Hogyan maradj egészséges | Eszköztár a megelőzéshez

I. Szakmai háttér

Filozófiai és politikatudományi B. A. címemet a Concordia College-ban (Moorhead, Minnesota, USA) szereztem cum laude minősítéssel, 1964-ben. Sacrae Theologiae Baccalaureus címemet a Harvard Egyetemen, a Harvard Divinity Schoolban (Cambridge, Massachusetts, USA) kaptam cum laude minősítéssel, 1967-ben. M. A. és kitüntetett Ph. D. címemet különleges vallástudományból az Institute of Christian Thoughtban (University of St. Michael’s College, Torontói Egyetem, Toronto, Ontario, Kanada) szereztem, 1972-ben, illetve 1976-ban. Disszertációm címe: „History and Eschatology in Jonathan Edwards: A Critique of the Heimert Thesis”.

Tanítottam a Concordia College-ban (Moorhead, Minnesota állam, 1966 nyara), a Waterlooi Evangélikus Egyetemen (Waterloo, Ontario, 1967–1969), a Windsori Egyetemen (Windsor, Ontario, 1972 és 1973 nyara), a Torontói Egyetem levelező kurzusán (Toronto, Ontario, 1972), valamint 1973 óta a Waterlooi Egyetemen a Renison College-ban (Waterloo, Ontario). A Waterlooi Egyetemen a Renison College vallás- és kultúraprofesszoraként működöm, valamint a társadalmi fejlődéstudományok docense vagyok. 1982 óta dolgozom a Waterlooi Egyetem és a Guelphi Egyetem Reformációtörténeti Konzorciumának Támogató Karán. Voltam a Waterlooi Egyetem Vallástudomány Tanszékének vezetője (1987–1993), jelenleg pedig a Waterlooi Egyetem vallástudományi M. A. végzőseinek elöljárójaként dolgozom.

Vendégtudósként működtem a Cambridge-i Egyetemen (Cambridge, Nagy-Britannia, 1980), az Iszlám Tudományok Indiai Intézetében (Újdelhi, India, 1986), a Madrászi Egyetem Dr. Sz. Rádhákrisnan Haladó Filozófiatudományi Intézetében (Madrász, India, 1987), a Hamdard Egyetemen (Újdelhi, India, 1987), valamint a Nairobi Egyetemen (Nairobi, Kenya, 1994). Emellett Ázsia, Afrika, Latin-Amerika és Európa számos egyetemén tartottam előadásokat.

Négy vallástudományi kötet szerzője vagyok: To Whom It May Concern: Poverty, Humanity, Community (Az illetékesek figyelmébe: szegénység, humanitás, közösség) (Philadelphia, 1969), A World Broken By Unshared Bread (Az elosztatlan kenyér által megtört világ) (Genf, 1970), Religion in a New Key (Vallás új hangnemben) (Újdelhi, 1992) és Jonathan Edwards’ Grammar of Time, Self, and Society (Jonathan Edwards nyelvtana: az idő, az Önvaló és a társadalom) (Lewiston, NY, 1993). A vallástudományok területén további tizenkét kötetnek voltam szerkesztője vagy társszerkesztője, amelyek közül néhány: Exploring Unification Theology (Az egyesítő teológia felfedezése) (New York, 1978), God: The Contemporary Discussion (Isten – A napjainkban folyó eszmecsere) (New York, 1982), The Many Faces of Religion and Society (Sokarcú vallás és társadalom) (New York, 1985), Eugen Rosenstock-Huessy: Studies in His Life and Thought (Eugen Rosenstock-Huessy – Tanulmányok az életéről és a gondolkodásáról) (Lewiston, NY, 1986), Interreligious Dialogue: Voices for a New Frontier (Vallásközi dialógus – Egy új határvidék hangjai) (New York, 1989) és Pluralism, Tolerance, and Dialogue (Pluralizmus, tolerancia és dialógus) (Waterloo, 1989). Doris Jakobshsal közös összeállításom: A Canadian Interfaith Directory (Kanadai hitközi címtár) (Waterloo, 1993). Több mint negyven tudományos cikket publikáltam, amelyek közül néhány: “Faith and History in Grant’s Lament” (Hit és történelem Grant Panaszában), “Media Ethics” (Médiaetika), “Cinema, Religion, and Popular Culture” (Mozi, vallás és populáris kultúra), “Sin and Society” (A bűn és a társadalom), “The Consolations of Philosophy” (A filozófia vigaszai), “New Religions: Issues and Questions” (Új vallások – Témák és kérdések), “Towards a Grammar of the Spirit in Society” (A szellem nyelvtana felé a társadalomban), “Interreligious Dialogue and Understanding” (Vallásközi dialógus és megértés), “The Purposes of Christ: Towards the Recovery of a Trinitarian Perspective” (Krisztus céljai – Egy trinitárius perspektíva újraéledése felé), “From ‘De’ to ‘Re’ or Does the ‘Future of Ontotheology’ Require the Recovery of the Experience/Sense of Transcendence?” (Détől Réig, avagy megköveteli-e „az ontoteológia jövője” a transzcendencia élményének/érzetének visszanyerését?), “The Kumbha Mela: A Festival of Renewal” (A Kumbh Mela – Egy megújulási ünnep”) és “To Hear the Stars Speak: Ontology in the Study of Religion” (Hallani a csillagok beszédét – A vallástudomány ontológiája). Publikációim a vallás és a kultúra nagy területét ölelik fel, de feloszthatók a következő területekre: I. teológia és etika, II. észak-amerikai vallás, III. új vallási mozgalmak és IV. vallásközi dialógus.

Több mint huszonöt évig tanítottam a vallástudományok területén. A Renison College-ban (Waterlooi Egyetem) rendszeresen tartok kurzusokat a vallási keresésről, a valláskutatásról, a keresztény gondolkodás történetéről, valamint a vallásközi találkozásról és dialógusról, ahol a vallás akadémikus tanulmányozásában megszokott összehasonlító, történeti és szociológiai módszereket alkalmazzuk. Időről időre vallás és politika, vallás és irodalom, vallás és film témákban is tartok kurzusokat, továbbá oktattam a szektákról, kultuszokról és új vallási mozgalmakról szóló kurzuson. Posztgraduális kurzusokat is tartottam a kereszténységről és a világvallásokról.

Régi tagja vagyok a Kanadai Valláskutató Társaságnak, az Amerikai Vallásakadémiának, a Kanadai Teológiai Társaságnak, az Értékekért a Felsőoktatásban Társaságnak, a Királyi Ázsiai Társaságnak és a Buddhista Keresztény Tudományokért Társaságnak. Konzultánsként közreműködtem nagyobb nemzetközi és vallásközi konferenciákon, például a Világ Vallásainak Találkozóján (1985, 1990, 1992).

Vallással és kultúrával foglalkozó tudósként az 1970-es évek közepe óta tanulmányozom az új vallási mozgalmakat. Érdekelt, hogy megértsem ezeknek az új mozgalmaknak a kezdeteit, meggyőződéseit, gyakorlatait és szélesebb kultúrával való kapcsolatát. (Sok új vallás mélyebben megvizsgálva nem „új”, csak az észak-amerikai társadalom számára az.) Az is érdekelt, és némileg elszórakoztatott, hogy bizonyos közösségi szektorok milyen intenzíven, néha hisztérikusan reagálnak az új vallási mozgalmakra. Kiterjedt helyszíni kutatómunkát végeztem sok kanadai, egyesült államokbeli és indiai vallási közösségben.

Ami a Szcientológia Egyházat illeti, először az 1970-es évek közepén szereztem tudomást erről az új vallási közösségről. Aztán Torontóban és Kitchenerben (Ontario állam) találkoztam a Szcientológia Egyház tagjaival. Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején alkalmam volt részt venni néhány találkozón, ahol a Szcientológia Egyház tagjai és vallástudósok gyűltek össze, hogy megvitassák a Szcientológia alapvető meggyőződéseit és gyakorlatait. Megismerkedtem az Egyház amerikai és brit ágainak néhány tagjával is. Hosszú beszélgetéseket folytattam egyháztagokkal a Szcientológiában szerzett tapasztalataikról és ezeknek az életükre gyakorolt hatásáról. Néhány kanadai egyháztaggal mind a mai napig laza kapcsolatot tartok fenn. Felkerestem Szcientológia-központokat Kitchenerben és a torontói Yonge Streeten. Az 1970-es évek közepe óta sokat elolvastam a Szcientológia Egyház nagyobb kiadványai közül: Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya, Önkéntes lelkészek kézikönyve, Mi a Szcientológia? és A Szcientológia vallás. Olvastam az Egyháznak az olyan társadalmi kérdésekről megjelent kiadványait is, mint a drogproblémák, a mentális egészségügyi gyakorlatok és a vallásszabadság. Olvastam főként vallásszociológusok által írt tudományos cikkeket és könyveket is a Szcientológia Egyházról.

II. A feladat
DOKUMENTUM LETÖLTÉSE