Az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság döntését a Szcientológia vallásról az Új Hit Egyháza kontra a munkáltatói adó biztosa (1983) jogesetben mérföldkő jelentőségű jogi döntésként tartják nyilván, amely felállította a mércétvallás és a vallási jótékonysági szervezetek meghatározásához mind Ausztráliában, mind Új‑Zélandon és valójában az egész Nemzetközösségben.*

A Legfelsőbb Bíróság a következőket állapította meg:

A Szcientológia Egyház bőségesen teljesítette bizonyítási kötelezettségét vallásos természetére vonatkozóan. Vitathatatlan a következtetés, miszerint adómentességre jogosult vallási intézmény.

A Legfelsőbb Bíróság nemcsak kimondta, hogy a Szcientológia vallás, hanem a vallás kifejezés olyan definíciójának alapján tett így, amely felölelte minden olyan felekezet tanításait, amelyet felruháztak vallási státussal. Az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság a vallásra a következő definíciót fogadta el:

Egy természetfeletti lényben, dologban vagy erőben való hit; és viselkedési szabályok elfogadása és követése e hit érvénybe léptetésére.

1983 októberében az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság ítéletében megállapította, hogy a Szcientológia egy vallás, és „[v]itathatatlan a következtetés, miszerint [az egyház] adómentességre jogosult vallási intézmény”.

Ez a határozat nemzetközileg elismerésnek örvend. Ma az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság Szcientológiával kapcsolatos döntése képezi az alapot annak meghatározására, hogy mi a vallás a jótékonysági szervezetekre vonatkozó ausztrál jog szempontjából. „Az ausztrál kormány vizsgálata a jótékonysági és kapcsolódó szervezetek meghatározását illetően” 2001‑ben jelent meg, tizennyolc évvel a Legfelsőbb Bíróság döntését követően, és a következőképpen idézi ezt az esetet:

A legjelentősebb ausztrál hatóság abban a kérdésben, hogy mi számít vallásnak… A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a Szcientológia vallás. A vallás meghatározására vonatkozó jelenlegi megközelítést illetően a Szcientológia esete nyújtja a legjobb megvilágítást.

A Legfelsőbb Bíróság ítéletének elfogadása a Nemzetközösségben

Az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság döntésének jogosan nagy jelentőséget tulajdonítanak a Nemzetközösség országaiban. Egy röviddel az ausztrál Legfelsőbb Bíróság ítéletét követően tárgyalt esetben (Centrepoint Community Growth Trust kontra biztos, 1985) Új‑Zéland Legfelsőbb Bírósága döntésében azonos próbát használt a vallás meghatározásához. Az új-zélandi adóhatóság is azt az érvelést követte, amelyet az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság annak megállapítására használt, hogy a Szcientológia Egyház „megfelel a követelménynek, miszerint kizárólag jótékonysági természetű a vallás előmozdítása által”, és „megfelel a követelménynek, miszerint a köz javára tevékenykedik”.

Az új-zélandi adóhatóság Politikai Tanácsadó Osztálya a 2001. júniusi, Adó és jótékonysági szervezetek: Kormányzati tanulmány az adóügyi kérdésekről a jótékonysági egyesülésekkel kapcsolatban című jelentésében a következő kijelentést tette:

A vallás fejlődésére való tekintettel az ítélkezési jogban nincs különbség egyik vallás és másik között vagy egyik szekta és másik között, így bármely vallásos tan előmozdítását jótékonysági tevékenységnek lehet tekinteni… Jogi szempontból a vallás kritériumai egy természetfeletti lényben, dologban vagy erőben való hit; és viselkedési szabályok elfogadása és követése e hit érvénybe léptetésére. (2001‑es jelentés, 3.15 fejezet)

Hasonlóképpen, 2005. februárjában az angol legfelsőbb bíróság a Királynő kontra Oktatási és foglalkoztatási államtitkár és mások (alperes); Williamson (fellebbező) és mások nevében ügyben az ausztráliai Szcientológia-döntésre úgy utalt, mint a vallás definícióját illető „tanulságos” esetre:

Különféle illetékességű bíróságok több ízben kísérelték meg a feladatot [a vallás definiálásának feladatát], gyakran az adók alóli mentességek kontextusában, és majdnem mindig megjegyzést tettek ennek nehézségéről. Két tanulságos eset Dillon bíró ítélete a South Place Ethical Society ügyben [1980] 1 WLR 1565, valamint az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság ítélete az Új Hit Egyháza kontra a munkáltatói adó biztosa (Victoria) (1983) 154 CLR 120 ügyben – mindkettő értékes áttekintést tartalmaz korábbi hatóságoktól. A hatóságok trendje (nem meglepően az egyre multikulturálisabb társadalmak korában és az emberi jogok egyre nagyobb tiszteletben tartásával) a vallás „újabb, kiterjedtebb olvasata”. (Wilson és Deane bírák az Új Hit Egyháza esetben a 174. oldalon említést tesznek az Egyesült Államok joggyakorlatának hasonló trendjéről.)

A vallás területének számos szakértője és tudósa adta egyetértését a vallás szónak az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság Szcientológia-perében született definíciójához, mert az eléggé átfogó ahhoz, hogy minden vallást magában foglaljon a nemzetközi standardoknak és törvényeknek megfelelően. [Lásd Szakértők megállapítják, hogy a Szcientológia valódi világvallás.]

ENSZ emberi jogi standardok

vallás ilyen átfogó definíciója megfelel az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által megfogalmazott standardoknak. A 22. számú általános megjegyzésében a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya 18. cikkéhez, amely garantálja a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát, az Emberi Jogi Bizottság a következőket fűzte:

A „meggyőződés” és „vallás” kifejezéseknek tág értelmezést kell adni. A 18. cikk nem korlátozódik a hagyományos vallásokra, illetve azon vallásokra és meggyőződésekre, amelyeknek intézeti jellege vagy gyakorlata hasonló a hagyományos vallásokéhoz. A Bizottság ennélfogva aggállyal tekint bármely vallást vagy meggyőződést érő bármilyen diszkriminációra, bármilyen okból kifolyólag történjék is, akár azon tény miatt, hogy ezek újonnan alakultak, vagy hogy olyan vallási kisebbségeket képviselnek, amelyek iránt egy uralkodó vallási közösség ellenségességet tanúsíthat.

Az Ausztrál Legfelsőbb Bíróságnak a Szcientológiát illető elismerése különösen jelentős a vallási üldöztetés fényében, amelyet a szcientológusok Ausztráliában elszenvedtek az 1960‑as években és az 1970‑es évek elején.

Az Anderson-vizsgálat: A vallásszabadság elfojtása Ausztráliában

A Legfelsőbb Bíróság határozata nemcsak azért jelentős, mert precedensértékű a vallás és jog világában, hanem mert a kihirdetését kevesebb mint két évtizeddel megelőzően a Szcientológia vallás hivatalos szervek általi zaklatása burjánzott szerte az ausztrál tagállamokban.

1963‑ban külföldi forrásokból kapott koholt információk alapján Victoria állam kormányzata egy kétéves vizsgálatot indított (Anderson-vizsgálatként vált ismertté) a Szcientológia ellen. Annak ellenére, hogy 151 tanút hallgattak meg, és több mint kilencezer dokumentumot halmoztak fel, semmilyen bizonyítékot nem tudtak felmutatni törvénysértésre. Mindezek ellenére a kormány eltökélte magát, és nem hagyta, hogy a tények a terve útjába álljanak. Így 1965 végén egy olyan állami törvényt hoztak, amely súlyosan korlátozta a szcientológusok vallásszabadságát Victoria államban. Ezt követően ugyanilyen törvényt hoztak Dél‑Ausztrália és Nyugat-Ausztrália államaiban is.

Amint ezek a drákói törvények hatályba léptek, a Szcientológia Egyház Ausztráliában és az ország szcientológusai elnyomó kormányzati akciók célpontjaivá váltak, ami kimerítette a súlyos vallási üldöztetés fogalmát. Szcientológusok otthonaiban tartottak razziát, és Szcientológia vallásos írásokat és vallási tárgyakat koboztak el.

Mind a vizsgálat, mind az azt követő törvények rendkívül kínos helyzetbe hozták a kormányt, olyannyira, hogy a korábbi ausztrál szenátor és Nyugat-Ausztrália miniszterelnök-helyettese, Herbert Graham, 1976‑ban az Egyesült Államokba utazott, hogy kihasználja az alkalmat, és a Szcientológia Egyház Nemzetközi Imanapján megkövesse az egyház minden tagját, amikor is kijelentette, hogy a Szcientológia betiltása „Nyugat-Ausztrália politikai történetének legsötétebb napja” volt.

Az intézkedéseket igazoló bárminemű bizonyíték hiányában az egyháznak a következő két évtized alatt sikerült visszavonatni a negatív jogszabályokat: először az egyház lelkészei kapták meg a jogot a házasságok szentesítésére az ausztrál szövetségi házassági törvény értelmében 1973‑ban, majd egy évtizedre rá, 1982‑ben Victoria állam kormányzata elállt a tarthatatlan törvénytől, és visszavonta az 1965‑ös intézkedést, helyreállítva a szcientológusok vallásszabadságát és alapvető emberi jogait.

Az 1983‑as legfelsőbb bírósági döntés legitimizálta az egyház méltán kiérdemelt státusát az ausztrál társadalomban.

A Szcientológia Egyház mai helyzete Ausztráliában: Egy növekvő vallás

Ma a Szcientológia vallás virágzik Ausztráliában, sok ezer szcientológussal és Szcientológia-egyházakkal, -missziókkal és -csoportokkal szerte az ország minden államában.


* A Nemzetközösség – korábban Brit Nemzetközösség – 53 olyan önálló szuverén állam önkéntes szövetsége, amelyek egykor a Brit Birodalomhoz tartoztak.
DOKUMENTUM LETÖLTÉSE