Hogyan maradj egészséges | Eszköztár a megelőzéshez

II. RÉSZ: TÁRGYALÓTERMI HATÁROZATOK

A fenti megfigyeléseket össze lehet vetni a „vallás” különböző definícióival. Hármat fogunk használni ezek közül. Az első az a definíció, amelyet a kaliforniai bíróság fogalmazott meg a Fellowship of Humanity ügyében. A bíróság azt írta:

A vallás egyszerűen a következőket tartalmazza:

(1) egy meggyőződést, amely nem feltétlenül hivatkozik természetfeletti erőkre; (2) egy kultuszt, amelyhez hozzátartozik egy, a meggyőződést nyíltan kifejezésre juttató nyájszerű közösség; (3) a meggyőződéshez való ragaszkodásból közvetlenül létrejövő erkölcsi gyakorlat valamilyen rendszerét; és (4) a meggyőződés tantételeinek követésére kialakított valamilyen szervezetet a kultuszon belül.

153 Cal.App.2d at 693 (1957) kiemelésekkel

A) „Egy meggyőződést, amely nem feltétlenül hivatkozik természetfeletti erőkre.” A bíróság nem jelzi, hogy miféle szintű meggyőződésre utal, de hagyományosan a vallás „végső” kérdésekkel foglalkozik, mint például az élet értelme és célja, az univerzum természete és sorsa, hogy az élet folytatódik-e a halál után, stb. A Szcientológia gondosan kidolgozott fogalmi keretrendszert nyújt, amelyen belül, úgy tűnik, néhány ilyen kérdés meg van válaszolva. Bár nem minddel foglalkozik közvetlenül, úgy tűnik, lecsillapítja a hívek ezekkel kapcsolatos aggodalmait. A Szcientológia ugyanakkor nagyon határozottan foglalkozik a halál kérdésével, és valamelyest ugyanúgy, mint a neoplatonizmus és a keresztény tudomány (tagadva a test valóságát vagy fontosságát) és néhány keleti vallási tradíció (reinkarnáció egymást követő testekben). Mint egyes más vallások (buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus), nem úgy gondolja, hogy a létezésnek két rendje vagy szintje lenne (természeti és természetfeletti), hanem csak egy. Nem adja meg részletesen a „Nyolcadik dinamika” vagy a „Legfelsőbb Lény” fogalmi tartalmát, de hagy neki helyet, nem úgy, mint néhány csoportosulás, amelyeket a bíróságok vallásként jellemeztek (Fellowship of Humanity, Washington Ethical Society (249 F.2d 127), Ethical Culture és Secular Humanism (Torcaso v. Watkins, footnote, 367 US. 488)).

B) „Egy kultuszt, amelyhez hozzátartozik egy, a meggyőződést nyíltan kifejezésre juttató nyájszerű közösség.” Hogyan értik itt a „kultuszt”? Az Oxford English Dictionary így definiálja a „kultuszt”:

1. vallási imádat – 1683.

2. a vallási imádat egy bizonyos formája; különösen a külsőséges rítusaira és ceremóniáira utalva – 1679.

A Szcientológia Egyházban nem végeznek vallási imádatra emlékeztető dolgot a zsidó-keresztény értelemben. Minden Szcientológia-létesítményben van kápolna, ahol néhány szcientológus vasárnap összegyűlik egy előadásra, vagy hangszalagok meghallgatására valamilyen témában. Úgy tűnt, hogy a válaszadók nem tulajdonítanak nagy jelentőséget ennek a gyakorlatnak a Szcientológia rendszerében, és nem gondolják úgy, hogy ott konvencionális imádat zajlik.

A Szcientológia egésze azonban egy „a meggyőződést kifejezésre juttató nyájszerű közösség”, és számos társas összejövetel (ideértve a kápolnabeli szertartásokat) „nyájszerű” (nem egyéni vagy négyszemközti) tevékenység. Ezek kifejezetten „harmadik dinamikás” (csoportéleti) eseményekként jellemezhetők.

C) „A meggyőződéshez való ragaszkodásból közvetlenül létrejövő erkölcsi gyakorlat valamilyen rendszerét. ” A Szcientológia kiterjedt irodalommal rendelkezik az „etikáról”, amely úgy tűnik, hogy megfelel a bíróság által megjelölt erkölcsi „gyakorlat”-nak. Még „etikatisztek” is vannak, akik tanácsot adnak azoknak a híveknek, akik esetleg eltértek a csoport által hirdetett etikai normáktól. (Ellentétben a bíróság álláspontjával, vannak olyan, általánosan elfogadott vallások – az animizmus, a hinduizmus néhány formája stb. –, amelyeknek nincs etikai dimenziójuk, habár rendszerint mégiscsak előírnak egy (nem etikai) rituális vagy engesztelő jellegű magatartási vagy cselekvési rendszert a hívők számára.)

D) „A meggyőződés tantételeinek követésére kialakított valamilyen szervezetet a kultuszon belül.” A Szcientológia nem más, mint egy hatalmas és kidolgozott, „a meggyőződés tantételeinek követésére kialakított valamilyen szervezet”. (Ha a „kultusz” jelentése „vallási imádat”, akkor nehéz megérteni, mit jelenthet az, hogy „a kultuszon belül”.) Minden Szcientológia-létesítményben található egy nagy falitábla, amely oszlopról oszlopra sorolja az irodákat vagy funkciókat, bizonyos esetekben külön nappali és esti műszakban dolgozó munkatársakkal. (Lehet, hogy egy adott időben nincs minden pozíció betöltve, de úgy tűnik, hogy a legtöbb közülük nagyobbrészt be van töltve.) Ez a nagy és logikus felépítésű szervezet azért létezik, hogy elvégezze a Szcientológia munkáját, amely lényegében hívek toborzása és a Szcientológia gyakorlatára való képzése. Azt viszont, hogy vajon ez a gyakorlat „vallás”-e, vagy sem, nem az határozza meg, hogy van-e szervezete ennek véghezvitelére, hanem az, hogy mi is ez a gyakorlat maga, és milyen meggyőződéseket követ vagy hirdet, amivel a fenti A) pont foglalkozik.

A „vallás”-nak az a definíciója, amelyet a bíróság a Fellowship of Humanity ügyében csak úgy „egyszerűen” használt, nem teljesen felel meg céljainknak, mert tartalmaz néhány elemet (vallási imádat, etika), amelyek nem találhatók meg általánosan minden elismert vallásban, és ez a definíció nem teljesen világos, illetve szóhasználata nem következetes: A (2)-nél szereplő „kultusz” ugyanaz-e, mint a (4)-nél szereplő „kultusz”? Miben különbözik egy „nyájszerű közösség” (2) attól, hogy „valamilyen szervezet a kultuszon belül” (4)? A definíció nem adja meg, hogy milyen típusú „meggyőződés” számít vallásosnak, megkülönböztetve a filozófiai, etikai, pszichológiai, politikai vagy technológiai meggyőződéstől, így további pontosítás tűnik szükségesnek.

III. Hatósági szabályozás, szembeállítva a vallással
DOKUMENTUM LETÖLTÉSE