokról úgy tartják, hogy az anyagi világot nagyrészt a saját örömükre hozták létre (ahogy azt a világ keresztény Isten általi teremtéséről is elmondhatnánk). Úgy tartják, hogy valamikor a messzi múltban a thetánok áldozataivá váltak annak, hogy belebonyolódtak a MEST-be: a csapdájába estek, és megengedték, hogy a saját teremtésük korlátozza a saját képességeiket, és behatárolja a működésük körét. Tehát az ember tevékenységei és eredményei a jelen anyagi világban messze elmaradnak a potenciális képességeitől: az embert számtalan múltbeli MEST-be keveredés terheli, és ezekről felvétel készült a reaktív elmében, amely irracionálisan és érzelmileg reagál bármire, ami fájdalmas és traumatikus múltbeli tapasztalatokat idéz fel (amelyeket elszenvedett, vagy ő okozott másoknak). A reaktív elme annak a kontrollképességnek a dacára működik, amellyel az illető akkor rendelkezne a teste és a környezete felett, ha képes lenne visszanyerni valódi, veleszületett szellemi képességeit. Bár úgy tekintik, hogy az ember alapvetően jó, és egyrészt vágyik, másrészt képes is a túlélésre, a képességeinek múltbeli elvesztése veszélyeztetett fajjá tette.

VI.VIII. A Szcientológia hitelvei – A reinkarnáció és a karma

Úgy gondolják, hogy a thetánok az eónok során megszámlálhatatlanul sok testet foglaltak el. Így a Szcientológia egy olyan elméletet követ, amely fő vonalaiban megegyezik a hinduizmusban és a buddhizmusban vallott reinkarnációelmélettel, bár vannak részletbeli különbségek. Az, hogy a Szcientológia hangsúlyt fektet a múltbeli cselekedetek jelenbeli (vagy jövőbeli) következményeinek fontosságára, emlékeztet a karma elképzelésére. A kellemetlen hatások „ártó tettek” (rossz cselekedetek) következményei, amely ártó tettek az anyagi univerzumba keveredés egyik aspektusát jelentik. A thetán számára az ideált az jelenti, hogy fenntartja a racionális cselekvést, és „ok” a jelenségek felett: azaz meghatározza az események menetét a közvetlen környezetében. Ez az elképzelés egyértelműen hasonlít ahhoz a keleti elképzeléshez, hogy üdvös cselekedetekkel jó jövőbeli karmát lehet teremteni, bár a szcientológusok nem használják ezeket a kifejezéseket vagy fogalmakat. Az előző életek eseményei hatással vannak a jelenre, de a Szcientológiában kifejlesztett módszerek révén ezek az események visszaidézhetők, szembe lehet nézni velük, és lokalizálhatók bennük a jelenlegi problémák sajátos forrásai. Az erre való képesség biztosítja a lelki-szellemi gyógyulás alapját – alkalmat teremt a múltbeli cselekedetek „karmatikus” hatásainak megváltoztatására.

VI.IX. A Szcientológia hitelvei – A nyolc dinamika

A Szcientológia szerint a létezésben felismerhető nyolc különböző terület, amelyek növekvő nagyságrendben követik egymást. Ezeket dinamikáknak nevezzük. Röviden leírva ezek a következők: 1. önmagunk dinamikája, önmagunk késztetése a létezésre; 2. a szex dinamikája, amely magába foglalja egyrészt a szexuális aktust, másrészt a családi egységet és a család fenntartását; 3. a létezés akarása, amely megtalálható egy csoportban vagy egy társulásban, mint például az iskola, a város vagy a nemzet; 4. az emberiség dinamikus akarata, hogy fenntartsa létezését; 5. a teljes állatvilág létezése és túlélési vágya, ami magába foglal minden élő dolgot; 6. az anyagból, energiából, térből és az időből álló teljes fizikai univerzum túlélésére irányuló késztetés; 7. „késztetés a szellemi lényekként való létezésre vagy szellemi lények létezésére”, amely magába foglalja az összes – identitással rendelkező vagy identitás nélküli – szellemi jelenséget; és végül a 8. dinamika: késztetés a végtelenként való létezésre. Ez a dinamika a Legfelsőbb Lényként azonosítható, amely nevezhető „Isten dinamikájának” is. A Szcientológiát foglalkoztatja a túlélés, és úgy tekinthető, hogy e dinamikák mindegyikének túlélése beletartozik a Szcientológia gyakorlatának céljába. Következésképpen – jóllehet a Szcientológia kezdeti gyakorlati tanításainak nagy része szűkebb értelemben inkább a személyekre szabott szellemi előnyökkel foglalkozik azok számára (ők a preclearek), akik szcientológiai segítséget keresnek – a szcientológusnak végül rá kell ébrednie, hogy jelenlegi élete a thetánként való folyamatos létezésének csupán egy kis töredékét alkotja, és hogy az egyén élete szorosan kapcsolódik a nyolc dinamikaként leírt emelkedő szintek mindegyikéhez, és így végső soron a Legfelsőbb Lény vagy a végtelen létezéséhez és túléléséhez.

VI.X. A Szcientológia hitelvei – Terápia és kommunikáció

Mint más vallásoknál, a Szcientológiában is sokan elsődlegesen és kezdetben azért mélyednek el, mert gyors megváltást várnak a szenvedéseiktől és a kínjaiktól; ez az a terápiai elem, amely vonzerőt jelent, és fellelhető sok vallásban – szembetűnő módon a korai kereszténységben is – a misztikusabb, metafizikusabb, spirituálisabb tanítások mellett, amelyekhez a hívőknek el kell érkezniük, ahogy növekednek a hit követésében (lásd Zsidók 5:12–14). A szcientológusok többsége először azt tanulja meg, hogy hogyan teheti jobbá mindennapi életét, és miként fokozhatja intelligenciáját (egyre növekvő kontrollt szerezve a reaktív elme felett). Ilyen eredmények auditálás révén való elérésének lehetősége jelenik meg az A-R-K törvényeiben. Itt az A az affinitást jelöli, amely az egyén emocionális tapasztalatait képviseli, és azt mutatja, hogy az illető az érzelmei révén milyen kapcsolatban áll másokkal. Az R a realitást jelöli, amely az objektív jelenségekről alkotott interszubjektív konszenzusként jelenik meg. A K a kommunikációt jelöli. A Szcientológiában a kommunikációnak nagy fontosságot tulajdonítanak. Amikor az embereknek van affinitásuk, amikor egyetértenek az objektív jelenségek természetét illetően, akkor a kommunikáció nagyon könnyen létrejöhet. Az A-R-K hármas koncepciójához kapcsolódik az emberi emóciók skálája, amelyet a szcientológusok „tónusskálának” neveznek. Az érzelmi tónus csökkenésével megnehezedik a kommunikáció, és ez megnehezíti a realitás észlelését. Mindazonáltal a kommunikáció önmagában csupán egy közvetítő, amely a megértés javítására szolgál, és – hatékony és pontos használata esetén – a legfontosabb terápiás eszköz ahhoz, hogy kiszabadítsuk az egyént abból a csapdából, amelybe az anyagi világban belekerült. A thetánt képessé tehetjük rá, hogy kommunikáljon a saját múltjával, felismerje a múltbeli traumatikus élmények jellegét, és olyan önismeretre tegyen szert, amely biztosítja számára, hogy a jövőben elkerülje ezeket a kellemetlenségeket.

VI.XI. A Szcientológia hitelvei – Az auditálás
mint terápiás eszköz

A Tónusskála az első bizonyíték az egyén számára arról, hogy a Szcientológiából haszon származhat – mutatja a felemelkedést a krónikus érzelmi tónusról, amilyen az apátia, a bánat és a félelem, a lelkesedésig (és magasabb szinteken a feldobottságig és a derűs nyugalomig). Sokan azért mélyednek bele először a Szcientológiába, hogy megtapasztalják az ilyen jellegű előnyöket. E folyamat technikája az auditáláshoz tartozik, amelynek során egy képzett szcientológus gondosan összeválogatott kérdések felhasználásával visszavezeti az illetőt a múltja olyan epizódjainak megértéséhez, amelyek traumatikus lenyomatot (ún. „engramot”) hagytak reaktív elméjében, és amelyek megakadályozzák az egyént a racionális viselkedésben. A racionális gondolkodást akadályozó tényezők hatása alóli felszabadítás tehát az a folyamat, amellyel az egyént fel lehet vinni a „tónusskálán”, ezáltal a képességeit is javítva, de egyúttal (és inkább ebben rejlik a jelentősége vallási szempontból) ez az a módszer, amelynek segítségével a thetán megváltást érhet el, először megszabadulva azoktól az eltévelyedésektől, amelyek amiatt kínozzák, hogy ebben az anyagi világban rekedt, majd végül teljes mértékben megszabadulva a MEST-univerzum okozta kedvezőtlen hatásoktól. A szcientológusok ezt az állapotot úgy írják le, hogy az illető „okozó”. Ebben a tekintetben világosan megfigyelhető a párhuzam a megváltás keleti vallásokban javasolt módjával. Mivel a keleti vallások szintén úgy tartják, hogy az egyént a múltbeli cselekedetek hatásai akadályozzák (karma), a megváltás általuk hirdetett felfogása tulajdonképpen szintén egy folyamat (a megvilágosodás), amely megtörheti a karma hatását, és így az egyén felszabadulhat. Az egyén végleges célja, amely Operatív Thetánként ismeretes, a testen kívüli létezés, azaz hogy fizikai szempontból teljesen „exterior” (külső) állapotba kerüljön. Olyan állapot ez, amelyet legalábbis egyes keresztények a megváltott lélek állapotaként ismernének el.

VI.XII. A Szcientológia hitelvei – A megváltás racionális módszerei

A fentiekben felvázolt vallási filozófia áll a Szcientológia gyakorlatának hátterében. A Szcientológiát Hubbard maga is valamiképpen hasonlatosnak tekintette a keleti vallások filozófiájához. Egyebek között idézte a Védákat, a hindu tradíció részét képező teremtési himnuszokat, amelyek tartalmaznak egy nagyon hasonló fogalmat, mint az „akcióciklus” a Szcientológiában. Az akcióciklus az élet látszólagos folyamata a születéstől kezdve a növekedésen keresztül a hanyatlásig és a halálig, azonban a Szcientológia által megszerezhető tudás révén az e ciklus során jelentkező szerencsétlen hatások elkerülhetők. A teremtésből, túlélésből és pusztulásból álló ciklus olyan folyamattá módosítható, amelynek már minden eleme teremtő cselekedet: a Szcientológia elkötelezte magát, hogy elősegíti és növeli a kreativitást, és ellenőrzése alá vonja a káoszt és a negatív megnyilvánulásokat. Elismeri egy bölcsességet képviselő folyamatos „nyomvonal” vagy leszármazási vonal létezését a Védáktól és Gautama Buddhától a kereszténység üzenetéig, és némi közösséget vállal mindezek tanításaival. De míg az elénk tárt bölcsesség, például a buddhizmusban, egyes kivételes egyének számára talán lehetővé tette a megváltást egyetlen élet alatt, nem voltak precíz gyakorlati lépések, amelyek biztosították volna ezt az eredményt; a lemásoláshatósága csekély volt. A megváltás elérését továbbra is véletlenszerű vagy ellenőrizhetetlen tényezők befolyásolták. A megváltást csak néhányaknak sikerült hébe-hóba elérniük, ha egyáltalán sikerült. Hubbard azt állította, hogy ő szabványosítani, majdhogynem rutinszerű eljárássá akarja tenni a vallási gyakorlatot, és növelni a megváltástani eredmények megjósolhatóságát. Az, hogy spirituális célok eléréséhez ilyen technikai módszereket alkalmaznak, jelzi, hogy milyen mértékben teszi magáévá a Szcientológia a korszerű módszereket olyan célok megvalósítása érdekében, amelyeket más vallásokban csak görcsös erőfeszítések árán és ritkán sikerült elérni, már ha egyáltalán sikerült. Ez tehát egy próbálkozás arra, hogy bizonyosságot és rendet vezessenek be a spirituális gyakorlatokba és eredményekbe. A Szcientológia igyekszik racionális eljárások alkalmazásával fegyelmet és rendet vinni a vallásos útkeresésbe. Ebben az értelemben a technológiai korszakban sok mindent véghezvitt abból, amit a társadalmi fejlődés korábbi fázisában a metodizmus próbált megvalósítani azzal, hogy próbálta meggyőzni az embereket arról, hogy a megváltás felé törekvést ellenőrzött, fegyelmezett és tervszerű módon kell végezni. Míg a metodisták tényleges módszereit az akkori kereszténység viszonylag hagyományos nyelvezetével fogalmazták meg, a Szcientológia által támogatott módszerek magukon hordozzák egy olyan társadalom jegyeit, amely teljességgel elkötelezte magát a racionális és technológiai jellegű eljárások mellett. A Szcientológia által alkalmazott módszerek hasonlatosak az upajához („helyes módszer”), amely a mahajána buddhizmusban a megváltás keresésének bódhiszattva útján a hetedik szakaszban szerepel. A buddhizmus e változata értelmében a hívő a hetedik szakaszban transzcendentális bódhiszattvává válik, aki (mint az Operatív Thetán a Szcientológiában) többé nincs odakötve egy fizikai testhez.

VI.XIII. A Szcientológia hitelvei – Az auditálás mint
lelkipásztori tanácsadás

A Szcientológia által alkalmazott módszer egyfajta lelkipásztori tanácsadás, amelyet kifejezetten az auditálás (a latin audire = „meghallgatni” szóból) technikáivá rendszereztek. Az auditálás sajátos technikái és segédeszközei egy technológiaként vannak rendszerezve, amely a Szcientológia vallási gyakorlat legalapvetőbb részét alkotja. Ez a gyakorlati séma elengedhetetlen mindazok számára, akik meg kívánják tapasztalni a vallás megváltást jelentő előnyeit, és Hubbard megpróbálta leegyszerűsíteni a spirituális megvilágosodás folyamatát egy csoport rendezett eljárásra, amelyek lehetővé teszik a tudat egyre mélyebb rétegeinek szisztematikus feltárását. Ez a módszer, hasonlóan az affirmáció módszeréhez a keresztény tudományban, állítólag megszünteti mind a bűntudatot, mind pedig a múltbeli szenvedés és gonosztettek hatásait.

VI.XIV. A Szcientológia hitelvei – A megváltás szakaszai

E gyógyító és megváltási folyamat két fő szakasza a Clear, illetve az Operatív Thetán kifejezéssel leírt két állapot. A preclear, aki először találkozik a Szcientológiával, a múlt fájdalmas és emocionális élményeinek szellemi terheitől szenved. Az auditálás megpróbálja tudatosítani ezeket, rávenni az egyént, hogy kommunikáljon a múltjával, nézzen szembe azokkal az eseményekkel, amelyek emocionális kisüléshez vezettek, és ezáltal eljuttatni az egyént oda, hogy képes lerázni magáról ezt a terhet, és teljes higgadtsággal, józan megértéssel át tudja tekinteni ezeket az ez idáig feledésbe merült nyugtalanító eseményeket. Ezáltal ezeknek a tényezőknek a kellemetlen hatásai szertefoszlanak. Leküzdhetők a pszichét blokkoló hatások, a bűnösség és az alkalmatlanság érzése, valamint a múltbeli traumák vagy időnkénti érzelmi zavarok. Az egyén „jelenbe jön”, azaz megszabadul azon események bénító hatása alól, amelyek az „időnyomon” a thetán jelenlegi életében vagy előző életeiben történtek. Az auditálás a kommunikáció javításával olyan állapotba hozza a thetánt, amelyben megszűnnek a múltbeli zavaró tényezők. Ezt az állapotot Clearnek nevezik (olyan lény, akinek nincs többé meg a saját reaktív elméje, aki szabad akarattal rendelkezik, legalábbis a saját lényét illetően). Az Operatív Thetán ugyanennek a folyamatnak egy magasabb szintjét képviseli, mivel már a környezete felett is uralmat szerzett. Többé már nem függ attól a testtől, amelyet pillanatnyilag elfoglal: sőt, ahogy mondják, többé már nincs a testben. Más szóval, azt lehet mondani, hogy az Operatív Thetán olyan lény, aki valóra váltotta teljes szellemi potenciálját, aki elérte a megváltást. A Mi a Szcientológia? jelenlegi kiadása szerint (222. oldal): „Az Operatív Thetán szintjén az egyén mint szellemi lény személyes halhatatlanságával foglalkoznak. Magával a thetánnal foglalkoznak az örökkévalóság viszonylatában... léteznek a halandó embernél magasabb állapotok.”

A szcientológusok számára a lelkipásztori tanácsadás... módszeres és irányított igyekezetet takar, ami az önmegvilágosodás és a spirituális tudás előmozdítását szolgálja.

VI.XV. Vallási szerepek a Szcientológiában – Az auditor

A Szcientológiában a vallási szolgáltatásokat négy, egymással kapcsolatban álló tisztség látja el, akiknek szerepei egyrészt kiegészítik, másrészt valamennyire átfedik egymást. Ezek a funkciók a következők: az auditor, az esetfelügyelő, a tanfolyam-felügyelő és a káplán. Az auditor szerepe alapvető: az auditálás az az alapvető fontosságú technika, amellyel végül létrehozható az a megvilágosodási forma, amely révén az egyén üdvözül. Az auditor megtanulta azt a szakértelmet, amely lehetővé teszi, hogy segítsen másokon, és segítsen nekik abban, hogy önmagukon segítsenek. „Minden Szcientológia-auditortól elvárás, hogy felszentelt lelkésszé váljon” [Mi a Szcientológia?, 557. oldal], és minden auditornak el kell végeznie azokat a képzési tanfolyamokat, amelyek alkalmassá teszik a lelkészi hivatásra, még akkor is, ha esetleg nem veszi fel ténylegesen ezt a szerepet. Az auditor megtanulja, hogyan kell a lehető legsemlegesebben, klinikai módszerek alkalmazásával foglalkozni a nála támogatást kereső preclearrel. A római katolikus egyház gyóntatójától eltérően az auditor nem cselekedhet saját spirituális megértése szerint és annak alapján, hogy ő személy szerint hogyan értékeli a preclear állapotát; ehelyett részletesen betartja az előírt eljárásokat. A Szcientológia minden lehetséges eszközzel igyekszik kizárni gyógyító és spirituális szolgáltatásaiból a véletlenszerű, esetleges és egyéni vérmérséklettel összefüggő tényezőket. Minden lehetséges erőfeszítést megtesznek, hogy az auditor érzelmi állapota ne zavarhassa az auditálás szabályos eljárásmódjait és technikáit. Így a lelkipásztori tanácsadás, különösen a szigorúan vett auditálási szituációban, sokkal egzaktabb technikának tekinthető, mint ahogy a hagyományos egyházakban gondolnak rá, és itt jóval nagyobb, illetve pontosabb figyelmet is fordítanak rá. A szcientológusok számára a lelkipásztori tanácsadás nem azt jelenti, hogy valaki a személyes meggyőződése vagy esetenként más és más kompetenciája alapján véletlenszerűen tanácsot ad egy másik személynek, hanem módszeres és irányított igyekezetet takar, ami az önmegvilágosodás és a spirituális tudás előmozdítását szolgálja.

VI.XVI. Vallási szerepek a Szcientológiában – Az esetfelügyelő

Az auditálási eljárásmódok megfelelő alkalmazásért az esetfelügyelőt terheli a felelősség. Az esetfelügyelő egyik legfontosabb funkciója azoknak a feljegyzéseknek a gondos áttekintése, amelyeket az auditor az adott auditálási ülés alkalmával készített. Ezek a feljegyzések nagymértékben technikai jellegűek, és egy megfelelően kiképzett auditor kivételével a kívülálló számára érthetetlenek – az alkalmazott auditálási eljárásmódokra, az E-méter által jelzett válaszreakciókra, valamint a preclear előmenetelére vonatkozó észrevételeket tartalmazzák. A feljegyzéseknek kellő alapossággal kell tükrözniük, hogy a preclear spirituális előmenetele összhangban áll-e a Szcientológia által hirdetett megváltástannal. Az esetfelügyelő képes értelmezni ezeket a technikai észrevételeket, hiszen maga is magasan képzett auditor, aki esetfelügyelőként kiegészítő, speciális oktatásban részesült. Az esetfelügyelő ellenőrzi, hogy az auditálás az előírt normáknak megfelelően történt-e, az auditor szabályszerűen alkalmazta-e a technikákat, és hogy a preclear megfelelő előmenetelt tanúsít-e. Az auditálás során felmerült esetleges hibákat az esetfelügyelő észleli és kijavítja. Az esetfelügyelő megkövetelheti, hogy a hibázó auditor tanulja újra a hibásan alkalmazott anyagokat, és gyakorolja be a helyes eljárásmódot, ily módon biztosítva, hogy a hibák ne ismétlődhessenek meg. Minden egyes auditálási ülés után kijelöli az auditálás következő szakaszát. Mivel az emberek különbözőek, ezért az esetfelügyelő minden egyes esetet egyénileg tanulmányoz, hogy meghatározhassa a leginkább megfelelő alkalmazandó eljárásokat, és biztosítsa, hogy a preclear spirituális előmenetele megfelelő legyen. Az esetfelügyelői szerep gondoskodik tehát arról, hogy a Szcientológia-auditálás végrehajtása és kézben tartása megfelelően történjen.

VI.XVII. Vallási szerepek a Szcientológiában –
A tanfolyam-felügyelő

A tanfolyam-felügyelő még alapvetőbb a Szcientológia gyakorlatának szempontjából, mint az auditor. A tanfolyam-felügyelő képezi ki az auditorokat a Hubbard által előírt pontos standardoknak megfelelően. A tanfolyam-felügyelő a Hubbard által kidolgozott tanulási technikák szakértője. Kiképezték arra, hogy azonosítsa a megértés akadályait, és megoldja azokat az esetleges nehézségeket, amelyekkel a Szcientológia irodalmának tanulója szembe találhatja magát. A tanfolyam-felügyelő biztosítja, hogy a Szcientológia tanulói megértsék a Szcientológia elméletét, és gyakorlatok, illetve feladatok végrehajtása révén magas fokon elsajátítsák az alkalmazását. Más tantermi felügyelőktől eltérően a tanfolyam-felügyelő nem tart előadást, és semmiféle módon nem ajánlja fel az adott témával kapcsolatos saját értelmezését. Ez nagyon fontos, mivel a szcientológusok hisznek abban, hogy a Szcientológia csakis akkor hoz eredményeket, ha gondosan követik az írásait, pontosan úgy, ahogy Hubbard leírta. A tanár tanulónak adott szóbeli magyarázatai, akármilyen akaratlanok is ezek, elkerülhetetlenül változtatásokat eredményeznek az eredeti anyaghoz képest. Következésképpen a tanfolyam-felügyelőnek szakértőnek kell lennie annak felismerésében, amikor a tanuló problémával találja magát szembe, és abban is, hogy hogyan irányítsa a tanulót arra a helyre, ahol a saját erőfeszítései révén meglelheti a megoldást.

VI.XVIII. Vallási szerepek a Szcientológiában – A káplán

Minden Szcientológia-egyháznak és -missziónak van egy káplánja. A káplán képzett auditor, és a lelkipásztori tanfolyam a képzésének lényeges része. Ez a tanfolyam bemutatja a Szcientológiát mint vallást, mint eszközt, amelynek segítségével az emberek elérhetik a megváltást. Beletartozik egy bevezetés a világ nagy vallásainak tanításaiba; kiképzés a legfontosabb egyházi szolgálatok és szertartások végrehajtására; a Szcientológia hitvallásának és kódexeinek tanulmányozása; valamint képzés az etikáról és az auditálási technológiáról. A káplán szerepének talán legfontosabb aspektusa a lelkipásztori tanácsadás, de nem abban az általános értelemben, ahogy az az auditálás során történik, hanem inkább jóval tágabb értelemben véve, azaz a káplánnak meg kell hallgatnia azokat a problémákat és nehézségeket is, amelyekkel a szcientológusok a vallási tanítások és módszerek elsajátításakor találták szembe magukat. A káplánok megpróbálják egyengetni a szervezeti működést, és ha hozzájuk fordulnak, a szcientológiai elveknek megfelelően megpróbálják értelmezni az erkölcsi, sőt családi kérdéseket is. A funkciójuk egy konkrét Szcientológia-szervezetben nagyjából olyan, mint a püspöki kápláné a történelmi egyházaknál. A káplán vezeti a szertartást az egyházban végzett átmeneti rítusok (névadó, esküvői és temetési szertartások) során. A heti szertartás alkalmával (amelyet kényelmi okokból vasárnap tartanak) a káplán folytatja le a szertartást, és ennek során némi általános körültekintést gyakorol. A szertartáson belül prédikátori szerepet is betölt, ami nagyon hasonlít a nonkonformista lelkészek szerepéhez, és itt a szerepe magyarázó (nem pedig szónok). A szónoklata mindig szorosan kapcsolódik a hit alapelveinek tanításaihoz és alkalmazásához.

VI.XIX. Szellemi célok elérése technikai eszközökkel –
Vallás, nem tudomány

A Szcientológia működésének és a vele foglalkozó vallási szakemberek tevékenységének megértéséhez fel kell ismerni, hogy a Szcientológia technikai eszközöket kapcsol szellemi célokhoz. Az, hogy a Szcientológia a technikára helyezi a hangsúlyt, technikai nyelvezetet használ, és ragaszkodik a rendszerbe foglalt eljárásokhoz és a pontos rendhez, nem homályosíthatja el végső kérdéseinek spirituális és megváltástani jellegét. A Szcientológia mint vallás olyan időszakban bukkant fel, amelyben a tudomány volt az uralkodó; módszerei magukon viselik annak a kornak a jegyeit, amelyben létrejött. Alapvető elkötelezettségének része az a gondolat, hogy az embernek észszerűen kell gondolkodnia, és ellenőrzése alatt kell tartania saját erőteljes, de zavaró érzelmeit. Csakis ily módon érheti el az ember a teljes szabad akaratot és öndeterminizmust, amely a szcientológusok vélekedése szerint joga és szükséglete. A megváltáshoz az egyénnek következetesen és állhatatosan kell alkalmaznia a jól megfogalmazott formulákat. A keresztény tudományhoz hasonlóan a Szcientológia is igyekszik bizonyosságokkal foglalkozni. A Szcientológia végső céljai, úgy tűnik, meghaladják az empirikusan bizonyítható jelenségeket, és követőinek meggyőződései transzcendentálisak, metafizikaiak és spirituálisak, noha a vallás arra helyezi a hangsúlyt, hogy a személyes meggyőződést vagy bizonyosságot személyes tapasztalatok útján lehet megszerezni. A szcientológiai fejtegetések tudományos stílusa nem csökkenti vallási státusát és érdekeltségi területeit.

VII. A Szcientológia Egyház evolúciójának szociológiai elemzése
DOKUMENTUM LETÖLTÉSE