Hogyan maradj egészséges | Eszköztár a megelőzéshez

Századunk közepétől a nyugati társadalmakban újra érdeklődés volt tapasztalható a vallásos jelenségek megnyilvánulásainak különbözősége iránt. Ez a következőknek köszönhető:

  • új vallások feltűnése vagy fejlődése, különösen az Amerikai Egyesült Államokban (mint például a Nemzetközi Krisna-tudat Társaság, a Szcientológia Egyház, az Isteni Fény Missziója);
  • a már létező vallások új földrajzi területeken való elterjedése (például néhány keleti vallás Amerikában és Európában; a pünkösdizmus, az utolsó napok szentjeinek Jézus Krisztus egyháza és Jehova tanúi az Egyesült Államokból Dél-Amerikában és Európában; a Santeria Kubából az Egyesült Államokba és Közép-Amerika országaiba; és az Umbanda Brazíliából Uruguayba, Paraguayba, Argentínába, Chilébe és kisebb mértékben az Egyesült Államokba és Európába);
  • a meglévő vallások „megújhodása” (mint például a karizmatikus reformációk az evangelizációban és a katolicizmusban, spiritualista katolikus csoportok feltűnése stb.); és
  • egy sokrétű decentralizált spirituális szubkultúra feltűnése (amelyet New Age-nek neveztek el).

A vallási sokféleség iránti érdeklődés régi eszmecseréket élesztett újjá a társadalomtudományokon belül, és ez a vallásos jelenségek pontosabb definícióit eredményezte. Társadalomtudósok jól meghatározott csoportjai különféle típusú, gyakran a pillanatnyi elméleti érdeklődéseikre választ adó definíciók mellett döntöttek.

E különböző definíciótípusok közé tartoznak az alábbiak:

A vallás lényegi definíciói, amelyek megpróbálnak „belülről” vagy a belső jelentőség alapján jellemzést adni;

A vallás összehasonlító definíciói, amelyek más jelentésrendszerektől való megkülönböztetés alapján közelítik meg a vallást;

A vallás funkcionális definíciói, amelyek a más társadalmi szférákban és a személyes életben fellépő következmények alapján jellemzik a vallást;

A vallás analitikus definíciói, amelyek a vallásos jelenségekben rejlő megkülönböztető szempontok alapján jellemzik a vallást; és

A vallás „emic” definíciói, amelyek azokat a jelenségeket tekintik vallásosnak, amelyeket a vallás társadalmának vagy intézményeinek tagjai annak tekintenek.

A társadalomtudományok szempontjából annak megállapításához, hogy valamely meggyőződés- és gyakorlatrendszer vallást képez-e, szem előtt kell tartani a vallás definícióinak az ilyen témakörökben jelenleg folyó eszmecserékben mutatkozó sokféleségét.

A következő oldalakon meg kívánjuk állapítani, hogy a Szcientológia vallást képez-e – számba véve azokat a különféle definíciókat, amelyek segítségével a társadalomtudósok jelenleg ezt a fogalmat jellemzik.

I. A Szcientológia és a vallás lényegi definíciói
DOKUMENTUM LETÖLTÉSE