III. Hogyan igazolják a szcientológusok a hitvallásaikat?

A szcientológiai írások megadnak néhány érvet, hogy igazolják (legitimizálják) L. Ron Hubbard Szcientológia vallási doktrínáit, amelyeket „alkalmazott vallási filozófiának” neveznek. Az érvelés egyik olvasata szerint a Szcientológia összhangban van a mai nyugati társadalomra jellemző eszményekkel és gyakorlatokkal.

A Szcientológia doktrínái – amelyeket nem kinyilatkoztatott moralizálásként kell felfogni, hanem az emberi ész helyes használatából fakadóként – a liberális társadalom eszményeit és értékeit hordozzák: egyéni siker, egyének közötti erkölcsös verseny a barbár magatartás elkerülése érdekében, gazdasági erő, illetve tudomány és technológia megjelenése, amelyek javítják a személyes jólétet, bizalom a civilizáció folyamatos fejlődésében, az Emberben és potenciáljában, illetve a személyes célok és a civilizáció egészének céljai közötti harmónia lehetőségében. Az ilyen eszményekbe vetett bizalmat az emberi természet igazolja: az Ember jó, következésképpen arra törekszik, ami jó, nevezetesen az optimális fennmaradásra. Ha nem sikerül erősebbé válnia, vagy olyan erkölcsösséget gyakorolnia, amely ösztönzi a civilizációban végbemenő fejlődést, az azért van, mert aberrációktól szenved, amelyeket bizonyos technikák segítségével gyógyítani lehet.

Összegzésképpen elmondható, hogy az Ember visszatérhet az őslelkek mindentudásához és mindenhatóságához, és létrehozhat egy olyan emberi fajt, amilyen a világ kezdetén volt. Ez egyfajta regresszív utópia, amely spiritualizálja a fejlődést, mivel úgy állítja be, mint zarándokutat egy tökéletes emberekből álló olyan világ felé, amely már létezett a múlt egy szakaszában. A Szcientológia doktrínái az Ember felelősségére apellálnak, és választást kínálnak: ha nem változik meg, akkor egyre barbárabb társadalom következik, ha pedig beleegyezik, hogy kezelje az aberrációit, akkor egy háború és erőszak nélküli virágzó társadalom. Láthatjuk, hogy L. Ron Hubbard a személyes felelősség ethoszát javasolja – utat a boldogsághoz, a hatékonysághoz, a prosperitáshoz és a személyes fejlődéshez. Ez nem áll messze a felvilágosodás filozófiájától, amely uralkodó a magasan fejlett társadalmainkban.

Láthatjuk, hogy L. Ron Hubbard a személyes felelősség ethoszát javasolja – utat a boldogsághoz, a hatékonysághoz, a prosperitáshoz és a személyes fejlődéshez.

Így aztán láthatjuk, hogy a Szcientológia doktrínái megfelelnek a tapasztalati valóságnak, legalábbis, ami a nyugati kapitalista társadalmakat illeti. Adatszerzési módszereit és struktúráját illetően ugyanez a helyzet. A vallási képzési módszer összhangban van a legtöbb oktatási rendszerben használatos tanulási módszerekkel: órák, tanfolyamok, gyakorlati feladatok. A Szcientológia doktrínáinak rendszere hasonlít arra a tudásra, amelyet a követők már megszereztek: a tagok úgy gondolják róla, hogy racionális (úgy van bemutatva, mint egy tudományos érvelés, fogalmakkal, hipotézisekkel és axiómákkal) és tudományos (vaskos kötetekből álló gyűjtemény dokumentálja L. Ron Hubbard felfedezéseit, a különféle kísérleteivel, hibáival, problémáival és eredményeivel együtt). A rendszer azt is lehetővé teszi minden ember számára, hogy olyan technikákat sajátítson el, amelyeket egyből alkalmazni tud, világos hierarchiát követve és előre látható eredményekkel. Az ilyen típusú képzés a formáját tekintve hasonló ahhoz a képzéshez, amelyben a szcientológusok a korábbi iskolai vagy egyetemi rendszerükben részesültek.

Sok szcientológus középvezető, vállalatigazgató, szakember, sportoló, vagy a szórakoztatóiparban dolgozik. Az általános képzésük során legalább jó tanulmányi eredményeket értek el, de gyakran ennél is jobbat. A Szcientológia most leírt jellemzői lehetővé teszik, hogy a tagok a korábban kapott oktatásuknak köszönhetően otthonosan érezzék magukat. Ehhez hozzátehetjük, hogy a Szcientológia beszél a mai társadalmakban mindennapos félelmekről is: erőszak, háborúk, nukleáris fenyegetés, szennyeződés stb.

Másfelől a fenti célok eléréséhez szükséges életerő Istennel azonosítható, és ez spirituális legitimitást biztosít a mozgalom számára. A vasárnapi szertartáson a káplán azt hirdeti, hogy „a túlélés felé való haladás önmagában az Isten felé való haladás”. Számos különböző metafizikai mozgalomnál is fellelhető, erőteljes istenképet találunk.

Másodszor, a szcientológusok számára a Szcientológia érvényessége a technológiájának működőképességéből következik. A Szcientológia azt tartja, hogy az, aki alkalmazza az etikai technológiát, és használja a Szcientológiát, óhatatlanul jobb életet fog élni, jobban fogja magát érezni, és meggyógyul, hiszen mindezek a sikert jelzik. Egyetlen alkalom, amikor hiányoznak a pozitív eredmények, még nem teszi hiteltelenné a technológiát. Sőt bármely látszólagos kudarc inkább arra készteti az alkalmazót, hogy vizsgálja meg a saját ellenállását, a társadalmon belüli kapcsolatainak problémáit, vagy hogy miben hibázott a technológia alkalmazása során. Bármelyik esetről is legyen szó, kitartásra intik, mert a szcientológusok úgy gondolják, hogy minden problémára létezik valamilyen technikai megoldás. A Szcientológia működik, amennyiben pontosan alkalmazzák. A standard technológia kikereshető a Szcientológia-anyagokból. A technológia alkalmazása szigorúan standardizált; a kívánt eredmény eléréséhez csak lépésről lépésre követni kell az utasításokat, és ez a vallásból kapott képzéssel tanulható meg. Az érvényesség bizonyossága a technikák megtapasztalásából következik.

A Szcientológia azt tartja, hogy az, aki alkalmazza az etikai technológiát, és használja a Szcientológiát, óhatatlanul jobb életet fog élni, jobban fogja magát érezni, és meggyógyul, hiszen mindezek a sikert jelzik.

A siker igazolja a technológia jogosultságát, így aztán az alkalmazott vallási filozófiáét és a hozzátartozó spirituális fogalmakét is.

Meg akartuk tudni, hogy a Szcientológia hivatalos irodalmában leírt legitimációja vajon ugyanaz-e, mint amit a tagok alkalmaznak. Ennek kiderítésére megkérdeztünk 15 szcientológust. Azt kérdeztük tőlük, hogy miért gondolják, hogy a Szcientológia igaz. A megkérdezett tagok 5–20 éve voltak már a mozgalomban. Mindegyikük magasan képzett volt. Az érveik különböző kategóriákba sorolhatók.

III.I. Pragmatikus legitimáció

A megkérdezett szcientológusok véleménye szerint a hitük azért érvényes, mert jelentős javulásokat értek el vele az életükben, néha teljes mértékben megváltoztatva a helyzetüket. Azt állították, hogy javult az egészségük, hogy a családi életük harmonikusabb lett. Azért maradtak a mozgalomban, mert rögtön az elején határozott eredményeket tapasztaltak. A tagok számára a Szcientológia hasznos vallás.

III.II. Valószínűség a meggyőződésben

A Szcientológia-alapelvek érvényességének személyes igazolása mellett megmarad egy „nem ellenőrzött” terület is. Számos szcientológus beismeri, hogy nem ellenőrizte személyesen L. Ron Hubbard összes doktrínáját, és hogy van még néhány terület, amelyben feltételesen hisz.

Az istenhitről sok szó esik. Egyesek számára a Legfelsőbb Lény léte nem kétséges. Ők egy belső meggyőződésről beszélnek, Isten létének tanúbizonyságáról, amelynek következtében megszűntek a gyerekkoruk „katolikus Istenével” kapcsolatos nézeteltéréseik. Másokat az jellemez, hogy az auditálás során kapcsolatba kerültek az előző életeikkel, ami elvezette őket egy végtelen lény eszméjéhez. Például: „Kezdetben nem voltam tudatában, de az auditálás előrehaladtával érzékeltem, hogy tényleg létezik egy nyolcadik dinamika, amely végtelen, és amely létezik; először nem tudtam róla, de most már tudom, hogy létezik.” Ám a legtöbbjük számára Istent (az ő meghatározásuk szerint a nyolcadik dinamikát) ugyanolyan módon kell igazolni, mint a többi meggyőződést. Ugyanakkor Istent egy valószínű hipotézisnek tekintik: ha L. Ron Hubbard tanításának egy részét már ellenőrizték, akkor nincs rá ok, hogy miért ne lenne igaz a többi is. Például: „Tudom, hogy létezik egy teremtő, aki az összes dolgot, az univerzumot teremtette... hiszem, hogy van egy Legfelsőbb Lény, ez pusztán idő kérdése. Hogy vajon létezik-e még? Azon a szinten, amit elértem, most még semmiképpen sem tudhatom. Ez részben hit, részben tudás, mert amikor egy tárgy 70%-ban beigazolódott a számodra, úgy gondolod, hogy a maradék is valószínűleg igaz” – 20 éve szcientológus, 47 éves. Megint mások úgy gondolják, hogy ha magasabb szinteken lévő szcientológusok megtalálták Istent, akkor bizonyára létezik.

Ugyanakkor bevallják, hogy olyan keresést folytatnak, amely esetleg nem ugyanazzal a felfedezéssel végződik majd a számukra. Sok szcientológus számára „a nyolcadik dinamika” egy olyan világ marad, amelyet személyesen kell felkutatni ahhoz, hogy teljes mértékben elhiggyék. Pillanatnyilag várakoznak. Isten valószínűleg ott van. Ezt nevezhetjük a valószínűségbe vetett hitnek.

III.III. Relatív igazság

Ahol a személyes felfedezés dominál, ott az igazság mindig a szcientológus spirituális fejlődésének útja során elért szakaszhoz képest értendő. A megkérdezettek egyike által említett két igazság érzékelteti ezt a viszonylagosságot: az egyik időn és szavakon túli, a másik pedig az „itt és most” igazsága.

III.IV. Relevancia

A szcientológusok azt állítják, hogy a hitüknek köze van a valósághoz. Egyikük beszélt arról, hogy ő maga összhangban van a valósággal, miközben egyidejűleg beismerte, hogy azt ő maga teremtette, és hogy az természetessé vált a számára. Például egyikük azt érzékelte, hogy a Szcientológia etikája alkalmas arra, hogy megértést érjünk el másokkal, és kapcsolatot alakítsunk ki velük. Egy másik hívő azt mondta, hogy egy kielégítő módszert talált a társadalom megreformálására. Mielőtt megismerkedett volna a Szcientológiával, harcias szocialista volt. Úgy érezte, hogy a Szcientológia technológiájában megtalálta azokat az eszközöket, amelyekre szüksége van „a társadalom alapos megreformálásához”.

III.V. Az élet értelme

A tagok azt állítják, hogy értelmet találtak az életükben. Egyikük olyan hajósként írta le magát, aki borult ég alatt, iránytű nélkül sodródott az óceánon, távol minden szárazföldtől, amihez képest tájékozódhatott volna, amikor talált egy térképet, és hozzá az összes navigációs felszerelést, amire szüksége volt. A szcientológusok úgy gondolják, hogy rátaláltak az élet értelmére és az előrehaladás útjára. Egyikük, aki abbahagyta orvosi tanulmányait, elismeri, hogy nem látta semmi értelmét az erőfeszítéseinek, mivel az a kényelmes középosztálybeli lét, amely felé tartott, nem illett össze azzal, amit az élet értelmének gondolt, amely értelemre elmondása szerint a Szcientológiában talált rá.

III.VI. Tudományra való hivatkozások

Interjúink során nem találkoztunk elismert tudományokra való olyan hivatkozásokkal, amelyek a szcientológusok doktrínáinak vagy technológiájának bizonyítékaként szolgáltak. Ez közvetlen ellentétben áll az alábbiakkal:

a) A vezetés által megkívánt és fentebb említett szakértői ismeretek.

b) L. Ron Hubbard azon állítása, miszerint „szembesülnöm kell azzal a ténnyel, hogy elértük azt az egyesülési pontot, ahol a tudomány és a vallás találkozik, és most fel kell hagynunk annak tettetésével, hogy csak anyagi célokkal foglalkozunk. Nem kezelhetjük az emberi lelket úgy, hogy figyelmen kívül hagyjuk ezt a tényt.”

Felállíthatjuk azt a hipotézist, hogy:

a) Az elismert tudományokkal való összeegyeztethetőség nem más, mint elfogadott ténynek tekintett hivatalos doktrína, amelynél a szcientológusok nem érzik úgy, hogy igazolni kellene. Vagy:

b) E meggyőződés legitimációja személyes tapasztalat kérdése, nem pedig valamely hivatalos állásponthoz való ragaszkodásé.

c) Hogy a Szcientológia technológiája a tudomány helyébe lép.

Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a Szcientológia Egyház a megalakulás éveihez képest változásokon ment át. Konkrét vallási mozgalomként írja le önmagát; az a legitimáció, amelyre az Egyház manapság törekszik, nincs annyira tudományos szinten pozicionálva, mint korábban.

III.VII. A szcientológiai technológia fontossága

A Szcientológiában nem annyira hisznek, hanem inkább gyakorolják. Számos alkalommal használták a „Szcientológiával foglalkozik” kifejezést. Egy korábbi interjúsorozatban, amelynek az volt a tárgya, hogy a Szcientológiát hogyan lehet definiálni, a tagok a technológia alkalmazását hangsúlyozták. A jelenlegi interjúsorozatban az érvényesség a technológia működőképességén alapult.

A Szcientológia gyakorlati vallásként jelenik meg.

III.VIII. Vallási hagyományra való hivatkozás

A megkérdezettek csak úgy beszéltek vallási hagyományokról, hogy rámutattak ezek gyenge pontjaira. Senki sem említette a buddhizmus és a Szcientológia közti kapcsolatot, bár ezt L. Ron Hubbard hangoztatta. Kiemelte a közös pontokat, de fájlalta, hogy a buddhizmusból hiányzik a világban való hatékonyság.

Ez a hiányosság a tudomány hiányának velejárója. A hívők nem törekszenek arra, hogy külső tényezőkre hivatkozva legitimizálják a meggyőződéseiket. Elegendőnek tűnik, amiről a maguk számára igazolást nyertek. Nem érzik szükségét, hogy meggyőződéseiket mások irányába teológiai fogalmakkal alátámasszák, vagy hogy a vallási gondolkodás tradíciójába helyezzék önmagukat, annak ellenére, hogy L. Ron Hubbard hasonlatosságokat figyelt meg a Szcientológia, a buddhizmus és különböző ókori bölcseleti vallások között.

A Szcientológia egyes tagok általi legitimációja némileg eltér a hivatalos dokumentumoktól. A „bizonyosságon alapuló tudomány” inkább „bizonyosságokon alapuló tudomány”, mely bizonyosságokat csak azután fogadják el, hogy személyes tapasztalat által megerősítést nyertek. Ebből következik, hogy a hit valószínűségen alapul, és függ a hívő által a spirituális skálán elért szakasztól. Másfelől a mozgalom technológiáját illető hitelvi kijelentéseket elfogadják. Nem találkozunk az igazság érzékelhető bizonyosságával, amely olyan magatartási formát eredményez, mint a megtérés esetei az üdvözülés doktrínáját hirdető vallásoknál. E vallásoknál a hívők azért imádkoznak, mert elfogadják azt a meggyőződési struktúrát, amely az imádkozást javasolja. A szcientológus az egyik bizonyosságot hozzáadja a másikhoz, egészen addig, amíg elegendő bizonyítékhoz nem jut az igazságról. Az egyik szcientológus elmondta nekem, hogy ő szívesebben beszél „folyamatos megtérésről”.

Az is kitűnik, hogy hitük hatékony, eredményes hit, mivel a hívők azt állítják, hogy a Szcientológiában megtalálták azokat az eszközöket, amelyek segítségével meg tudják érteni a társadalmat, és át tudják alakítani azt is és az egész világot is.

IV. Következtetések
DOKUMENTUM LETÖLTÉSE