Hogyan maradj egészséges | Eszköztár a megelőzéshez

II.
MEGGYŐZŐDÉSRENDSZER

Ha a Szcientológia meggyőződésrendszerét nézzük, akkor igen nagy mennyiségű vallási anyag létezik, amelyet a tudósnak végig kell vennie. Továbbá a tudósnak tisztában kell lennie azzal, hogy a Szcientológia, mint minden egyéb vallási tradíció a történelem során, organikus képződmény, és fejlődésen ment és megy keresztül. Megemlíthetjük L. Ron Hubbard olyan kulcsfontosságú írásait, mint a Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya, a Szcientológia: A gondolkodás alapjai, a Phoenixi előadások, plusz a rengeteg képzési és menedzsmentkézikönyvet, de mindez csak a Szcientológia-írások jéghegyének csúcsa. Az egésznek a középpontjában L. Ron Hubbard írásai állnak, aki az egyetlen inspirációs forrása az auditálásra és képzésre vonatkozó összes Szcientológia-hitelvnek.

A szcientológusokkal lefolytatott interjúim és az írások tanulmányozása megmutatta, hogy az Egyház tagjai egy alapvető hitvallást követnek, amelyben bizonyságot tesznek, hogy az emberiség alapvetően jó, hogy a lélek megmenthető, és hogy a fizikai és lelki-szellemi betegségek gyógyulása egyaránt a szellemből fakad. A Szcientológia hitvallása teljes terjedelmében így szól:

Mi, akik az Egyházhoz tartozunk, hisszük,

hogy minden ember egyenlő jogokkal lett teremtve, fajára, bőrszínére vagy vallási hovatartozására való tekintet nélkül;

hogy minden embernek elidegeníthetetlen joga van saját vallásos gyakorlataihoz és azok végzéséhez;

hogy minden embernek elidegeníthetetlen joga van saját életéhez;

hogy minden embernek elidegeníthetetlen joga van saját épelméjűségéhez;

hogy minden embernek elidegeníthetetlen joga van önmaga megvédéséhez;

hogy minden embernek elidegeníthetetlen joga van létrehozni, kiválasztani, segíteni vagy támogatni saját szervezeteit, egyházát és kormányát;

hogy minden embernek elidegeníthetetlen joga van szabadon gondolkodni, szabadon beszélni, szabadon leírni saját véleményét, és ellenezni mások véleményét, valamint beszélni vagy írni mások véleményéről;

hogy minden embernek elidegeníthetetlen joga van saját fajtájának teremtéséhez;

hogy az emberi lélek az ember jogaival rendelkezik;

hogy az elme tanulmányozását és a mentális eredetű betegségek gyógyítását nem szabad a vallástól elidegeníteni vagy nem vallásos területeken elnézni;

és hogy ezeket a jogokat semmilyen, Istennél kisebb erőnek nem áll hatalmában felfüggeszteni vagy érvényteleníteni, sem nyíltan, sem burkoltan.

És mi, akik az Egyházhoz tartozunk, hisszük,

hogy az Ember alapvetően jó;

hogy túlélésre törekszik;

hogy túlélése saját magától, a társaitól és az univerzummal való testvériség megvalósításától függ.

És mi, akik az Egyházhoz tartozunk, hisszük, hogy Isten törvényei megtiltják az Embernek,

hogy elpusztítsa saját fajtáját;

hogy elpusztítsa más épelméjűségét;

hogy elpusztítsa vagy leigázza más lelkét;

hogy tönkretegye vagy csökkentse társai vagy csoportja túlélését.

És mi, akik az Egyházhoz tartozunk, hisszük,

hogy a szellem megmenthető, és

hogy egyedül a szellem mentheti vagy gyógyíthatja meg a testet.

Ez a hitvallás a Szcientológia nyolc dinamikával kapcsolatos tanításainak kidolgozása és kiegészítése. A „dinamika” egy késztetés, hajtóerő vagy impulzus a túlélésre az egyén, a szexualitás (ideértve a családalapítást), a csoport, az egész emberiség, az összes élő dolog, az egész fizikai univerzum, a szellem és legvégül a Végtelen vagy Isten szintjén. A Szcientológia néhány népszerű bemutatásával ellentétben az Egyház mindig is fenntartotta egy spirituális dimenzióban és konkrétan egy Legfelsőbb Lényben való hitet. A Szcientológia: A gondolkodás alapjai legkorábbi kiadásai világosan kimondják: „A nyolcadik dinamika – késztetés a végtelenként való létezésre. Ezt a Legfelsőbb Lényként is szokták azonosítani.” (Szcientológia: A gondolkodás alapjai. Los Angeles: Kaliforniai Szcientológia Egyház, 1956, 38. oldal) Az átlagos hívőtől elvárják, hogy míg a Szcientológia Egyházhoz kötődik, mind a nyolc dinamikán a lehető legteljesebben valósítsa meg önmagát, és ezáltal alakítson ki megértést egy Legfelsőbb Lényről, illetve – ahogy a szcientológusok szívesebben nevezik – a Végtelenről.

A szcientológusok az ember spirituális lényegét a „thetán” fogalmával ragadják meg, amely megfelel a lélek hagyományos fogalmának. Úgy tartják, hogy ez a thetán halhatatlan, és korábbi életekben különféle testeket öltött magára. Az előző életekkel foglalkozó Szcientológia-hitelveknek számos közös vonásuk van a buddhista szamszára tanával, azaz a lélekvándorlással. A lélekről részletesebben a III. (a) bekezdésben ejtünk szót.

A szcientológusok az ember spirituális lényegét a „thetán” fogalmával ragadják meg, amely megfelel a lélek hagyományos fogalmának.

A Szcientológia hitvallását össze lehet hasonlítani a klasszikus keresztény níceai hitvallásokkal (325), a lutheránus ágostai hitvallással (1530) és a presbiteriánus westminsteri hitvallással (1646), mivel e korábbi hitvallásokhoz hasonlóan szintén definiálja az élet végső értelmét a hívő számára, magatartási és vallásgyakorlási szabályokat alkot és határoz meg e hitvallással összhangban, valamint összefogja a hitvallást osztó hívők közösségét. A klasszikus hitvallásokhoz hasonlóan a Szcientológia Egyház hitvallása jelentést ad az olyan transzcendentális realitásoknak, mint a lélek, a spirituális eltévelyedés vagy bűn, a megváltás, a lélek általi gyógyulás, a hívő szabadsága és mindenki spirituális egyenlősége.

Hitvallásukat követve a szcientológusok különbséget tesznek a „reaktív”, vagyis passzív (öntudatlan) elme és az „analitikus”, vagyis aktív elme között. A reaktív elme felvételt készít az úgynevezett „engramokról”, amelyek fájdalom, sérülés vagy behatás lelki lenyomatai. Úgy tartják, hogy a reaktív elme olyan engramokat tárol, amelyek egészen a magzati állapotig mennek vissza, sőt múltbeli életekbe is visszanyúlnak. Az „engram” teológiai fogalma nagyban emlékeztet a „fonalgombolyaggal” kapcsolatos buddhista tanra, amely fennmarad a korábbi inkarnációkból, és amely gátolja a megvilágosodás elérését. A szcientológusok úgy vélik, hogy amennyiben valaki nem szabadul meg ezektől az engramoktól, akkor a túlélési képessége a nyolc dinamika szintjein, valamint boldogsága, intelligenciája és lelki jólléte súlyosan korlátozva van. E meggyőződés vagy spirituális tudás alapján éreznek késztetést a követők arra, hogy végighaladjanak az auditálás és a képzés számos szintjén, amelyek a Szcientológia központi vallási gyakorlatait alkotják. Az auditálást és a képzést a III. részben tárgyalom részletesebben. A neofitát, vagyis az auditálásban/képzésben még kezdőt preclearnek nevezik, míg azt, aki már megtisztult minden engramjától, Clearnek. Ez a különbségtétel összevethető a bűn és a kegyelem keresztény megkülönböztetésével vagy a megvilágosulatlanság (szanszkritül: avidja) és a megvilágosultság (bodhi) buddhista megkülönböztetésével.

A szcientológusok nem pusztán az egyéni jóllét szempontjából beszélnek a „Clearré”, azaz tisztává válás folyamatáról. Hitük szerint az auditálás és a képzés jótékony hatással van az egyén családjára, csoportjára, környezetére és befolyási zónáira. Más szóval: a jótékony hatás a „dinamikák” mind a nyolc szintjén bekövetkezik. A szcientológusok azt is vallják, hogy felelősséget kell vállalniuk a körülöttük levő világ jobbításáért, és segíteniük kell másoknak is abban, hogy elérjék a Clear állapotot. Úgy hiszik, hogy amikor elegendő ember eléri a Clear állapotot, akkor megvalósul a Szcientológia fő célja, ahogyan L. Ron Hubbard megfogalmazta: „Egy olyan civilizáció, ahol nincs őrültség, ahol nincsenek bűnözők, és nincs háború; ahol a tehetség virágozhat, a tisztességes lények jogai megadatnak, és ahol az Ember szabadon szárnyalhat egyre magasabbra.” (L. Ron Hubbard, Szcientológia 0-8: Az alapok könyve, 3. oldal.) E törekvésében, hogy megszüntesse a bizalmatlansághoz, háborúhoz és önpusztításhoz vezető állapotokat, a Szcientológia nem különbözik a többi küldetéses vagy evangelizáló vallástól, mint a buddhizmus, a judaizmus, a kereszténység és az iszlám.

A Szcientológia céljának, „a bolygó Clearré tételének” – egy új civilizáció előidézésének – három aspektusa demonstrálja, hogy az Egyház meggyőződésrendszere teljesen összhangban van a nagy történelmi vallások mintájával. E három aspektus a következő: (a) a küldetéses jelleg, (b) az univerzalitás, illetve (c) a végső meghatározottság és elkötelezettség.

(a) Először is, a Szcientológia vallási törekvése egyfajta szent küldetésként van megfogalmazva, amely mindenkihez szól, és mindenki számára hozzáférhető. A Biblia prófétái – például Ámós, Ézsaiás és Jeremiás – olyan látomással rendelkeztek, hogy küldetésük nemzetek sokaságához elvinni a béke, az igazságosság és a szeretet üzenetét. Ugyanígy a Krisztus előtti 2. századtól kezdve a buddhista misszionáriusok késztetést éreztek Buddha üzenetének terjesztésére a Távol-Keleten, beleértve Kínát, Indokínát, Indonéziát, Koreát és Japánt. Napjainkban japán buddhista misszionáriusok terjesztik üzenetüket Európában és Amerikában. Názáreti Jézus is úgy tekintett az örömhírre, hogy annak küldetéses célja van; ezért küldte szét tanítványait a világ minden népe közé. Az iszlám küldetéses aspektusa olyan erőteljes, hogy jelenleg ez a leggyorsabban növekvő történelmi vallás a világon, különösen Afrikában és Kelet-Ázsiában. Abban az elkötelezettségben, hogy „Clearré” tegye a bolygót, hogy egy új civilizáció jöhessen létre, a Szcientológia küldetéses erőfeszítései teljesen megfelelnek a nagy történelmi vallások mintájának.

(b) Másodszor, a Szcientológia egyetemes szempontból gondolkodik a küldetéséről. Ennek következtében nekilátott, hogy a világ minden részén missziós központokat nyisson, hogy általánosan hozzáférhetővé tegye az auditálás és a képzés technológiáját. A legnyilvánvalóbb párhuzam a hagyományos történelmi vallással Jézusnak a tanítványokhoz intézett üzenete: „Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében.” (Máté 28:19) A Krisztus előtti 8. században Ámós zsidó próféta felszólítást kapott, hogy vigye el Isten igéjét nemcsak Júdeába és Izraelbe, hanem azokba a pogány kánaánita városállamokba is – Damaszkusz, Gáza, Asekelón, Türosz, Szidón és Edóm –, amelyek nem osztották Izrael hitét az Atyák Istenében (Ámós könyve, 1–2. fejezet). Napjainkban a muszlimok teljes mecseteket építenek olyan városokban, mint London, Los Angeles, Toronto, sőt Szöul, mivel hisznek Mohamed próféta szavának egyetemes értékében. Hasonló módon, a buddhista és a hindu védanta lelki vezetők is elhozzák Amerikába szent tanításaikat és életformájukat, mivel meggyőződésük, hogy tanításaik egyetemes érvényűek. Tehát a Szcientológia ebben a tekintetben is a történelmi vallások mintáját követi auditálási és képzési technológiájának terjesztésével szerte a világon, mivel a Szcientológia misszionáriusainak meggyőződésük, hogy ez az egész emberiség javát szolgálja majd.

Tehát a Szcientológia ebben a tekintetben is a történelmi vallások mintáját követi auditálási és képzési technológiájának terjesztésével szerte a világon, mivel a Szcientológia misszionáriusainak meggyőződésük, hogy ez az egész emberiség javát szolgálja majd.

(c) Harmadszor, a Szcientológia kimondott célja, hogy elegendő embert segítsen hozzá a „Clear” állapot eléréséhez, hogy a civilizáció sorsa jobbra fordulhasson. Ez a cél rendelkezik a végső meghatározottság és elkötelezettség sajátosságával. A nagy történelmi vallások mindegyikében megfigyelhető egy központi tanítás, amely a követőket ellenállhatatlanul arra ösztönzi, hogy a vallás küldetését terjesszék ki az egész világra, minél gyorsabban és minél teljesebben.

A buddhisták számára ez a központi tanítás a vágy kötelékeiből való „felszabadulásban” (móksa) és az egó nélküli gondolatban történő üdvözülés ajándékában (nirvána) fejeződik ki. A buddhista szent iratokban, a Dhammapadában, Buddha kijelenti: „[Régi házam] oszlopai összetörve, tetőgerendája darabokban; gondolataim megtisztultak az illúziótól; vágyaim kialudtak.” (154. rész) E megvilágosodás teljessége motivált és motivál ma is minden buddhista szerzetest és misszionáriust.

Mint fentebb említettem, a Szcientológia előző életekbe vetett hite közeli kapcsolatban áll a szamszára buddhista eszméjével; hasonlóan, a „Clearré válás” fogalma a Szcientológiában közeli rokonságban van a móksára vonatkozó buddhista meggyőződéssel. Ahogy a múltban a buddhista misszionáriusok arra törekedtek, hogy minden érző lény számára lehetővé tegyék a vágy kötelékeiből való „felszabadulást”, ugyanúgy a Szcientológia-misszionáriusok is igyekszenek mindenki számára megadni a lehetőséget, hogy „Clear”-ré válva megszabaduljon az engramoktól, amelyek gátolják az egyetemes túlélést, a békét és a bőséget.

A zen buddhisták Japánban igyekszenek az egész emberiség számára elérni a szatorit, a „hirtelen megvilágosodást”, és meggyőződésük olyan erős, hogy kolostorokat alapítanak Amerikában és Európában. A muszlim meggyőződés Mohamed próféta szavainak teljes érvényességéről – amely a nagy sahádában így van összefoglalva: „Nincs más Isten, csak Allah, és Mohamed az ő prófétája” – a meggyőződés erejét adja az iszlám hit misszionáriusainak, hogy világszerte keressék a megtérőket. A bibliai tradícióban a misszionáriusi tevékenységet máig is motiváló legjelentősebb központi hit az a szilárd meggyőződés, hogy Isten kívánsága az egész emberiség teljes üdvözülése és egyetemes megváltása. Ézsaiás bibliai próféta a nemzetek üdvözülését Istenben úgy tekintette, mint a mennyei Jeruzsálem újbóli megteremtését a földön, ahol minden test az egy és igaz Istent imádja (Ézsaiás 66:22–23).

Az Újtestamentumban Pál apostol nem egyszerűen a keresztények, illetve az egész emberiség üdvözüléseként tekint Istennek Jézus Krisztusban megvalósított megváltására, hanem az egyetemes felszabadulás ígéreteként, magának a kozmosznak a helyreállításaként és újrateremtéseként (Róma 8:19–23). Ebben a kontextusban a Szcientológia hite a megújult civilizációt előidéző, egész bolygót „Clear”-ré tevő küldetésében megfelel annak a mindent átható meggyőződésnek, amely a világ nagy történelmi vallásainak motivációját és hitét jellemzi.

III. Vallási gyakorlatok
DOKUMENTUM LETÖLTÉSE