A vallások tanulmányozására specializálódott szociológusként felkérést kaptam, hogy megvizsgáljam a kérdést: „Vallás-e a Szcientológia?” E kérdés megválaszolása során nem mondok ítéletet a Szcientológia igaz vagy hamis volta felett. Ehelyett azt teszem megfontolás tárgyává, hogy a Szcientológia megfelel-e a vallás meghatározására rendszerint használt kritériumoknak. Ezek a kritériumok nem teljesen egyértelműek: a különböző írók eltérő meghatározásokat javasolnak. Ezek W. G. Runciman1 definíciójától kezdve, aki a kifejezést „ideológia” értelemben használja, Werner Cohn2 definíciójáig terjednek, aki szerint az angol „religion” (vallás) szó olyan összetett és kultúraspecifikus, hogy nem nyugati vagy nemkeresztény kultúrák bármilyen vonatkozásában nem helyénvaló a használata.
Abban viszont az e területen tevékenykedő tudósok többsége egyetért, hogy minden vallás olyan meggyőződés- és gyakorlatrendszer, amelynek természetfeletti, megszentelt vagy transzcendens vonatkozása van. Ezt a kiindulópontot használva azonosíthatók különféle jellemzők, amelyek a legtöbb, sőt talán az összes elismert vallásban megtalálhatók. Minél teljesebb mértékben mutatja az adott meggyőződés- és gyakorlatrendszer ezeket a jellemzőket, annál egyértelműbben tekinthető vallásnak.
A vallásokban jellemzően fellelhető tulajdonságok azonosításához a Ninian Smart (vezető tudós a világ vallásainak témájában) által javasolt keretrendszert fogom használni.3 Ennek a keretrendszernek az általános jellemzőit már korábbi írásaimban is használtam,4 így alkalmazására nem csupán jelen tanulmánynál kerül sor.
Nem vagyok szcientológus. Következtetéseim megfogalmazásához mélyrehatóan tanulmányoztam a Szcientológia-kiadványokat, továbbá megfigyeltem a sydney-i Szcientológia Egyház tevékenységeit, és elbeszélgettem ezek néhány résztvevőjével. Ismerek továbbá a világ más tájain végzett különféle szociológiai vizsgálatokat a Szcientológiára vonatkozóan.
A főbb Szcientológia-kiadványok, amelyeket tanulmányoztam, a következők, az első kiadásuk dátuma szerint sorba rendezve:
Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya (1950)
Dianetika: Egy tudomány kialakulása (1950)
A túlélés tudománya (1951)
Haladó eljárásmód és axiómák (1951)
Szcientológia: Az Ember története (1952)
Szcientológia 8-80 (1952)
Szcientológia 8-8008 (1952)
Phoenixi előadások (előadások ideje: 1954, kiadásuk: 1968)
Az emberi képesség megteremtése (1955)
Szcientológia: A gondolkodás alapjai (1956)
Éltünk-e már ezelőtt? (1960, javítva és kibővítve: 1977)
Bevezetés a Szcientológia-etikába (1968, javítva és aktualizálva: 1989)
Szcientológia 0-8: Az alapok könyve (1970)
A Szcientológia Egyház háttere és szertartásai (1970)
Misszió az időbe (1973, A teljes időnyomos felidézés tesztelése című 1968-as kiadvány bővített változata)
Az út a boldogsághoz (1981)
Az E-méter megértése (1982, javított kiadás: 1988)
Mi a Szcientológia? (1992)
A Szcientológia kézikönyve, L. Ron Hubbard művei alapján (1994)
A Szcientológia Egyház, 40. évforduló (1994)
A fentiek mind a Szcientológia Egyház hivatalos kiadványai, és szinte mindegyik L. Ron Hubbard tollából származik. Amelyek pedig nem teljesen Hubbard írásai, nagy mértékben az ő munkájára támaszkodnak. Az alább közölt idézetek és hivatkozások a legfrissebb hozzáférhető angol nyelvű kiadás alapján készültek.
1. W.G. Runciman, “The Sociological Explanation of ‘Religious’ Beliefs,” Archives Européennes de Sociologie 10 (1969):149–191.
2. Werner Cohn, “Is Religion Universal? Problems of Definition,” Journal for the Scientific Study of Religion 2 (1962):25–33.
3. Smart az angliai Lancasteri Egyetem vallástanprofesszora volt 1967-től 1982-ig. 1976 óta a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem Vallástudományi Tanszékének professzora, jelenleg az összehasonlító vallástudomány J. F. Rowney professzora ugyanott.
4. Például: Alan W. Black and Peter E. Glasner, eds. Practice and Belief: Studies in the Sociology of Australian Religion, Sydney: Allen and Unwin, 1983.
