Hogyan maradj egészséges | Eszköztár a megelőzéshez

I.
A SZCIENTOLÓGIA ÉS A VALLÁS
LÉNYEGI DEFINÍCIÓI

A vallás lényegi definíciói a vallást a vallásos tapasztalatok olyan belső vonásainak megfelelően próbálják jellemezni, amilyennek ezek a vallás gyakorlói számára mutatkoznak. Ebből a megvilágításból azok a tapasztalatok definiálhatók vallásosnak, amelyeket az egyének különlegesnek, transzcendensnek és egyértelműen eltérőnek érzékelnek attól a mindennapi valóságtól, amely az idő java részében érzékelhető. Akiknek ilyen élményeik vannak, azok nem tudják ezeket megmagyarázni az életük során normál esetben bekövetkező események definiálására és magyarázatára használt fogalmak és elméletek segítségével. Viszont az ilyen körülmények között szerzett élmény számukra kétségbevonhatatlannak és valóságosabbnak tűnik, mint ami a mindennapok világában érzékelhető. Peter Berger így fogalmaz:

„A vallásos élmény összefüggésében a mindennapi élet valósága drámai módon elveszti státusát mint legfőbb valóság. Épp ellenkezőleg, egy másik valóság előszobájának tűnik, amely radikálisan eltérő jellegű, mindazonáltal borzasztóan fontos az egyén számára. A valóság érzékelésében bekövetkező ilyen változás révén úgy tűnik, hogy a mindennapi valóság összes e világi tevékenysége radikálisan veszt a jelentőségéből, és triviálissá, a Prédikátor Könyvének szavai szerint hiábavaló, haszontalan ürességgé válik.” (Berger 1974, 130–131)

Ebből a szempontból a vallás a rendkívüli, a szentséges, „a másik” országként definiálható. Más szóval, a vallás a tevékenységek és az emberi gondolkodás azon területe, amely egyszersmind olyan élményekből merít, amelyek az egyént kapcsolatba hozzák valami megfoghatatlannal, csodálatossal, titokzatossal és fenségessel, amit nem lehet megmagyarázni azon racionalitás és elméletek alapján, amelyek alapján az egyén tudomást szerez életének eseményeiről. A vallási intézmények gondoskodnak arról, hogy szabályozzák, definiálják és megmagyarázzák a vallásos élményeket.

Megkérdezni magunktól, hogy a Szcientológia megfelel-e a vallások meglévő definícióinak, olyan, mint azt vizsgálni, hogy valamilyen különleges típusú élmény körül forog-e, ilyet szabályoz-e vagy magyaráz-e, ami által az egyén kapcsolatba kerül egy másik, csodálatos és meglepő valósággal. A válasz az én értelmezésem szerint igenlő.

Problémák megoldásán és e világi célok teljesítésén túl a Szcientológia által kijelölt út annak az egyénnek, aki a gyakorlatainak megértésével kezd foglalkozni, folyamatos előrehaladást ígér a tartós boldogság és olyan új tudati állapotok felé, amelyekről eddig nem is álmodhatott. Az ilyen tudati állapotok betetőzése a teljes szabadság élményét képezi, amelyben az egyénnek meglenne a képessége arra, hogy irányítsa az anyagból, energiából, térből és időből álló fizikai univerzumot, és elérje a tökéletes mindentudás állapotát. Az élet és a halál tudata, valamint az univerzum tudata ezért teljesen nyilvánvaló az egyén számára. A Szcientológia Egyház kimondja:

„Az ember három részből áll: a testből, amely alig több, mint egy gép; az analitikus és reaktív részre osztott elméből, amely mérlegel, és nem sokkal tartalmaz többet, mint képek gyűjteményét; valamint a thetánból, aki maga az élet, a szellem, amely megeleveníti a testet. [...] A lényeg az, hogy a thetán mind a testnél, mind az elménél magasabb rendű. [...] De mik a korlátai? Milyen magasra képes végül is emelkedni?

Ezeknek a válaszoknak a kereséséből jött létre a Szcientológia tárgya, és vele feltárult az ajtó a szellemi potenciál teljes megvalósítása előtt.

Ezt az állapotot Operatív Thetánnak hívják... Bár tömeg, mozgás, hullámhossz vagy a térben és időben való elhelyezkedés nélküli, a thetán mégis képes bármit véghezvinni. Ennélfogva az Operatív Thetán, azaz OT, úgy definiálható, mint olyan egyén, aki »tudatos és hajlandó ok az élet, a gondolat, az anyag, az energia, az idő és a tér felett«.

Így hát nem véletlen, hogy a Szcientológiát úgy írták le, mint ami valóra váltja az ember spirituális szabadság iránti legalapvetőbb reményét – az idők során felhalmozódott akadályok eltakarításával, és visszatérve eredeti állapotunkba, mindazokkal a képességekkel, amelyek bennünk lakoznak.” (A Szcientológia kézikönyve, lxxxv. oldal)

Az egyik egyházi kiadvány az alábbi módon írja le az Operatív Thetán végső szintjének elérésekor várható eredményeket:

„Ezek az igazságok alapvetően meghatározóak az Operatív Thetánként való fennmaradásod és azon képességed szempontjából, hogy elérd a teljes szellemi szabadságot. Az időről, a jövőről és a múltról alkotott fogalmaid hirtelen meg fognak változni, és új, összehasonlíthatatlanul magasabb szintű stabilitást és tudóságot tapasztalsz majd, amely jelen és jövőbeli életeid során is veled marad.” (Source magazin 99:21)

Egyértelmű a különbség egyrészt a szabadság és mindentudás élménye, másrészt az ember szokásos tapasztalata között. Ezenkívül a Szcientológia hitelvei szerint, aki követi a kijelölt utat, elérheti az „exteriorizáció” élményét, amelynek során a thetán (a lélek) elhagyja a testet, és a hústól független formában létezik. Exteriorizációkor a személy képes arra, hogy a test szemei nélkül lásson, fülek nélkül halljon, és kezek nélkül tapintson, elérve a bizonyosságot, hogy ő önmaga (a thetán), és nem a teste. A Szcientológia szerint a thetán exteriorizációja nyilvánvalóvá teszi, hogy a lélek halhatatlan, és meg van áldva olyan képességekkel, amelyek meghaladják azt, amit az e világi okoskodással az egyén megjósolhatna:

„A thetán képes elhagyni a testet, és a hústól függetlenül létezni. Exteriorizált állapotban a személy képes a test szeme nélkül látni, a test füle nélkül hallani és a test keze nélkül tapintani. Ezt megelőzően az embernek nagyon csekély megértése volt erről az elmétől és testtől való elkülönülésről. Az exteriorizáció során – ami a Szcientológiában megvalósítható – a személy bizonyosságot nyer arról, hogy ő önmaga, nem pedig a teste.” (Mi a Szcientológia? 1992:147)

A Szcientológia megfelel a vallás jelenleg a társadalomtudományokban használt lényegi definícióinak.

Összefoglalva, azon nagyszámú valláshoz hasonlóan, amelyek nemzetközileg az elmúlt néhány évtized „vallásos erjedését” képezik (a keleti eredetű vallások, a pünkösdizmus és az afroamerikai vallások, egyebek mellett), a nem mindennapi és nem e világi vallási élmények központi helyet kapnak a Szcientológiában is. Más vallásokhoz hasonlóan, ezek az élmények egyfelől motiváltak, szabályozottak és hitelvek által értelmezettek, másfelől bizonyítékként szolgálnak a csoport által képviselt kozmikus vízió helyességére. Tehát a Szcientológia megfelel a vallás jelenleg a társadalomtudományokban használt lényegi definícióinak.

II. A Szcientológia és a vallás összehasonlító definíciói
DOKUMENTUM LETÖLTÉSE