A Szcientológia központi gyakorlatát auditálásnak hívják, a latin audire szóból, ami azt jelenti, hogy meghallgatni. Azzal, hogy az auditor („valaki, aki meghallgat”) által feltett kérdésekre válaszol, a személy magasabb elme- és szellemi állapotot hoz létre maga számára, és a testi pszichoszomatikus betegségek gyógyulását idézi elő. Ez eléggé közös néhány újabb sintó vallással a jui-icu-sintó vonalról, amely mintegy 1400 éves múltra tekint vissza Japánban.
A Szcientológia gondolata Hubbard korai kutatásaival kezdődött az 1930-as években, ugyanakkor, amikor az újabb sintó vallások alkalmazható vallási gyakorlatot kerestek a szellem gyógyítására. Az auditálás az USA-ban kezdődött 1950-ben, amikor a Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya megjelent. E könyvben L. Ron Hubbard vázolja, hogy hogyan lehet elérni a Clear nevű állapotot – amelyben a személy megszabadult az úgynevezett reaktív elmétől. Ez hasonlítható a buddhizmusban meglévő „szatori”, sőt „naikan” állapothoz. Bizonyos sintó vallásokban a személy a gyerekkori vagy előző életbeli tapasztalatairól meditál egy tanító irányításával, hogy mérlegelje, milyen állapotban van most. Az auditálás, amelyet szintén le lehet írni a személy múltjáról való elmélkedésként – akár a gyermekkorról, akár előző életekről van szó –, szintén elérheti ugyanezt az elmélkedést és megértést a személy jelenlegi állapotáról az életben.
Azt, hogy hogyan kell végezni az auditálást, a személy Szcientológia-tanulószobákban tanulja, amelyeket akadémiáknak és tanfolyamtermeknek neveznek. Itt a tanuló egy felügyelő irányításával olvassa és gyakorolja az auditálás technikáit. Az auditálás az a gyakorlat, amelynek során ez a képzett auditor kérdéseket válaszoltat meg a múltjáról egy olyan személlyel, aki nem Clear. Az auditálásban részesülő személyt „preclear”-nek nevezik, mivel még nem Clear. Ahogy a preclear megválaszolja a kérdéseket, amelyeket az auditor feltesz neki, azt tapasztalja, hogy megszabadul a stressztől, javulást és lelki békét, illetve jó általános szellemi állapotot ér el. Változó, hogy mennyi képzési idő szükséges a hozzáértő auditorrá váláshoz, de néhány hónaptól akár évekig is tarthat, attól függően, hogy milyen szintű hozzáértést és precizitást igyekszik elérni az auditor.
A omotó vallásban most is gyakorolják a „naikan” gyakorlatát, és ez rehabilitálja a fiatalkorú bűnözőket, ami önkormányzati elismerést hozott a gyakorlat számára. Hasonlóképpen, a Szcientológiának is vannak fiatalkorú rehabilitációs programjai a világ számos részén. A „naikan” és az auditálás persze mutat hasonlóságokat, de alapvetően különböznek is egymástól. Viszont ez egy példa arra, hogy két vallás két különböző kultúrában ugyanazt a problémát megközelítve olyan megoldásokra jut, amelyek nyilvánvaló hasonlóságokat mutatnak. Az auditálásban a személy részletesen elmondja az auditornak a múltjából, amiről úgy találja, hogy gondot okoz neki az életben, a „naikan”-ban pedig egy tanító segítségével mérlegeli maga számára a múlt eseményeit. A végeredmény mindkét esetben javulás szellemi téren, a viselkedésben, és újjáéled a személy képessége, hogy etikusan cselekedjen.
A szeicsó-no-ie gyakorlatában, amelyet „szin-szo-kan”-nak hívnak, a személy megtanul szembenézni önmagával a múltján keresztül. Ennek is van hasonlatossága az auditálással. Mindkét gyakorlatban szembe kell néznie az embernek a saját múltjával.
A Szcientológiában van egy fokozatos ösvény a megvilágosodáshoz, amelynek a neve: Híd a Teljes Szabadsághoz. Annak eredménye, hogy valaki ezen a Hídon halad, úgy, hogy auditálást kap, illetve megtanulja, hogyan kell auditálni, nemcsak megvilágosodás, hanem egy olyan szellemi létállapot, amely hasonló a „csin-kon-ki-sin”-hez, a sintó nagy titkához, amely azt jelenti: „lecsillapítani az emberi szellemet, hogy képes legyen visszatérni egy Isten-szerű állapotba”.
A Szcientológiában van egy fokozatos ösvény a megvilágosodáshoz, amelynek a neve: Híd a Teljes Szabadsághoz. Annak eredménye, hogy valaki ezen a Hídon halad, úgy, hogy auditálást kap, illetve megtanulja, hogyan kell auditálni, nemcsak megvilágosodás, hanem egy olyan szellemi létállapot, amely hasonló a „csin-kon-ki-sin”-hez, a sintó nagy titkához, amely azt jelenti: „lecsillapítani az emberi szellemet, hogy képes legyen visszatérni egy Isten-szerű állapotba”. Ez fogalmilag nagyon hasonló. Ezt gyakorolták különféle sintó vallások, többek között a hakke-sintó, amelyet i. sz. 1025-ben alapítottak.
Az emberek természetes szellemi gyógyítási módszerekkel való jobb állapotba hozása nem tűnt el a japán vallásokban, szemben néhány más vallással. Az olyan vallások, mint a szeicsó-no-ie, a szekai-kjúszei-kjó, a sintó-tenkokjó, az ananai-kjó és mások, mind érdeklődnek az olyan gyakorlatok iránt, amelyek előhívják a csin-kon-kisin állapotot. A követők száma mintegy 20 millió. Bár a technikáik eltérőek lehetnek, szándékaik és céljaik közvetlen hasonlóságot mutatnak a Szcientológia gyakorlatával, az auditálással, és ahogy a tagjai fokozatosan felmennek a teljes szabadsághoz vezető Hídon.
Más nagy világvallásokban sem ismeretlen egy ilyen állapot leírása. Az iszlámban a „Zamam imám” kifejezés egy annyira megvilágosodott személyt jelent, hogy képes teljesen érzékelni a Szent Korán mind a hét jelentését.
A keresztény gyóntatószékben a személynek szintén szembe kell néznie a saját múltjával. Ez is hasonlít a Szcientológiához, amely szintén kínál gyónási eljárást. A személynek vissza kell tekintenie a múltjába, szembesítenie kell vele egy másik személyt – az auditor –, és vallomást kell tennie róla. Az eredmény mindkét vallásban ugyanaz – a szellem jobbulása és újjáéledés az életben.
Ezzel újra visszajutunk Buddha jövendöléséhez, aki megjósolta, hogy egy napon Maitréja meg fogja szabadítani az embert attól, ami visszatartja. Japánban a Maitréjára vonatkozó jövendölés eltér a páli változattól. Itt a jóslat nem arról szól, hogy egy személy feltétlenül visszatér, hanem inkább arról, hogy az embernek lehet egy visszatérési útja a szellemi állapotba, ahogy a jövendölés mondja. Sok vallás várja Japánban ilyen események kibontakozását, mind buddhista, mind sintó részről. A Szcientológiában valóban van egy módszer az ember szellemi képességeinek emelésére. Japán olyan ország, ahol a vallások hangsúlyt fektetnek az egyén szellemi képességeinek emelésére. Japán nézőpontból a Szcientológia valóban hasonló más, már itt levő vallásokhoz.
